154763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidoximok előállítására
154763 és fenilizoeianátot reakcióba visszük, akkor a reakció lefutása az a) reakcióvázlattal jellemezhető. A (II), (V), (VI) és (VII) általános képletű vegyületekben RÍ előnyösen hidrogénatom, R3 előnyösen 1—4 szénatomos alkil- vagy fenil-csoport, amely utóbbi klór, bróm, jód, 1—2 szénatomos alkil vagy alkoxi szubsztituenseket és/vagy nitro-csoportot tartalmazhat szubsztituensként. A í(III) és (IV) általános képletű vegyületekben R2 előnyösen .1—2 szénatomos alkil-csoport vagy fenil-csoport, amely az előbbi módon, mint R3 esetében, a felsorolt szubsztituensekkel helyettesítve lehet. A találmány szerinti eljárásban alkalmazható 3,5-dihalogén-4-hidroxi-benzaldoximok közül példaképpen a következőket említjük: 3,5-diklór-4-hidroxi-benzaldoxirn, 3,5-diibróm-4Hhidroxi-benzaldoxim, 3,5-dijód-4-bidroxi-benzaldoxim, 3,5-dibróm-4^acetiloxi-benzaldoxim, S^dijód^-benzoiloxi-benzaldoxim, 3,5-dibróm-4-{N-fenil-ka:rbarnoiloxi)-benzaldoxim. A találmány szerinti eljárásban felhasználható izocianátok közül a következőket említjük példaképpen : metilizocianát, propilizocianát, 4-4dórfenil-izocianát, 2-klórfenil-izocianát, 3,4-diklórfenilizocianát, 4-metoxif enil-izocianát, etilizocianát, fenilizocianát, 3-klórfenil-izocianát, 2,4-diklórfenil-izocianát, 3,5-diklórfenil-izocianát, 4-nitrofenil-izoeianát, 3-nitrofeniL-izocianát, 4-etoxifenil-izocianát, 4-metilfeniWzocianát, 2-etilfenil-izocianát. A (IV) általános képletű karbamidoximokra pl. a következőket soroljuk fel: N-fenilkarbamid-3,5-dibróm^benzaldoxim, NHfenil-karbamid-3,5-dijódJ benzaldoxim, Nj (4^klórfenil)-karbamid-3,5-dijód-benzaldoxim. A (VI);'. általános képletű karbonsavhalogenidek közül az alábbiakat említjük: ecetsavklorid, propionsavklorid és vajsavklorid. A (VII) általános képletű savanhidridek közül az alábbiakat emeljük ki: ecetsavanhidrid, propionsavanhidrid, és vajsavanhidrid. Az a) és b) reakcióknál izocianátok felhasználása esetén hígítószerként az összes iners szerves oldószer alkalmazható. Az oldószerek közé tartozhatnak pl. a következők: szénhidrogének, mint benzin, toluol, xilol, éter, mint dietiléter, dioxán vagy tetrahidrofurán és klórozott szénhidrogének, mint metilénklorid, kloroform vagy széntetraklorid. A b) reakciónál karbonsavhalogenid reakciópartnerek felhasználása esetén a fentiekben felsorolt szerves oldószereken kívül főként vizet és vizes alkálilúgokat használhatunk oldószeres közegként. A b) reakciónál karbonsavanhidrid reakciópartnerek használata esetén ezen kívül az illető 5 karbonsavanhidrideket önmagában is felhasználhatjuk reakcióközegként, ilyenkor természetesen a karbonsavanhidridből felesleget veszünk. A (IV) általános képletű karbamidoximoknak az (V) általános képletű izocianátokkal történő 10 reakciójánál célszerűen a reakció lefolyását tercier aminők, mint trimetilamin, trietilamin és trietiléndiamin vagy ónoktoát segítségével katalizáljuk. A (IV) általános képletű karbamidoximok és 15 (VI) általános képletű karbonsavhalogenidek reagáltatása során célszerű, ha a lehasított halogénhidrogénsavak megkötésére a szokásos savkötő anyagokat adagoljuk a reakcióelegyhez. Ezek közül az aminokat, pl. trietilamint vagy 20 piridint, vagy az alkálihidroxidokat, mint nátriumhidroxidot vagy káliumhidroxidot említjük. A reakció hőmérséklete tág határok között változtatható. Általában 0 C° és 100 G° között, 25 célszerűen azonban 10 C° és 50 C° között dolgozunk. A találmány szerinti eljárás lefolytatásánál a kiindulóanyagokat előnyösen moláris mennyiségekben reagáltatjuk. Azonban az izocianátok-30 ból nagyobb felesleget is alkalmazhatunk. Ha pl. 4-hidroxi-3,5-dihalogén-benzaldoximot valamely izocianáttal viszünk reakcióba és a reakciókomponenseket 1 : 1 mólarányokban alkalmazzuk, akkor szabad hidroxil-csoportot tartal-35 mázó 4-ihidroxi-3,5-dihalogén-benzaldoxim-karbamátokat nyerünk. Ennél a folyamatnál tercier amin katalizátorra nincs szükség. Ha azonban a 4-helyzetű hidroxil-csoportot is az izocianáttal kapcsolni kívánjuk, akkor a reakciópai'tnereket 40 1:2 mólarányban alkalmazzuk, katalizátorként pedig tercier aminokat, mint trietilamint, vagy trietiléndiamint használunk. Eljárhatunk akként is, hogy a 4-hidroxi-3,5-45 -dihalogén-benzaldoximot először 1 : 1 mólarányban valamely izocianáttal reagáltatjuk és a szabad hidroxil-csoportot pedig utólagosan Schotten—Baumann-szerint szokásos módon valamely reakcióképes karbonsavszármazékkal, 50 mint acetilkloriddal, ecetsavanhidriddel, vajsavarihidriddel vagy benzoilkloriddal kapcsoljuk. A reakciótermékek feldolgozása a szokásos módon történik. A találmány szerinti eljárással előállított karb-55 amidoximok erős gyomirtóhatást mutatnak, így növények megsemmisítésére használhatók. Mivel gyomirtó hatásuk az egyes növényekkel szemben rendkívül különböző, így szelektív gyomirtószerként is alkalmazhatók. 60 A találmány szerinti gyomirtószereket búza, árpa, köles, tengeri és rizs, főként tehát gabonakultúrákban alkalmazzuk. Az új hatóanyagokkal leküzdhető gyomok közül a következőket soroljuk fel: Sinapis, Galium, Galinsoga, Stellaria, 65 Urtica, Matricaria és Echinochloa. 2
