154781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés húzott üreges testek, különösen a körtől eltérő keresztmetszetű, mint pl. négyszög- vagy négyzetprofilú csövek egyengetésére

154781 nak az egyengetése a középen terhelt kéttámaszú tartó elvén nem lehetséges, mert ebben az esetben abban a tartományban, ahol az erő hat, a nyomásra igénybevett lemezrész a teljesen képlékeny állapot elérésekor befelé be- ö horpad. Kísérletek azt mutatták, hogy a nyomásra igénybevett lemezszakasz behorpadását az egész hajlítóerő eddig szokásos központos bevezetése okozza a képlékeny, azaz lágy anyagba. 10 A pl. 60 mm-nél nagyobb átmérőjű üreges testek egyengetése eddig csak kézzel történhetett és az alátámasztási pontok egymástól való távolságának pedig lényegesen nagyobbnak ;r. kellett lennie, mint az eddig ismert egyengető berendezések esetében. A szükséges hajlítóerőt ebben az esetben is a két alátámasztásra vonatkoztatva, központosán kell bevezetni, mindenesetre a két pont közötti távolságnak pedig 2

0 nagynak kell lennie. A találmány éppen úgy, mint ahogyan a nagyobb átmérőjű, körtől eltérő keresztmetszetű üreges profilok egyengetésére utat mutat, lehetővé teszi ennek a megoldását is anélkül, hogy az egyes egyengető- 25 testpárok egymástól való távolsága lényegesen nagyobb lenne, mint az eddig ismert berendezéseknél. Ennek a feladatnak a megoldására a találmány azt javasolja, hogy a folyáshatár átlépéséhez szükséges hajlítóerőt úgy osszuk r

p fel, hogy a nagyobbik részerő hatására a termék csak a folyási határ közelébe kerüljön, majd ezt követően további részerő útján a folyási határ átlépéséhez szükséges csekély hajlítóerővel terheljük. Kísérletek azt bizonyí- ;^ tották, hogy a szükséges hajlítóerő legalább három részre történő felosztásával a nyomásra igénytbevett lemezszakaszok behajlása nem következett be többé a teljesen képlékeny állapot elérésekor. 4g Ennek az új egyengetési eljárásnak a foganatosításához az előzőekben már említett, ismert berendezés előnyösen alkalmazható, amelynél az egyengetőtestpárok a megközelítő 45 körpályán kívül, függőleges, vagy vízszintes főtengelyű, nem kerek pályán vezethetők. Az egyengető erők szükséges felosztása, valamint a részerők helyes viszonyainak megválasztása ennél a berendezésnél egyszerű módon úgy 50 történhet, hogy, mint ahogyan a továbbiakban a találmány szerint javasoljuk, a mozgáspálya nagyságát a termék meghajlításában résztvevő egyengetőtestpároknál különbözőre válasszuk. Különösen előnyös, ha a meghajlításban részt- 55 vevő egyengetőtestpárok mozgáspályájának nagyságát üzemköziben is változtatni lehet, mert akkor az egyengetés hatását az átfutó terméken meg lehet figyelni. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha gyártástechnikai 60 okokból folyamatos egyengetésre van szükség azért, hogy a gyártás folyamatosságát ne zavarja, ül. hogy kiküszöböljük a berendezésből folyamatosan kifutó termék felvételére szükséges tárolóállomásokat. . gg Az isimert berendezésnél az egyengetőtestpárok hordozó darabjaiként excentenmeghajtású kétkarú iengőemeltyűket alkalmazunk kuliszszakővel, és a karihosszak viszonyát üzemiközben be lehet állítani úgy, hogy az egyengetőtestpárok tmozgáspályájának módja, üzemközben könnyen beállítható. Avégből, hogy a' mozgáspálya nagyságát is változtatni lehessen az excenter excentricitását kell megváltoztatni, ami eddig csak a gép nyugalmi állapotában volt lehetséges. A találmány szerint azért azt javasoljuk, hogy az exeenterekbe egy-egy, a hajtótengelyihez képest tengelyirányban eltolható, két párhuzamos ék felületű kulisszakövet vezessünk és a kulisszakőre ágyazás segítségével csigakereket rögzítsünk, amelyik a haj tótengely tartókeretében ágyazott csigával kapcsolódik. A csiga megfelelő forgatásával az excentricitást, és azáltal az egyengetőtestpárok mozgáspályáját, megfelelően növelhetjük vagy csökkenthetjük. A találmányt részletesebben, a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra egyengető berendezés oldalnézete. A 2. ábra az 1. ábra szerinti egyengető berendezés felülnézete. A 3. ábra az 1. 'ás 2. ábra szerinti berendezés elölnézete. A 4. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet. Az 5. ábra az 1. ábra C—D vonala mentén vett metszet. A 6—8. ábrák az egyengetőtestpárok hordozódarabjaihoz való excentermeghajtás részleteit ábrázolják nagyobb léptékben. A 7. ábra a 6. ábra A—B vonala mentén vett metszet. A 8. ábra a 6. ábra C—D vonala mentén vett metszet. A 9. ábra az egyengetésre kerülő termék meghajlását ábrázolja abban az esetben, amikor a szükséges egyengető erőt három részre osztottuk fel. A 10. ábra azt ábrázolja, hogy hogyan hajlik meg az egyengetésre kerülő termék, ha a szükséges hajlítóerőt öt részre osztjuk fel. Az 1 és 2 házakban az egyengetésre kerülő termék be és elvezetéséhez szükséges 3a—3f terelőgörgőpárok vannak ágyazva. Ezeket a görgőket 4 elektromotor hajtja meg fokozatnélkül szabályozható 5 közbenső áttétel és 6 csuklós tengelyek útján, amelyek a 7 házban ágyazott, a rajzon nem ábrázolt közbenső kerekek útján egymással hajtókapcsolatban vannak. A 3d, 3e, 3,f terelőgörgőpárok 8 csuklós tengelyének meghajtása a rajzon nem ábrázolt és a 9 házban ágyazott közbensőkerekek útján történik, amelyek a 10 tengely útján a 6 csuklós tengelyek közbensőkerekeivel hajtókapcsolatban vannak. Valamennyi terelőgörgő együttesen és ellentétesen, itt nem ábrázolt módon, magasságban állíthatóan van ágyazva. Az egyengetőtestpárok Ha. 2