154858. lajstromszámú szabadalom • Automatikus szövethosszúság és szélességegyenlőtlenség mérő és regisztráló készülék
154858 5 6 Teljesen hasonló a szabályozási kör működése akkor is, ha a szövet széle jobbra mozdul el. Ilyenkor a teljes fény az érzékelőre jut és a 2, ill. a 3 vezeték jele nagyobb lesz a 4 vezeték jelénél. így a szervomotor most az ellenkező irányban kezd el forogni és a mérőfej megindul a szövet széle felé. A szövet szélén ismét megáll. A szervomotor nemcsak a mérőfejet mozgatja el a megfelelő irányban, hanem megfelelő áttétel segítségével a P potenciamétert is. A potenciométer A és B pontjára földsziimmetrikus feszültségeit adva, az 5 vezetékről levett jel egyértelműen jellemzi a mérőfej helyzetét és a szabályozási kör nyugalmi helyzetének megfelelően a szövet szélét. Mivel a megvilágítás és az érzékelés pontszerű — a megvilágítás átmérője 3—4 mm, míg az érzékelésnél az átmérő még ennél is kisebb — ezért már a milliméter törtrészének megfelelő elmozdulás is jelentős elektromos jel változást eredményez. Figyelembevévé a szövet aránylag gyors 0,6— 0,75 m/sec mozgását, még 50 Hz-es kétfázisú szervomotor alkalmazásával is biztosítható az 1 mm-es dinamikus pontosság. Az írószerkezet pontos működtetése hasonló szabályozási körrel biztosítható. A szabályozási körök tartósan pontos működést biztosítanak. A szövetvégek hosszúságát és szélességegyenlőtlenségét mérő és regisztráló berendezés elvi működése a következő: A szövetvég 'hosszának mérése * a szövetre helyezett recézett kerekek által forgásba hozott tengelyről 1 :100 arányú fogaskerék áttételezés útján történik. A diagrampapír tekercselő szerkezete tehát az áttételen keresztül a 0,6—0,75 m/sec sebességgel haladó szövetről van meghajtva. A szövetvégek szélességének méréséhez mérés előtt a 2. ábrán feltüntetett Mé mérőfejeket a készülék oldallapjain elhelyezett forgatógo,mbokfcal az Moi,2 csavarorsókon a szövet névleges szélességére állítjuk. A névleges szélesség beállítása után a készülék a szélességingadozást móri. A szélességegyenlőtlenség mérő berendezés szerkezeti felépítését a 2. ábra szemlélteti, amely öt nagy egységből áll, ahol 2/a baloldali mérőfej, 2/íb jobboldali mérőfej, 2/c írószerikezet, •2/d vezérlő jelző és ellenőrző egység, 2/e kiegészítő egységek elvi működési rajzait tartalmazza. Egyensúlyi helyzetiben az F fényforrástól az É fotoelektromos érzékelő felé haladó fény útjának felét az Sz szövet eltakarja. Ilyenkor a fotoelekitroimos érzékelő felerősített ellenőrző jele a 3 vezetéken ugyanakkora, minit a 4 vezetéken levő alapjel, és így az összehasonlító (különibségképző) kimenő jele zérus, ezért a motor áll. Ha a szövet széle jobbra vagy balra elmozdul, akkor az ellenőrző jel már nem fog megegyezni az alapjellel és így a kimenő jel előjelének megfelelő irányban és nagyságának megfelelő sebességgel forog a motor, amely a mérőfejet a szövet széle felé mozgatja, míg az új egyensúlyi helyzet be nem áll. A P1; ill. P2 potenciáméterről levett feszültség egyértelműen jellemzi az Mé1; ül. Mé 2 mérőfejek helyzetét. A potenciómétereket ellentétes polaritású A—B, ill. B—A feszültséggel táplálva a potenciáméterekről levett feszültségek összege a szövet szélességének a névleges értéktől való eltérésével lesz arányos, ha a mérőfejek niUllhelyzeteinek távolsága megegyezik a szövet névleges szélességével és a potenciaméterekről a névleges nullhelyzetben nulla feszültség vehető le. Az írószerkezet működtetéséhez a Pi és P2 potenciométerekről levett feszültségek összegét használjuk fel, mivel ez arányos a szövet szélességének a névleges értéktől való eltérésével. Ezzel a feszültséggel arányosan kell tehát az íróhegyet a diagrampapír közepéről elmozdítani. Itt is hasonló szabályozási kört építünk fel, mint az érzékelőnél (2. ábra 2/c egysége). Az Mo3 menetes orsót az M 3 szervomotor forgatja. A menetes orsó mozgatja oldalirányiban az I íróhegyet. Az M3 motor megfelelő áttétellel a P3 potenciométert is forgatja és így a potenciométerről levett feszültség, az ellenőrzőjel az íróhegy helyzetével egyértelműen meghatározott. Ennek a szabályozási körnek a Px és P 2 potenciométerekről levett feszültségek összege az alapjele, a P3 potenciométerről levett feszültség pedig az ellenőrzőjele. A kimenőjelet, amely felerősítve az M3 motort vezérli, egy különbségképző (összehasonlító) áraimkör adja. A P3 potenciométer tápfeszültségének polaritását felcserélve a kimenőjelet az összegező j£ fokozattal állítjuk elő. Az íróhegy egyensúlyi helyzete tehát megegyezik a szövet tényleges szélességének a névleges értéktől való eltérésével. Mivel az összegező fokozatot N nullázó bemenettel is elláttuk, az íróhegy helyzete a mérés megkezdésekor, ill. ellenőrzésnél közvetlenül beállítható a szövetszélesség névlegestől való eltérésének megfelelő helyzetbe. A szövet minőségi hibáinak jelzése is egyszerűen megoldható az összegező fokozat segítségével. A szövetben található minőségi hibák észlelésénél a K/, hibajelző kapcsolót zárjuk, (2. ábra 2/c egysége), amelynek hatására az összegező fokozatba bevitt járulékos feszültség az íróihegyet egy új egyensúlyi helyzetbe — kb. 15 mm-rel balra — téríti ki, majd ha nyitjuk a kapcsolót, akkor visszaáll az eredeti egyensúlyi helyzet. Tehát a hibajelző kapcsoló rövid idejű lenyomásakor az íróhegy egy balra nyúló tű alakú jelet rajzol a diagrampapírra. Az írószerkezet által készített diagram egy szakaszát a 3. ábra szemlélteti. A hibákat a balra kinyúló kb. 15 mm-es kiugrás jelzi. A hibajelzés jól megkülönböztethető a szövet szélességének ingadozásaitól, mivel a hibát jelző kiugrás vége mindig hegyes. Ilyen nagyságú 10 15 20 25 Zö 35 40 45 50 m 60
