154839. lajstromszámú szabadalom • Parametrikus erősítő
154839 a teli példát isimertetünk, amely egy egyenes erősítőnek felel meg, amely egy változó kapacitással dolgozik és előnyösen csak két rezonanciakörrel van felépítve négy helyett. Az fj... f4 frekvenciák középértékének jelölésére az in- 5 dexbe tett nullát alkalmazva a következő öszszefüggés érvényes: f0 = 2/3f10 , azaz f20 = Í3o «* V 3 ho, ho = fiowio • ci 6 f-=Z M=l vy V2 3,1 ±**~J T/x,„ G/x,n G/ TO 10 Ezért az 1 és 4 áramkör, valamint a 2 és 3 áramkör egy-egy körré vannak egyesítve. Ennek megfelelően ez az erősítő a jeláramkörből áll, amely az fs<w0 közepes jelfrekvenciára van hangolva és egy segédáramkörből, amelynek 15 fa»0 rezonanciafirekveniciája az f3 £ü 0 frekvencia harmadrészével egyenlő, míg a kapacitásdiódát, ame'y mindkét körnek alkatrésze, az f3 « 0 frekvencia kétbarmadrészével szivattyúzzuk. 20 Az erősítőnek a 2. ábra sz^inti reciprok helyettesítő kapcsolása van, amelynek méretezésére ugyanazon irányelvek érvényesek, mint a Kvázi elfajult parametrikus sávszűrős erősítő számára (7. irodalom). Az Y/, csatolási vezető- 25 képesség értéket ebben az esetben az 30 egyenlet határozza. meg és ezenkívül érvényes az az előfeltétel, ihogy a változó kapacitás alaphulláma tiszta oosinusrezgés (a fázisszög nullával egyenlő) 35 H2 = — V3tt2, U 3 = - jV3~Ít*3,Ít 4 = jtt \ Az erősítő optimális átviteli görbéjét a köirimpedancia és a kör jósági tényezőjének alkal- 40 mas választásával kapjuk. Az érzékenységi határt a 7. irodalom szerint a következő általános érvényű képlet határozza meg: 45 50 Itt az alkalmazott jelölések értelmezése a következő: fi,i az egyenes erősítő érzékenységi határa, 55 V2 J u.) r a teljesítmény erősítés abban az esetben, ha a jel a f-ik számú körbe van táplálva és a y-ik számú körből van kivéve, Gj a jelgenerátor belső vezetőképessége, Gß,n a rezonanciakonduktanciának részkon- 60 duktanciái a P-ik számú körben, T0 a normál hőmérséklet, Tjxm a G^, n ekvivalens zajhőmérséklete. A találmány szerinti erősítő azonos helyette- gg sítő kapcsolásainál, valamint egy megfelelő kvázi elfajult sávszűrős erősítő helyettesítő kapcsolásainál, azáltal, hogy a frekvenciatranszformációs tényező értéke 3 — amely az erősítő számára a segédkör (amelynek rezonanciafrekvenciája fct>0 ) zajhozzájárulása vonatkozásában hatásos — ezen utóbbi hozzájárulások az fi,^ hez háromszor akikorák, mint a nagy frekvenrciásan szivattyúzott erősítőnél a megfelelő részek. Minthogy azonban a változó kapacitás jósági tényezője fordítottan arányos a frekvenciával, azért a G2 , n és G 3 , n veszteségi vezetőképességértékek a segédkor megfelelő méretezésénél kb. ugyanekkora 3 értékű tényezővel kisebbek, úgyhogy végeredményben a segédkör zaj hozzájárulásai a találmány szerinti kis frekvenciás ' szivattyúzású kapacitásdiódás erősítő számára nem nagyobbak. Az elérhető érzékenységhatárinak kb. 2-es tényezővel való romlása a kvázi elfajult sávszűrős erősítővel szemben, ami az egész vevőberendezésnél csak viszonylag kisebb zaj növekedésre vezet, arra vezethető vissza, hogy a dióda veszteségellenállás a kis frekvencián szivattyúzott erősítő mindkét körében hat, ellentétben a kvázi elfajult sávszűrős erősítővel. A szükséges szivattyúzási teljesítmény azonos kapacitásdiódák alkaknazásásánál a kis frekvencián szivattyúzott erősítő számára csak a kilencedrészét teszi ki. A 3. ábrán a fentiékben ismertetett találmány szerinti különleges kiviteli példa egy gyakorlati megvalósítását mutatja vázlatosan. Ennél a megvalósításnál koaxiális alikatrészeket alkalmaztunk. Az 1. jelforrás az í3 a> frekvenciájú jelet 2 cirkulátoron át az erősítő bemenetre adja, ahonnan az erősítve reflektálódik. A 2 cirkulátoron át a reflektált jel a 3 terhelésre jut. A 4 kapacitásdióda a többi erősítő etemmel az fsw0 és fo>o = Vs fsíöo rezonanciafrekvenciák közelében úgy hat, mint egy soros kör, míg a jelkör 5 hangoló induktivitásának egy része (amelynek rezonancia frekvenciája fs^o), amely itt mint a jelhullámhosszhoz képest rövid vezetékdarab van kiképezve és egyidejűleg a terhelő ellenállás transzformálására a 2 cirkulátor kimenetével párhuzamosan van kapcsolva. A segédkör hangolása elsősorban az induktivan ható rövidrezárt 6 vezetékdarab segítségével történik, amelynek hossza körülbelül megegyezik a jelhullámhossz felével, úgyhogy a jelikör hangolására nincs nagy befolyással, emellett azonban ezen kör impedanciájának frekvenciafüggőségéit nagy erősítősávszélesség elérésére kedvező értékre hozza. Járulékos hangoló elemként egy kapacitív hatású 7 hangoló csavart alkalmazunk. A szivattyúzó energiát 8 vezetékdarabon át vezetjük be, amely vezetékdarab a 4 dióda közelében a belső vezetőre és a 9 szivattyúzó generátorra van csatolva és emellett a szivattyúzási frekvencia számára félhullámú rezonátorként hat. A 4 diódára az egyenáramú előfeszültséget a 6 vezető darabon keresztül vezetjük és ez a vezetődarab kapacitívan meg van szakítva. 4