154705. lajstromszámú szabadalom • Többpontos árnyalatos fényrekesz és eljárás annak előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VIII. 27. Közzététel napja: 1967. XI. 22. Megjelent: 1968, XI. 30. (NO—110) 154705 Szabadalmi osztály: 57 d 2—10 Nemzetközi osztály: G 03 f Decimái osztályozás: Feltalálók: Lovász Kálmán nyomdamérnök, 60%, Búzás Ferenc nyomdamérnök, 15%, Csiszár Gyula nyomdamérnök, 15%, Teszár Jenő fényképész, 10%, Budapest Tulajdonos: Nyomdaipari Tröszt, Budapest Többpontos, árnyalatos fényrekesz és eljárás annak előállítására i A találmány tárgya többpontos árnyalatos fényrekesz, továbbá eljárás annak előállítására. Az autotípiai reprodukciók képvisszaadásának fő problémája, hogy magasnyomtatás, vagy ofszet-nyomtatás esetében ritka rácsokkal, vagyis 1 cm-re eső kis vonalszámú rasztersűrűséggel nagy árnyalatkülyönbségű (kontrasztos) képet lehet ugyan nyerni, azonban a részletfelbontás gyenge. Sűrű rácsokkal, vagyis nagy rasztersűrűséggel a részletvisszaadás javul, de a kép kontrasztja alacsony; így a legvilágosabb képrészek is söté1 ték, a sötét részeken pedig a rajzot adó kisméretű, nemnyomó elemek betömődnek, azaz fes• tékezettekké válnak, és a sötét részeken a finom rajzrészletek eltűnnek. E jelenség magyarázata az, hogy a nyomtató eljárástól, a nyomó formától, a papírtól és a festéktől függően változik a legkisebb nyomható pont (világos képrész) mérete, és a legkisebb nemnyomó pont (sötét képrész) mérete, azonban adott feltételek mellett ezek a méretek nem csökkenthetők egy meghatározott érték alá. Így pl. rotációs újság-magasnyomtatás esetén a legkisebb nyomható pont mérete kb. 60—80 ^, a legkisebb nemnyomó elem mérete pedig 100— 120 /*; ezzel szemben íves ofszet-nyomtatás esetén sima műnyomó papírra a világos képrészeken 10—20 ,", a sötét képrészeken pedig 30— 40 u méretű nemnyomó elemek nyomhatok. 10 15 20 25 Ezért az előbbi esetben 24—32 vonal/cm rácssűrűséget, az utóbbi esetben pedig maximálisan 80 vonal/cm rács-sűrűséget használnak. Így a rotációs újság magasnyomású képei viszonylag kontrasztosak az érdes és sárgás papír ellenére is, de a finom részletek nem észlelhetők; a finom ofszet-nyomatok viszont részletgazdagok, de a sima, fehér papír ellenére sem mutatnak kielégítő kontrasztot. A fentebb tárgyalt jelenségek elsősorban az egyszínű árnyalatos képeken észlelhetők. A fentieknek megfelelően jelenleg az adott feltételeknek (nyomóeljárás, papír stb.) megfelelően választják meg a rasztersűrűséget. Egyben a durva rács esetében (újság) technikai adottságként elfogadják a kis részletfelbontást, ill. finom rács esetén (íves ofszet-nyomtatás) az alacsony kontrasztot. Szokásos megoldás az is, hogy az árnyalati terjedelem (konraszt) növelése érdebében két színnel nyomtatnak, pl. egy szürke nyomatot készítenek a világos részek, és egy fekete nyomatot a sötét részek reprodukálásához. E megoldás hátránya, hogy két nyomóforma használatát teszi szükségessé. A találmány célja olyan eljárás és eszköz biztosítása, amely az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével lehetővé teszi a jelenleginél jobb minőségű, tehát árnyalt és részlet-30 gazdagabb képek előállítását a technológiai idők 154705