154791. lajstromszámú szabadalom • Fluidizációs laboratóriumi berendezés

3 154791 4 valamint a gázturbinával mozgatott nyomatéknélküli mérőpotenicioniéter. A vezetőképességmérő készülék lényege a mérőcellával sorbakapcsolt, dekádbeosztású, nagypontosságú mérőellenállás, valamint a mérőerősítőhöz csatlakozó műszer kevésbé torzított skálája. A folyadékmanométer mér őj elátalakító ja a manometer fala mentén elhelyezett kondenzátor-fegyverzetből, az ezzel sorbakapcsolt mérőellenállásból, valamint feszültségforrásból és mérőerősítőből áll. Az üzeni közben zárt készülékek kilincs nélküli zárására állandó jelleggel beépített permanens mágnes ajtóretesz, nyitására pedig az előbbinél erősebb hordozható permanens mágnes szolgál. A találmány szerinti berendezés egy páldaképpeni kiviteli alakját rajzokon is bemutatjuk, amelyek közül az 1. ábra a szemcsekeveredést és fellazulást mérő és regisztráló készülék kapcsolási rajzát, a 2. ábra a viszkozitást mérő és regisztráló készülék elvi rajzát, a 3. ábra a vezetőképességet mérő és regisztráló készülék kapcsolási rajzát, végül a 4. ábra a folyadékmanométer mérőjelét átalakító készülék kapcsolási rajzát ábrázolja. Ha a fluidizált rendszerben levő különböző anyagú szilárd szemcsék dielektromos állandója között két nagyságrend különbség van, ez lehetőséget biztosít a szemcsekeveredés mértékének meghatározására; egynemű szilárd szemcse esetében a módszer a fellazulás mértékének meghatározására nyújt lehetőséget. A párhuzamos oldalfalú 1 tartály (1. ábra) külső falára a 2 kondenzátor-fegyverzeteket helyezzük, amelyek a mérőkondenzátort képezik. A 2 fegyverzeteket egy 100 kHz frekvenciájú 3 négyszöggenerátor táplálja, sorbakötve egy 4 mérőellenállással, amely mint áramgenerátor működik. A 4 ellenálláson létrejött feszültségesést egy lineáris elektroncsöves 5 mérőerősítő erősíti fel. A kimenetet poteneiométeres megosztással a 6 műszerhez és a 7 regisztráló csatlakozáshoz kapcsoljuk. A 6 műszer normál irányú lineáris skáláján a dielektromos állandó változását olvashatjuk le. A készüléket az anyagokra kalibrálni kell. Ezt oly imódon végezzük, hogy a nagyobb dielektromos állandójú 8 szemcsehalmazt az 1 tartályba helyezzük oly módon, hogy állóréteges állapotban a fegyverzetek közét teljesen kitöltse. E fölött helyezkedik el a kisebb dielektromos állandójú 9 szemcsehalmaz. A 6 műszeren beállítjuk a 100-as végkitérést, majd megindítva a 10 csövön a gázáramlást, a 8 rétegben meghatározzuk adott gázsebességekhez a szabad térfogat-tényezőt. Az adott gázáramlási sebességhez leolvassuk a 10 műszer állását. Ezzel a műszert rétegtérfogatra kalibráltuk. A fluid réteg viszkozitásának mérésére szolgáló készülékben a fluidizált 11 szilárd anyaghalmazba egy 12 gázturbinával hajtott megfelelő alakú 13 örvény test merül. A fluidizáló szilárd 11 anyaghalmaz a fluidizáció erősségének megfelelően fellazul és a fellazulás arányában fékezi a forgó 13 örvény testet. A 12 turbina forgási sebességét Ferraris-tárcsás 14 taohoniéterrel mérjük s ennek szagelfordulását a nyomatéknélküli 15 mérőpotenciométerre visszük át. így 12 turbina fordulatszámát Deprez-rendszerű 16 mutatós műszerrel le tudjuk olvasni. A 15 mérőpoteneiométert a 17 stabil egyenfeszültségforr ássál tápláljuk. A 11 fluid réteg viszkozitásától függően több vagy kevesebb levegő szükséges a 12 turbina fordulatszámának állandó értéken való tartásához. A 18 csövön bevezetett levegő mennyiségét a 19 mérőperem és a 20 differenciálmanométer segítségével határozzuk meg. Az elektrolitek vezetőképességének mérésére szolgáló készülék egy stabil, kis belső ellenállású, váltakozóáramú áramkörben levő 21 mérőcellából áll, amellyel a nagypontosságú 22 ellenállás van sorba kapcsolva; ez egyben a 23 lineáris erősítő bemenő ellenállása is. A 23 lineáris erősítő kétfokozatú, elektroncsöves mérőerősítő. A 22 ellenállással a mérési tartományt dekádosan tudjuk változtatni; a 24 műszerrel 1/R, vagyis Siemens értékeiket nyerünk. A 24 műszer skálakitérése normál irányú és a vége felé kevéssé torzul. A 23 erősítő kimenetéhez po fenolomét eres leosztással csatlakozik a 24 műszer és a 25 regisztráló csatlakozás. A mérőkört a stabilizált 26 feszültségforrás táplálja. A hagyományos vezetőképességmérő készülékekkel szemben, ha az elektrolitból a 21 mérőcellát kiemeljük, a 24 műszert nem kell rövidre zárni, mert a kapcsolási megoldás folytán a műszermutató kilengése nem következik be. A készülék önhitelesítővel van ellátva. A folyadékmanométer jelét elektromos jellé átalakító mérőátalaikító működése a kapacitásváltozás mérésén alapul. A 30 mérőperem mellé csatlakoztatott 31 üvegmanométer külső falára a 32 kondenzátor-fegyverzetét helyezzük (4. ábra). Ezáltal a 31 manometer mérőkondenzátorrá alakul át. A mérőkondenzátort és a vele sorbakötött 33 mérőellenállást a stabil frekvenciájú és feszültségű 34 négyszöggenerátonral tápláljuk. Ezáltal a 33 mérőellenállás mint áramgenerátor működik és feszültségesését egy háromfokozatú, szélessávú, lineáris elektroncsöves 35 mérőerősítő erősíti fel. A kimenetet potenciométeres leosztással a 36 műszerhez és a 37 regisztráló csatlakozáshoz tudjuk használni. Kis nyomáskülönbségek esetére ferdecsöves manometer alkalmazható, Ha a manometer — folyadék villamosan vezet -— pl. higany vagy víz esetében •— akkor a 36 műszer kitérése nonmál irányú. Folyadékfolyadék rendszer esetében a kitérés fordított. A nagyobb méretű, több ajtóval ellátott készülékek esetében, ha a készüléken fogantyút 15 10 20 25 c.0 :.5 40 45 50 55 60 2