154806. lajstromszámú szabadalom • Osztható húzózár

3 154806 4 lünk és a zárszalagok szétvágása után a for­matömbök terében a tartószalagok végeire a szekrényrész formatömbjét felvevő csatlakozó fészket erősítünk. Nem osztható húzózáraknál a kezdő- és vég­részék kialakítása műanyag fólia csíkoknak egy vagy mindkét oldalra való tartószalagokra helyezésével és ezeknek nyomással és hővel való felkasirozásával már önmagában ismert. Az is ismert, hogy az ilyen módon előállított kezdő- és vógrészekre ugyanabban a munka­menetben — megfelelően kialakított sajtoló­bélyeg segítségével — a felhúzott csúszkához záróbütyköket formáljanak ki. A technika ál­lása szerint azonban eddig problémát jelentett, hogy az osztható húzózárakat osztóelemekkel hogyan lássák el. A találmány részleteiben különböző módo­kon valósítható meg. Így találmányunk java­solja, hogy a csatlakozó fészkeket — ha ezek fémből vannak — sajtolással és összenyomás­sal — ha hőre lágyuló műanyagból vannak — akkor hegesztéssel erősítsük a csatlakozófé­szek formatömbjét tartó szalagra. Ha mű­anyagból készített csatlakozó fészkekről van szó, akkor előnyös az a rendszabály, hogy a csatlakozó fészkeket oldalsó hegesztőlappal he­gesszük a tartószalagra. Egy további, találmá­nyunk által kedvezően megvalósított javaslat abból áll, hogy a formatömbök környezetében egy vagy két oldalon a tartószalagokra erősítő szövetet viszünk fel, amelyeket a formatöm­bök kialakításával azonos munkamenetben a zárótagok láncának és/vagy a műanyag betét­nek műanyaga révén erősítünk össze a tartó­szalaggal, amely esetben a műanyag a szövet lyukjait kitölti, a szövetet a formatömbökbe beágyazzuk és ennek kialakítására alakra saj­toljuk. A szövet fémhuzalból, vagy előnyösen műanyaghuzalból állhat, amely utóbbi esetben a szövetet képező műanyag olvadáspontja na­gyobb a szövet lyukjait kitöltő és a szövetet a tartószalaggal összekötő műanyag olvadáspont­jánál. Alkalmas műanyagfélék, pl. a poliészte­rek. A szövetet ilyen anyagkiválasztás esetén a tartószalaggal való összeerősítéséhez szüksé­ges hőhatás nem befolyásolja, alaktartó szövet jellegét megtartja. Ez a formatartóság — min­denek előtt a szövet síkjának irányában — megfelelő anyagkiválasztás révén a mindenkori kívánt mértékben elérhető és ennek különle­ges jelentősége van azért, mert nem kielégítő fennállóságnál már viszonylag kis keresztirá­nyú terhelésre is a tenhelt zóna kinyúlik, úgy­hogy osztható záraknál a csatlakozó idomnak a csatlakozó fészek felfogó nyílásából való ki­húzásakor a csatlakozó idom a tartószalag sík­jában elfordul. Bár ismert, hogy e hátrányos tulajdonságot megakadályozó alaktartóság elé­rése céljából az osztóelemeket tartó szalagvé­geket textil betétekkel kasírozzák össze, azon­ban az ilyen módon merevített tartószalagvé­gek — legalábbis többszöri meleg mosás vagy főzés után — elvesztik alaktartásukat és fő­ként lehűlés után megtartják a.létrejött alak­változásokat és elcsavarodnak úgy, hogy az oszt­ható húzózár kezelése jelentősen nehézebbé vá­lik. Mint már említettük, a húzózár osztórésze kifogástalan működése szempontjából jelentős, hogy az •osztóelemeket könnyen és pontosan egymásba lőhessen tolni. Ennek gyártás köz­beni figyelembevétele céljából találmányunk javasolja, hogy az alaktömböket alak- és saj­tolóibélyegként kialakított, fűthető vagy nagy frekvenciás szerszámként kivitelezett szerszá­mokkal formáljuk, és hogy a záróláncokat ezek zárótagjai közötti hézagokba benyúló kereső csapokkal vagy kereső fésűkkel fogosztási, il­letve menetemelkedési pontossággal hozzuk az alak- és sajtolóbélyeghez viszonyítva szüksé­ges helyzetbe. Az előállítási eljárástól függetlenül találmá­nyunk tárgya olyan osztható húzózár is, amelynél tartószalagokon tartott, műanyagból való zárótagok által képzett lánc és a tartó­szalagokhoz csatlakoztatott osztóelemek, mint csatlakozóidom és csatlakozófészek van. A ta­lálmány szerint a húzózárnak az osztás teré­ben a zárótagok láncára és a tartószalagra formált csatlakozó idomot és csatlakozó fész­ket formáló tömbjei vannak és a csatlakozó fészekrész formatömbjét felvevő, hőre lágyuló anyagból álló csatlakozófészek egy oldalsó he­gesztőlappal van a tartószalagra felhegesztve. Egy előnyös kiviteli alaknál a hegesztőlap a fészek tere fölött zárási irányban föl van húz­va és így egy hidat vagy rugalmas bütyköt képez, amely az osztott zárfészeknél levő csúsz­káját elfordulás és eltolódás ellen biztosítva tartja. Annak elérése céljából, hogy a tartó­szalagok végei nagymértékben alaktartóak és keresztirányban terhelhetőek legyenek és besza­kadással szembeni ellenállásuk nagy legyen, továbbá hogy e tulajdonságaikat többszöri mosás után is megtartsák, célszerűek lehetnek különböző rendszabályok. Ezzel kapcsolatban találmányunkban javasoljuk, hogy a tartósza­lagokra az említett formarészek terében egy vagy mindkét oldalra erősítő betéteket alkal­mazzunk, előnyösen drótfonat alakjában, amit hőre lágyuló műanyag felhasználásával a tar­tószalaggal erősítünk össze. A drótfonat fém­ből, üvegszálakból vagy műanyagból is készül­het. Főként az utóbbi esetben ez az említett formarészekbe beépíthető. A találmány által elérhető előnyök lényege, hogy a találmány szerinti eljárással könnyen lehetővé válik osztható húzózáraknak nagyon egyszerű és ezáltal időt és költséget megtaka­rító módon, szükséges osztóelemekkel, a záró­tagok lánca tagjaira vonatkozóan pontos hely­zetben való ellátása, úgyhogy a zár osztórésze kifogástalanul működik. Különleges előnyt je­lent emellett az a lehetőség, hogy ezeket az osztóelemeket folyamatosan gyártott húzózár­sávra vihetjük fel, amely esetben az osztó­elemek kialakításához szükséges hegesztő, ala­kító és sajtoló műveleteket csak az előállítani 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom