154726. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés egyfázis-többfázisú közvetlen áramirányítók vezérlésére teljes félhullámokból összetett feszültségű kimenet elérésére
154726 a 6. ábra a 17/ila, 17/4 a vezérlő jeleknek, alatta a kimenő feszültség hullámalakjának, a 30 monostabil multivibrator jelének és a billenőkor 27/4 b kimenő jelének időbeli lefolyását ábrázolja: 5 Példáiképpen az 1. ábrán egy jellegzetes egyfázisJ háromfázisú tirisztoros áramirányító kapcsolását és a 2. ábra b. képén annak vezérlése következtében létrejövő, egy kiválasztott harmadszinkron alatti frekvencia előállításánál ke- 10 letkező feszültségihullásm képét láthatjuk. Az elől beírt számok a 2. ábra b. képén a megfelelő kapcsolt motortekercs számát jelentik, a fent beírt számok példaképp az éppen kapcsolt tirisztorok révén keletkező feszültséghullám ré- 15 szék számát jelentik. A tirisztorok számozásánál a hálózat lehetséges két áramirányát vezető csoportok vessző nélküliek, ül. '-s jelzést kapnak. A vázolt motor akár rövidrezárt forgórésze lehet, akár gerjesztett rotorral szinkronmotor- 20 ként működhetik. -.."'•" A 2. ábra a képe a 2. ábra b. képe szerinti hullámalalknak létrehozásához alkalmazott vezérlő feszültség időbeli lefolyását mutatja. Ezt például — ismert módon — kétszer három bil- 25 lenőkör segítségével állíthatjuk elő. Ezek a gyűrűs számlálóként összekapcsolt dinamikus bemenetű billenőkörök külső impulzus hatására \ lépnek egyet-egyet. . ._„,-, .,. A 2. ábra a. képéből láthatjuk, hogy egy tel- '! 3Ö-jes ciklus 6 lépésből áll (T = a ciklus teljes ideje), az imipulzusadó frekvenciája tehát az elérni kívánt kimenő frekvencia 6-szoros kell legyen: az ábrán vázolt esetben 8 1/3 x 6=50 Hz, v 35 .;V_ Ha; niost a, befolyásoló frekvencia impulzusát pl. I20-ra emeljük, — a 20 Hz-es kimenő feszültség nyerése érdekében — úgy a 3. ábra a. képe szerinti Vezérlési képet és a 3. ábra b. képe szerinti kimenő feszültséget kapjuk. A 3. 40 ábra b. képén az átmeneti helyeken azt látjuk, hogy a vezérlés következtében az újonnan kapcsolt tirisztor — pl. a 4t tirisztor a jobb felső sarokban — begyújt, de ugyanalikor az addig vezető — itt 1; tirisztor — továbbra is vezető . 45 állapotban, marad a tirisztorok ily természetű alaptulajdonsága következtében. Tehát ettől fogva egyszerre vezet két, egy csoportba kapcsolt tirisztor (a félhullám végéig). Nézzük meg, mi történik ennek következtében. Ezt a 4. ábra 50 szemlélteti, amely az 1. ábra kirajzolt részlete. Az 1; és 4Í tirisztor vezet, így az \n és 4 n motortekercs két vége gyakorlatilag azonos potenciálra kerül és mint egy osztófojtótekercs fog 55 működni; kiegyensúlyozza a rajta átfolyó áramot, de annak csupán ohmos ellenállása mértékéig szab határt. Ennek megfelelően a transzformátor forrásfeszültsége (kettős nyíl) a nyilakkal jelzett áram- eo körön egy belső zárlati áramot fog áthajtani. Ä tekercsre jutó feszültség mindenesetre egy minimális értékre esik le, amit a 2. ábra b. képén á berajzolt vízszintes szakaszok jeleznek. A belső zárlatok következtében egyrészt kimarad 65 l átmenetileg egy-egy tekercs működése, ami nyomatékcsökkenést, ill. annak állandó ingadozását jelenti, részben pedig haszontalan áram kering a kapcsolásban, amely veszteséget okoz • és bár tekintélyes, munkát nem végez. Könnyen belátható, hogy a frekvencia növelésével a zárlatra eső idő egyre nő, a motor fokozatosan elveszti működésképességét. E meggondolás azonban az orvoslás módját is adja. Meg kell akadályozni, hogy az egy fázishoz tartozó két tekeresfélre csatlakozó két tirisztor egyszerre kapjon gyújtást, azaz egy soron következő tirisztort csak akkor szabad gyújtani, ha a vezető állapotban levő tirisztor már kialudt, vagyis mindig csak a félbullám végén. A hagyományos vezérlőberendezés által szolgáltatott átváltási parancs csupán előkészítője lehet a továbblépésnek, azzal várni kell a hálózati félhullám végéig, ha ezt az időpontot elértük, az átváltás hatályossá válhat. E cél megvalósítását lehetővé teszik a korszerű gyújtóberendezések, amelyek mindaddig adnak — impulzussorozatból álló — gyújtó jelet a rájuk kapcsolt tirisztor rácsára, amíg a vezérlő jel fennáll (például a 2. ábra a. illetőleg a 3. ábra a. képe). Ezek a gyújtóberendezések a legtöbb esetben letiltó bemenettel is el vannak látva, amelyre adott jel esetén a gyújtás szünetel. A találmány ^en gyújtóberendezés használatát tétélezi fel. Az 5. ábra jobboldalán ábrázoltuk a gyújtóegységeket ugyanolyan számozással, mint a tirisztoroké, amelyeket működtetnek, de g indeksszel megjelölve (az ábrán a gyújtóegységből jobbra mutató nyíl a tirisztor rácsára való csatlakozást szemlélteti.). Meg kell még jegyezni, hogy a példaképp választott gyújtóberendezés bemeneteként egy inverziót létesítő logikai» elem is helyet foglal, ami azért fontos, mert ha a bemenet elé egy VAGY-ikaput kapcsolunk, akkor 1 a gyújtóberendezés működtetését NOR-elv alapján végezhetjük; tehát gyújtás akkor fog bekövetkezni, ha a 21, 22, 23, 24, -25, 26, 21% 22% 23', 24', 25', 26' ROR-kapuk éppen gyújtásban soron következőjének egyik bemenetén sincsen jel. Ahhoz tehát, hogy a gyújtást letiltsuk, csupán a NOR-kapu egyik bemenetére kell „igen" jelet adnunk. • Az ábra felső részén a 10 impulzusgenerátort látjuk, amelynek frekvenciáját a bemenő u/ egyenáramú jel nagyságával vátoztathatjuk, továbbá az utána kapcsolt kétszer három 7, 8, 9, 17, 18, 19 dinamikus bemenetű billenő áramkörből álló gyűrűs számlálót, amely a 2. a, ill. 3. a. ábra szerinti jelcsoportot (illetőleg itt tulajdonképpen ennek az inverzét) adja a gyújtóberendezés NOR-kapuinak 1/3, 2/3, 3/3, 4/3, 5/3, 6/3 bemenetére. Ebből a szempontból az egyes gyújtóberendezések a '-vei jelölt párjukkal össze vannak kötve. Legfelül az ábrában látjuk még a 20 hálózati váltogató elemet, amely a hálózati frekvenciának «megfelelő négyszögjelet szolgáltat a két áramiránynak megfelelően és az 1/u, 2/u, 3/u, 4/u, 5/u, ,6/u jelet adja egyrészt a£ összes jelzetten, másrészt á következő félhul-2
