154832. lajstromszámú szabadalom • Fémalapanyagot és ebbe ágyazott szemcséket tartalmazó öntvény és eljárás annak előállítására

154832 8 lyek hézagai közé az olvasztott fém öntése tör­ténik, a továbbiakban leírt példákban, legalább a teljes szabad öntőforma üreget, vagy az egyenértékű öntőforma-részt kitöltik, vagyis azt a részt, melyet az öntőforma betétje, vagy 5 a felső részen elhelyezett alkatrész nem foglal el; így ezek a részek az öntvény szerves ré­szeivé válnak. A részecskék nem-fémes, lényegében az alap- 10 anyag fémanyagában nem oldódó szemcsékből vagy vegyesen fémrészecskékkel kevert szem­csékből állnak, melyek adandó esetben bizonyos mértékig olvadnak az olvasztott fémben. Min­den esetre, jellemző tulajdonsága a találmány 15 szerinti megoldásnak, hogy az alapanyag fém­anyagában lényegileg nem oldódó .részecskék az öntőforma üregének teljes térfogatában egyen­letesen helyezkednek el. 20 Az öntőforma kitöltése során, az alapanyag­ban nem oldódó részek rögzítve vannak min­den lényeges és nem kívánatos elmozdulással szemben, az olvasztott fém öntése és a részecs­kék közé történő kényszerítése közben, az ön- 25 tött test pedig — mint egész — azonos sűrű­ségű, a kopásnak vagy használatnak kitett vas­tagsága minden síkjában. Jellemző továbbá a találmányra, bogy a nem oldódó részecskék az alapanyag fém-anyagában egyenletes elosztá- 30 súak és koncentrációjúak és így annak egysé­ges tulajdonságait biztosítják. Dudorodásokat, füleket vagy nyúlványokat az öntvényen, me­lyeket az öntőforma felső részében levő mélye­désekkel alakítunk ki és amelyekbe az olvasz- 35 tott fém behatol, annak érdekében, hogy az öntvények rögzítését, vagy a kívánt környezet­ben való elhelyezését biztosítsuk, nem szabad az öntvény említett vastagságánál figyelembe­venni, mikor a kopásállóságot és a súrlódási 40 tényezőt állapítjuk meg. Mikor tehát a talál­mány által megjavított tulajdonságokról be­szélünk, vagy ezeket vizsgáljuk, csak a tényleg működő, súrlódásnak kitett részeket vesszük figyelembe, nem pedig a megerősítő vagy rög- 45 zítő nyúlványokat. Meg kell végül jegyeznünk, hogy vasöntvé­nyek esetében az öntőformában levő részecskék (szemcsék) előre meghatározott hőmérsékletű- 50 ek, az olvasztott anyag öntése során. Ilyen mó­don biztosítjuk az olvasztott anyag folyékony állapotát a részecskék közötti hézagok kitölté­sének és azok nedvesítésének művelete során. A részecskéket célszerűen külön olvasztóié- 55 gelyben melegítjük a kívánt hőmérsékletre és ezután adagoljuk azokat az öntőforma üregébe, annak megtöltéséig. Annak érdekében, hogy a részecskék kihűlését megakadályozzuk, az o:.itő­forma falait kellő hőfokon kell tartanunk, így 60 pl. enyhén vörös izzó állapotban; ilyen módon az öntőforma hőfokcsökkenését megakadályoz­hatjuk. A fentebb említett eljárást főleg vas­fém alapanyagok esetében alkalmazzuk, de ez nem 'minden esetben szükséges alumíniumnál. 55 Ennél a fémnél különösképpen az előmelegí­tett öntőforma nem mindig szükséges. Az ismertetett példák mindegyikében a fém­alapanyag összefüggő rácsozatot alkot a részecs­kék között és körülvesz és bezár minden egyes nem-oldódó részecskét az öntőformában, vagy más szavakkal kifejezve, a részecskék külön­állóak és nem összefüggőek, és egymástól el vannak határolva vagy választva. A részecskék enyhe szóródási (egymástól való távolodási) je­lenségét elősegíti és fokozza az olvasztott fém­nek erő hatására történt áthajtása vagy kény­szerítése a részecskék között. Ennek a művelet­nek a során az olvadt fém lényegében minden érintkezési pontot megszüntet a részecskék kö­zött, mely az öntő művelet előtt a részecskék­nek az öntőforma üregébe történt behelyezése során keletkezett. Az 1. példa esetében 0,7 mm szemnagyságú, kemény, szintetikus grafitot és 1,4—1,0 mm szemnagyságú sziliciumdioxidot alkalmazunk, az öntőforma üregének 25—25%-éban. Az anya­gokat homogénen összekeverjük és a szokvá­nyos alakú, előre meghatározott alakú vasúti féktuskó gyártásához alkalmas öntőformába helyezzük. A kemény, szintetikus grafitot min­den példa esetében a tuskó vagy tömb alak­jában gyártott súrlódó elemnél a súrlódási té­nyező szabályozására alkalmazzuk. A sziliciumdioxidot (homokot) a jelen példa, valamint a következő példák esetében is a tuskó- vagy tömbalakú súrlódó elemek előállí­tásánál arra a célra alkalmazzuk, hogy fokozza vagy elősegítse a súrlódást és elősegítse az ön­tött test kopásállóságának növelését. Szilicium­karbidot, krornitot, gránátot, korundot, mullitot, szillimanitot és alumíniumdioxidot alkalmaz­hatunk hasonló célra, de 'különböző mértékben, melyek a találmányra ugyancsak jellemzőek. , Az 1. példa szerint a grafit és sziliciumdioxid részecskéket homogénen kevert állapotukban 1010 C° hőmérsékletre előmelegítjük és a me­leg öntőforma üregét a részecskékkel megtölt­jük, melyek az öntöttvasban lényegileg oldha­tatlanok. Ezután az alábbiakban megadott összetételű öntöttvasat öntünk a meleg öntő­formába 1527 C° hőmérsékleten, a melegített részecskékkel történő érintkeztetéssel és 0,4 ata vákuum által létesített nyomással. Amikor az olvasztott fém öntését befejeztük és az öntvényt kihűlése után kiemeltük az öntőfor­mából, az I. táblázaton és 1. ábrán megjelölt tu­lajdonságokra megvizsgáltuk (a sorja eltávolítása után). Ugyanez történt a többi példa esetében is. Ennek megfelelően tehát az öntőformából ki­emelt öntvény az 1. ábrán megjelölt és az I. táb­lázaton feltüntetett súrlódási tényezővel és ko­pásállósággal rendelkezik. Az öntött vas, amelyhez a csapolásnál a ke­mény fehér-vas kialakulásának fokozására ke­vés tellurt adagoltunk 4,4 g/100 kg mennyiség­ben, 'a következő elemzést adta: 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom