154817. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés varrat nélküli hengerelt csövek egyik végének lyukasztással vagy alongálással egyidejű profilos kialakítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VII. 05. Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1968. XII. 31. (BI—247) 154817 Szabadalmi osztály: 7 c 19—23 Nemzetközi osztály: B 21 d Decimái osztályozás: Feltalálók: Biró Gyula oki. kohómérnök, Budapest, 24%, Gruber Imre oki. kohómérnök, Budapest 24%, Köves Ferenc oki. kohómérnök, Budapest, 24%, Balogh László nyugdíjas, Budapest 10%, Lányi István oki. gépészmérnök, Budapest, 9%, Takács Péter oki. kohómérnök, Miskolc, 9% Tulajdonos: Csepel Vas- és Fémművek, Budapest Eljárás és berendezés varrat nélküli hengerelt csövek egyik végének lyukasztással vagy alongálással egyidejű profilos kialakítására A találmány eljárás és berendezés varrat nélküli hengerelt csövek egyik végének lyu­kasztással vogy alongálással egyidejű profilos kialakítására. A varrat nélküli acélcső gyártás általában 5 két alapvétő műveletiből áll. Előbb a fölhevített anyagot vastagatoíb falú csővé ül. hüvellyé ala­kítják, majd ezt vékonyabb falú csővé nyújt­ják. A vastagabb falú csövet a nyújtás megkez- 10 désekor csak kényszerhatással lehet a nyújtó­hengerek közé bevezetni valamennyi ismert el­járásnál. Példaképpen a Mannesmann rend­szerű lyukasztó és pilgerrendszerű nyújtó eljá­rásra utalunk. Ezek hátrányai a következők. 15 A nyújtás kezdetekor a nyújtóhengerek a csővéget összefaragják, az etetőkészülékben rövid a lökethossz és ebből kifolyóan az elfor­gatás szöge kicsi. így nagyobb kigyűrődés kez­dődik (fül) keletkezik, mely béhengerlődhet a 20 csőfelületbe. Az ilyen roncsolt véget el kell távolítani, ami a hasznos gyártmány mennyi­séget (kihozatalt) csökkenti. A kezdő ütéseknél a nyújtóhengerek közti rést a törési veszély miatt tágítani kell, és csak a teljes lökethossz 25 kialakítása után zárható az előírt méretre. Az ez alatt nyújtott csőhossz ugyancsak nem hasz­nos, mert falvastagsága a tűrésen kívüli. A pilger-ihengerek változó profilja következtében a nyújtás befejezésekor a csővégen marad egy 30 ún. pilgerfej, melyet szintén le kell vágni és ez újabb veszteséget jelent. Az irodalomból ismertek olyan elgondolások, melyek alkalmazásával a cső két végét külön­álló berendezések segítségével és külön időfel­használás mellett a megfelelő alakra és mé­retre lehet hozni, és ezáltal részben megmenteni a hasznos gyártmánymennyiség számára. Ezek az eljárások is számos hátránnyal járnak. A segédberendezésnek nagy a hely- és energia­igénye, költséges, az eljárás külön időfordítást, kezelőszemélyzetet és egy további utómelegítést kíván, mert a mellékművelet alatt az anyag erősen lehűl. A találmány célja olyan megoldást adni, amely az említett hiányosságokat megszünteti azáltal, hogy a vastagabb falú cső egyik végét a nyújtóihengerlés céljaira kedvező profillal látja el. Az elgondolás alapja az a felismerés, hogy a lyukasztást vagy alongálást végző és egymás­sal szöget bezáró hengerek súrlódás révén a vastagabb falú csőnek akkora erőt adnak át, hogy egyrészt azt csavarvonalszerű forgó-ha­ladó mozgásra kényszeríti, másrészt képesek benyomni a profilalakító szerszámba. Varratnélküli hengerelt csövek előállítását, melynél korábbi lépésben lyukasztóhengersor­ról vagy alongátorról kapott vastagabb falú csövet ill. hüvelyt későbbi lépésben vékonyabb 154817

Next

/
Oldalképek
Tartalom