154783. lajstromszámú szabadalom • Készülék dermedő folyadékok lefejtésére vagy átfejtésére és tárolótartályok mosására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VIII. 23. (KO—2036) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1968. XII. 31. 1S4783 Szabadalmi osztály: 84 b Nemzetközi osztály: B 67 c Decimái osztályozás: Feltalálók: Almássy Ferenc oki. gépészmérnök, 30%, Telekesi János oki. gépészmérnök, 30%, Éltető Zoltán oki. gépészmérnök, 25%, Sípos József né gépésztechnikus, 15%), Budapest Tulajdonos: Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat, Budapest Készülék dermedő folyadékok lefejtésére, vagy átfejtésére és tárolótartályok mosására 1 Ismeretes, hogy nagyviszkozitású folyadékoknak, mint amilyenek például egyes kőolajtermékek, tartályokból, vagy tárolókból való lefejtése, vagy átfejtése, a hidegebb időjárás esetén, nagy nehézségbe ütközik azért, mert az 5 ilyen nagyviszkozitású folyadékok lehűlésükkor teljesen szilárddá dermedhetnek meg. A dermedt anyagot le- vagy átfejtése céljából, természetesen ismét folyóssá kell tenni. E célra általánosan elterjedt az eddig alkal- 10 mázott gőzbefúvatásos eljárás, ami abban áll, hogy a dermedt közegbe közvetlenül gőzt fúvatnak be, A közvetlen gőzbefúvatás, amellett, hogy a dermedt anyagnak mindig csak a felületi rétege érintkezik a hőhordozó gőz fázissal, 15 ezért az olvadás folyamata lassú, még azzal a hátránnyal is jár, hogy a folyóssá tett anyagot például fűtőolajat, elvizesíti, ami nem kívánatos, vagy adott eseteikben káros lehet, a roegömlesztelt anyag megromlásával járhat. 20 Más módon megkísérelték a dermedt anyag folyósítását saját anyagú, felhevített folyadék cirkulálta tásával. Ez az eljárás nam terjedt el, mert a dermedt anyag lefejtését nem gyorsítja meg, aminek 25 egyik oka az előzőekben vázolt jelenség, t. i., hogy a hőhordozó cirkuláltatott folyadék nem kerül bensőséges érintkezésbe a dermedt anyaggal, hanem csupán annak felületi rétegével érintkezik. £0 Javasolták sűrített levegő alkalmazását, vagy infravörös sugarakkal való felhevítést, vagy elektromos árammal, indukciós úton való melegítést is. Mindezek az eljárások a kísérleti állapotukon nem jutottak túl. Az elektromos melegítésnek még különös hátránya költséges volta az igen nagy áramfogyasztás miatt (például 960 kW tartálykocsiként). Azt találtuk, hogy tartályokból és tárolókból •— tartályokon tág értelemben minden helyhezkötött, vagy mozgó tartályt, például vasúti kocsit, motoros tartályt, uszályt, tankhajót értünk, — a bennük dermedt kőolajtermék, vagy más nagyviszkozitású, lehűlésre dermedt folyadék, gyorsan és gyakorlatilag teljesen lefejthető, vagy átfejthető (a továbbiakban csak lefejtésről teszünk említést, és azon minden átfejtést is értünk), ha saját anyagából álló, olvadás — vagy megömléspontja fölé hevített, nyomás alatt álló folyadéksugár, vagy folyadéksugarak hatásának tesszük ki. A folyadéksugarat, vagy sugarakat irányukra merőleges tengely körül körforgásban, rotálásban tartjuk és egyidejűen elmozdítjuk úgy, hogy mindig újabb és újabb felületrészeket érjenek és a tartály minden részére elérhessenek. A folyadéksugár (sugarak) nyomását — a megfolyósítandó anyagtól függően, — úgy választjuk meg, gyakorlatilag 5—50 atmoszféra között, célszerűen 10—15 atmoszférában, hogy az a 154783