154771. lajstromszámú szabadalom • Vibrátor közepes frekvenciájú mechanikai rezgések létesítéséhez

154771 3 4 Emellett a kamrákban a be- és kilépő nyílásokat úgy helyezhetjük el, hogy pl. a belépő nyílások csak a kamra végein, míg a kilépő nyílások a kamra közepén helyezkedjenek el. A találmány szerint igen egyszerű felépítésű vibrátor nyerhető, amely a zavarásokkal szemben kevéssé érzékeny, miután nincs csapágyra szükség és így az ismert vibrátorokhoz viszonyítva sokkal hosszabb élettartamú. Továbbá a vibrációs test és a kamra különös kialakítása folytán vibrációs hatása nagyobb, miután képes ki nem egyenlített, viszonylag nagy és egyenlőtlen frekvenciájú és állandóan változó amplitúdójú rezgéseket létesíteni. Beton tömörítésnél ezek a tulajdonságok igen jelentősek. A találmányt, részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti szerkezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a vibrátor hosszmetszete. A 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszet. A 3. ábra a vibrátor oly kiviteli alakja, amelynél a szabad testnek excentrikus furata van. A 4. ábra a vibrátor olyan kiviteli alakja, amelynél a szabad test végein paraboloid alakú. Az 5. ábra vibrátor kiviteli alakja olyan változatban, amelynél a kamra végei hyperboloid alakúan kibővülnek. A 6—9. ábrák különböző vibrációs testek keresztmetszetei. A 10. ábra a vibrátor további kiviteli alakja, amelynél a belépő nyílás a kamra végeinek közelében, a kilépő nyílás pedig a kamra közepén helyezkedik el. A 11. ábra a 10. ábra A—B vonala mentén vett metszet. Az 1. ábra szerint a vibrátor 1 házból áll, amelynek 2 kamrája van, továbbá szabadon behelyezett 3 testből, a kamra hosszát szabályozó 4 dugóból és ehhez tartozó 5 ellenanyából, 6 belépőnyílásokból a nyomófcözeg számára, valamint 7 kilépőnyílásokból áll. Mint ahogyan a 2. ábrából, amely az 1. ábra A—B vonala mentén vett metszetet ábrázolja, látható a vibrációs nyílások tengelyei a kamra sugarával a-szöget és a 7 kilépő nyílások tengelyei a kamra sugarával /?-szöget zárnak be. A nyomóközeg majdnem tangenciálisan áramlik be a 2 kamrába és a szabadon behelyezett 3 testnek ütközik. Ha a 3 test a kamra falát megérinti, akkor a nyomóközeg árama abban a részben, amelyet a 3 test a 2 kamria belső falával képez, hidrodinamikus nyomást létesít és a 3 testet a kamra faláról letaszítja. A 3 test és a kamrafal között képződött szűkület következtében a nyomóközeg megnövelt sebességgel áramlik és ezen a leszűkített helyen depressziót létesít, amely a 3 testet a falnak löki (hidrodinamikus paradoxon). A nyomóközeg súrlódásának hatására a 3 test saját tengelye körül forog, aminek következtében a Magnus-tetás áll elő, ez a hidrodinamikus paradoxon hatását erősíti, mert a leszűkített helyen a depresszió nő. Ezek miatt a fizikai jelenségek miatt a 3 test körül olyan nyomáseloszlás uralkodik, hogy ez az eredők irányában a kamrafalnak lökődik. A nekiütődés pillanatában a nyomófolyadék áramlása hirtelen megszakad, miáltal hidraulikus lökés áll elő, azaz a 3 testre ható nyomás hirtelen megnő és ez ennek következtében a 2 kamra faláról lelökődik. Ezután a 3 test és a 2 kamra fala közötti áramlás folytatódik. A leírt jelenség több ízben ismétlődik a 3 test egyszeri körülfordulása alatt a 2 kamra teljes kerülete mentén. Ténylegesen a 3 test mindaddig mozog a teljes kerület ill. a 2 kamra fala körül, amíg a belépő nyílásokon nyomóközeg áramlik be. A 3. ábrán a vibrátor olyan kiviteli alakját ábrázoltuk, amelynél a 3 testnek excentrikus 8 nyílása van, ami által a vibrátor test kiegyenlítetlenségét hozzuk létre. A 4. ábrán a vibrátornak olyan kiviteli alakját ábrázoltuk, amelynél a 3 test végeit 9 paraboloid alakúan elkeskenyítjük. Ennek a formának az az előnye, hogy ha a test ferdén ütközik a kamraifalnak, ezt lényegében nagyobb felülettel teszi, mintha hengeres alakú volna. Ezenkívül ennél a kivitelnél a 3 testnek csak egyik végén van 10 furata, aminek következtében a 3 test működés közben jobban elfordul, így a vibráció szabálytalansága nő. A 3 test hosszára vonatkoztatott kiegyenlítetlenség természetesen, mint ahogyan ezen a példán is látható, más már ismertetett kiviteleknél is alkalmazható. Az 5. ábra a vibrátor olyan kiviteli, alakját ábrázolja, amelynél a 2 kamra végeit 11 hiperboloid formájúra kibővítettük, míg a szabadon behelyezett 3 test hengeres alakú, úgy hogy amikor a 3 test a 2 kamra falának ütközik, az érintkezés ismét nagyobb felületen megy végbe. A 6., 7., 8. és 9. ábra a különböző 3a, 3b 3c és 3d vibrációs testek keresztmetszeteit ábrázolja, amelyek a találmány szerinti vibrátor keresztmetszeteinek lehetőségeit ábrázolják. Ilyen alakú 3 vibrációs testek lehetővé teszik a kívánt szabálytalan vibrációk létesítését. Természetesen a 3 test az ábrázolt keresztmetszeteken kívül más szabálytalan alakot is felvehet. A 10. ábra a 2 kamra hosszmetszete, amelynél a 6 belépőnyílásdk csak a 2 kamra végeinek közelében találhatók, míg a kilépőnyílások a 2 kamra közepén helyezkednek el. A 6, 7 be- ill. kilépőnyílások ilyen elosztása olyan áramlást ad, amely a 2 kamra végén kezdődik és spirálalakban a kamra közepéig tart. Így ez az áramlás a 3 testet a 2 kamra végeihez képest lebegő állapotban tartja. Ily módon a 3 test súrlódását a 2 kamra végeihez és ezáltal a működés zavarását teljesen kiküszöböljük. Az ábrázolt kiviteleket egymással kombi-10 15 20 25 SO S5 40 45 50 55 60 2