154821. lajstromszámú szabadalom • Műszer fonalsebesség, illetve textiltechnológiai műveleteknél technológiai ciklusegységenként bedolgozott fonalhosszúság mérésére

154821 3 4 változtató erővonalainak útjában elhelyezett egy-egy védőgázas érintkezőpárt, ezen érintke­zőpárok áramkörébe bekapcsolt kilincses haj­tóművet működtető egy-egy léptető mágnest ik­tatunk be. A -mérőkerékről vezérelt említett hajtóművel kapcsolatiban pedig olyan kapcsoló­tárcsát alkalmazunk, amelynek kerülete szige­telő betétekkel meg van szakítva. A kapcsoló­tárcsa csúszóérintkezőlkkel működik együtt, amelynek egyike révén a kapcsolótárcsa önma­gának lóptetőáramkörébe, másika révén pedig az említett számlálómű léptető áramkörébe be van kapcsolva. A munkagépnek fent hivatkozott „ciklusadó alkatrészén" ebben a leírásban a munkagépnek bármely olyan alkatrészét — pl. annak főten­gelyét — értjük, amely alkatrész mozgásának egymást követő minden egyes periódusa — pl. minden egyes fordulata — alatt kényszermoz­gásuan mindig a kelmének ugyanannyi eleme jön létre, pl. mindig ugyanannyi hurokképzés történik. A találmány további részleteit a találmány egy kiviteli példájának leírásával az 1. ábrára hivatkozva ismertetjük. Az 1. ábráin 1 az ún. mérőkerék. Ekörül ha­lad a kereket forgatva, a 2 fonal, amely a ke­réken megfelelő ívben, csúszásmentesen fekszik fel. Ennek a fonalnak lefutott hosszát megmér­ni a készülék feladata. A hosszmérés így a mé­rőkerék fordulatainak számlálására van vissza­vezetve. A fonal vezetésére még egy, vagy több 3 te­relőkeréket is alkalmazhatunk. A fordulatok számlálására a 4 elektromecha­nikus számlálóímű szolgál. Ennek első kereke kilincskerék, amelyet 5 kettős kilincs billegő mozgása forgat, többi fogaskerekei pedig úgy vannak méretezve, hogy a rajtuk alkalmazott rnutatók mellett metrikus rendszerben a mérő­kerék kerületi pontjainak, vagyis a fonalnak el­mozdulása, vagyis az áthaladt fonalhossz olvas­ható le. A számlálóímű mozgásának a mérőkerékről való vezérlése céljából a mérőkerék tengelyén 6 táresaalaku mágnes van felékelve, amely úgy van mágnesezve, hogy pólusai a tárcsa hengeres fcöpenyflelületének egymással diametrálisan szembenfekvő részein vannak. A pólusok pá­lyája mentén védőgáztérben elhelyezett, mág­neses működtetésű 7 érintkezőpár van elhe­lyezve. A védőgázas érintkezőpár a 8 áramfor­rással és a 9 léptetőmágnessel közös áramkörbe van kapcsolva, aminek folytán a kerék minden fordulata alatt a 9 léptetőimágnes az 5 kettős kilinccsel összekötött fegyverzet útján a kilincs­kereket egy foggal előrehajtja és a számláló­szerkezet mutatóinál az eközben átment fonal­hossz leolvasható. A készülék eddig ismertetett része, amely az ábra I. mezejében van feltüntetve, fonalsebes­ség, illetve bizonyos idő alatt bedolgozott fo­nalhossz mérésére már egymagában is használ­ható. Ha a 8 áramforrás negatív pólusa földelve van és a földelt 10 kapcsolót stopperórával megmért időre zárjuk, akkor éhből az időből s a 4 ifonalhosszmérő leolvasásának ezen idő alatt bekövetkezett változásából pl. hurkoló, csévélő, felvetőgépeknél a lefutott fonalhosszt és ennek az időegységre eső értékét, a fonalsebességet kiszámíthatjuk. Igen gyakran azonban nem csak ezt, hanem a legkisebb kelmeelembe, pl. az egy hurkolt szembe bedolgozott fonalhosszt is tudni akar­juk. Evégből a mérés időtartamát nem bármely tetszőleges időben kell megszabni, hanem a vizsgált munkagép — pl. körhurkológép — meghatározott munkaciklusaira, annak egész­számú többszöröseire, vagy egészszámú törtré­szeire vonatkozva kell megválasztani. Így a fonalhosszból a munkaciklusok számából és az egy munkaciklus alatt keletkezett hurkok szá­mából, ami a gép szerkezeti adataiból megálla­pítható, az egy szembe bedolgozott fonalhossz kiszámítható. Erre a mérésre szolgálnak a ké­szülék további részei, amelyeket az ábra II. me­zejében tüntettünk fel. A mérőkerékkel vezérelt fonalhosszmérő rendszerében hasonlóan a 8 áramforrás pozitív pólusa és a föld közé egy másik 11 kilincsmű­vet működtető 12: léptetőmágnes is van bekap­csolva, amelyet a 13 érintkezőpár vezérel. A 13 érintkezőpárt a 15 mágnes működteti minden egyes esetben, amikor elhalad előtte. A 15 mág­nes a vizsgálandó gép 14-jelü ciklusadó részével van merev kapcsolatban és'azzal együtt mo­zog, — pl. gép főtengely, főidob, medhanikus fonalőrhimba, stfo. — (A mellékelt rajz főten­gelyre való kapcsolatot ábrázol.) Ali kilincsmű, esetleg sebességváltón át, egy földelt 16 kapcsolótárcsát forgat. A kapcsoló­tárcsa szélének egymással szemben fekvő két pontjában: egy-egy 17, 18 szigetelő betét és ke­rülete mentén egy-egy 19, 20 villamos csúszó érintkező van elrendezve. E csuszóérintkezők és a tárcsa tengelyének földelése révén a kapcsoló­tárcsa úgy a 9, mint a 12 léptetőmágnes áram­körébe be van iktatva. Így mindkét áramkör megszakad, amikor a kapcsolótárcsa szigetelő­betétei a csuszóérintkezők alatt állanak. Ez a kapcsolótárcsa alaphelyzete, amikor a készülék nyugalomban van akkor is, ha a munkagép jár, és a fonal a kereket forgatja. Az egy szembe bedolgozott fonalhossz meg­mérése céljából a munkagép üzeme közben a 2,1 kapcsolót átmenetileg zárjuk. A 16 mágnes­nek a 13 érintkezőpár melletti első elhaladása­kor a 16 kapesolótárcsa egyet lép, a 16 tárcsa előlkészíti a 12, -9 léptetőmágnesek áramkörének zárását, ami ettől kezdve a 14 tengely és 1 tár­csa minden fordulatánál ismétlődik mindaddig, míg a 14 tengely előírt számú fordulata után a 17, 18 szigetelő betétek ismét a 19, 20 csuszó­érintkezőkhöz érkezve a léptetőmágnesek áram­körét megszakítják. A 14 tengelynek a leolva­sott fonalhosszhoz tartozó fordulatszáma a 11 kilincsmű és 16 tárcsa közötti áttételtől függ. Gyakorlatilag megfelelő eredményhez jutunk, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom