154755. lajstromszámú szabadalom • Logikai elrendezés két- vagy több regiszterrel rendelkező elektronikus számológéphez
MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VI. 08. (EE—1258) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. XII. 31. 154755 Szabadalmi osztály: 42 m 14 Npírzetközi osztály: G 06 £ Decimal osztályozás: Feltalálók: Tulajdonos: Hajós József villamosmérnök, Klatsmányi Árpád villamosmérnök, pipiktronikus Mérőkészülékek Köves Péter villamosmérnök, Prokopp István, villamosmérnök, Sárossy S ®£^ Srf^frf .T/w:spf villamnsmprnnk Viwr Jpnn mllornnsmmnülf Znhnnvini Oábor »JVara, tsuaapesx József villamosmérnök, Vizer Jenő villamosmérnök, Zubonyai Gábor villamosmérnök, Budapest Logikai elrendezés két- vagy több regiszterrel rendelkező elektronikus számológéphez A találmány célja az, hogy elektronikus számológépben műveletvégzés közben a regiszterek közötti információcsere egyszerű kapcsolással, egyszerű technológia alkalmazásával és fokozottabb üzembiztonsággal legyen megoldható. Számológépen itt és a továbbiakban olyan digitális berendezést értünk, amelynek segítségével csak az aritmetikai alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, esetleg hatványozás, és/vagy gyökvonás) végezhetők el, mégpedig oly módon, hogy minden egyes alapművelet (esetleg két vagy három alapművelet egymásutánjának) végrehajtását a kezelő beavatkozása indítja el. Ennek megfelelően a számítás menetének programja (algoritmusa) legfeljebb a berendezésen kívül van tárolva. Az eddig ismert megoldások (IME 84, Friden, Elka stb.) túlnyomó többsége léptető regisztereket alkalmaz, és az összegzőmű a regiszterek egy-egy standard cellájával vannak összeköttetésben. Ugyanakkor a regiszterek egymásba való átírása közvetlen úton történik. 10 15 20 25 Más megoldásoknál a műveletvégzés számlálástechnikai eszközökkel történik, így a tulajdonképpeni összegzőmű rendkívül egyszerű, viszont a regiszterek jóval bonyolultabb felépítésűek, 30 Az ismert megoldások első csoportjának hibája, hogy egy-egy művelet nagyszámú léptetést igényel, holott a léptetéshez szükséges kapcsolás jóval zavarérzékenyebb, mint a statikus megoldások. A második megoldás fogyatékossága a bonyolult regiszterfelépítésből adódó áramköri és technológiai komplikáltság, valamint a számlálástechnikai megoldásból adódó magas órafrekvencia, ami költségesebb alkatrészeket és gondosabb zavarvédelmet igényel. A találmány szerinti elrendezés leglényegesebb jellemzője az, hogy a regiszterek csak egyegy ki- és bemenő sínnel kapcsolódnak az öszszegzőműhöz, de egymással nem kapcsolódnak. A regisztercellák soros kiolvasása léptetés nélkül, kijelölő kapuk alkalmazásával történik, ugyanilyen módon megy végbe a cellák soros beírása is. A találmány lényege: logikai elrendezés célszerűen elektronikus számológépekhez két vagy több regiszterrel, egy decimális helyérték terjedelmű összegzőművel és egy, legalább a regiszterek celláinak számával egyező kimeneti állapottal rendelkező ütemadó szervvel, azzal jellemezve, hogy minden regiszter A0 —A n , B 0 —B n celláinak kimenete egy-egy K^ kapun keresztül a regiszterhez tartozó kimenő Sfc sín(ek)re csatlakozik, és minden regiszter celláinak bemenete egy-egy K* kepun keresztül a regiszterhez tar-154755
