154778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazol-származékok előállítására
17 154778 18 -tiokarbamoiWzöbutirát a következőképpen állítható elő: 35 rész etil^allfa^ciano-izobutirátot 250 rész etanolhoz adunk, melyben előzőleg 0,8 rész káliumot oldottunk. Az oldatot —10 C°-ra hűtjük és ezen a hőmérsékleten kénhidrogénnel telítjük. Az elegyet lassan 65 C°-ra melegítjük és ezen a hőmérsékleten 2 órán át állni hagyjuk. A fenti eljárást (kénlhidrogénnel —10 C°-on történő telítés, majd ezután 65 C°-ra való melegítés) összesen 4x végezzük el. Az elegyet lehűtjük és pH-ját etanolos sósavval 4-re állítjuk. A képződő elegyet leszűrjük és a szűrlet'ből az etanolt vákuumban ledesztilláljuk. A visszamaradó olajat leszűrjük és a szűrletet desztillációs berendezésben 1 Hgmm nyomáson 80 C°-on addig melegítjük, míg további anyag már nem desztillál át. A visszamaradó olajat petroléterrel (fp.: 40—60 C°) kezeljük, majd a képződő fehér szilárd anyagot leszűrjük és ciklolhexánból kristályosítjuk. A termék 54— 56 C°-on olvadó etil-alfa-tiokarbamoil-izobutirát. 28. példa: A 10 példa szerinti eljárást azzal a különbséggel végezzük el, hogy 2^(4-klór-fenil)-4^ciano^metil-tiazol helyett 2H(2,6-diklórfenil)-4-eiano-metil-tiazolt alkalmazunk. A termék 130—131 C°-on olvadó 2-(2,6-diklór^fenil)-tiazol-4-il-ecetsav. 29. példa: A 11. példa szerinti eljárást oly módon végezzük el, hogy 4-klór~metil-2-i(4-klór-feml)-tiazol helyett 4-klór-metil-i2~(2,6-diklór-jfanil)-tiazolt alkalmazunk. A termék 4^ciano-metil~2-(2,6-diklór-«fenil)-tiazol, mely vizes metanolból történő kristályosítás után 77—78 C°Jon olvad. 30. példa: 5 rész 3,4-diklór-tiobenzamidot, 5 rész etil-íbéta-bróm-levulinátot és 50 rész etanolt viszszafolyató hűtő alkalmazása mellett 4 órán át forralunk. Az elegyet vákuumban szárazra pároljuk és a visszamaradó olajat 2 x 100 rész éterrel mossuk. A szilárd maradékot n-butanol és éter elegyéből kristályosítva 120—121 C°-on olvadó etil-2-i(3,4-jd:ikló:rfenil)^4-metil-tiazol-5--il-acetát-hidrobromidot. kapunk. A fenti eljárást oly módon hajtjuk végre, hogy 3,4-diklór-tiöbenzamid helyett 4-fluor-tiobenzamidot alkalmazunk. A termék 148— 151 C°-on olvadó etil-j2-<(4-fluor-ifenil)-4-metil-tiazol^5-il-acetát-ihidrobromid. A fenti =4j árast oly módon végezzük el, hogy 3,4-diklór-tiobenzamid helyett 4-trifluormetil-tiobenzamidot alkalmazunk. A termék 165 C°on olvadó etil^4rmetiln2H(4-trifluormetil^fenil)•ítiazol-5-íl-acetát-ihidrobroinid. 31. példa: 5,5 rész etiI-2-(3,4-diklór^fenií)-4-metil-tiazol-5-il-acetát^hidrobromidot és 40 rész n nátriumhidroxid oldatot 90 percen át refluxálunk. Az oldatot lehűtjük, csontszenet adunk hozzá és szűrjük. A szűrletet jégecettel megsavanyítj'Uk és a képződő elegyet, leszűrjük. A szűrőn levő szilárd maradékot 50 rész forró 5 vegyes %-os vizes ammóniumhidroxidban a lehetőség szerint maximális mértékben oldjuk és az elegyet szűrjük. A forró szűrletet jégecettel megsavanyítjuk és állni hagyjuk. A kiváló kristályos terméket szűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. A termék 168 C°-on olvadó 2-<3,4--diklór-fenil)-4-metil-tiazol-5-il-ecetsav. A fenti eljárással analóg módon, kiindulási anyagként a megfelelő 4-fluormetil-származékot alkalmazva, 134 C°-on olvadó 2-(4-fluor-fenil^-imetil-tiazol-jS-il-ecetsavat kapunk. A fenti eljárással analóg módon, kiindulási anyagként a megfelelő 4-fluorfenil-származémazékot alkalmazva, 150 C°~on olvadó 4-metil-2-(4-trifluormetil-fenil)j tiazol-5-il-eeetsayat kapunk. 32. példa: 10,3 rész 4-klór-tiobenzamidot és 7,8 rész etil-béta-bróm-ibéta-formil-propionatot 40 rész etanolban visszafolyató hűtő alkalmazása mellett 4 órán keresztül forralunk és az elegyet vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó gumiszerű anyagot 100 rész éterrel keverjük, és az étert dekantálással eltávolítjuk. A fenti lépést megismételjük. A maradékhoz 100 rész étert és 50 rész 5 vegyes %-os vizes nátriumhidrogénkarbonát oldatot adunk. Az éteres réteget elválasztjuk, 2 x 100 rész vízzel mossuk, és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 30 rész n nátriumhidroxid oldattal 2 órán át refluxáljuk és szűrjük, hűtés és csontszenes derítés után. A szűrletet jégecettel megsavanyítjuk és 5 x 20 rész kloroformmal extraháljuk. A kloroformos extraktokat egyesítjük, 3 x 50 rész vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk és szűrjük. A szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot ciklohexánból kristályosítjuk. A termék 153—155 C°-on olvadó 2J(4-klór-;fenil)-tiazol-5-il-ecetsav. 33. példa: 5,7 rész 2^(4-klór-fenií)-tiazol-4-il-ecetsavat és 3,2 rész 2-dietilamino-etilamint 50 rész száraz kloroformban oldunk. Az oldatot 10 C°-ot meg nem haladó hőmérsékletre hűtjük és 5 rész diciklohexilkarbodiimidet adunk hozzá. Az elegyet 2,5 órán át keverjük és. szűrj ük. A szűrletet 8 x 50 rész n sósavval extraháljuk. A sa^ vas extraktokat 50 rész benzollal mossuk, majd 10 n nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk. Az elegyet 3x30 rész benzollal extraháljuk. Az egyesített benzoics extraktokat 2x100 rész vízzel mossuk, vízmentes magnéziumszulfát fe-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
