154690. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású benzonitril-származékok és azokat tartalmazó gyomirtószerkészítmények előállítására

154690 17 18 nitiilek esetében ismertetett nitrálási módszer alkalmazásaival; olyan vegyületek esetében, amelyek (IX) általános képletében X2 hidro­génatomot, Rí' és R2' pedig egyaránt hidrogén­atomot jelent, oly módon is eljárhatunk, hogy 4'-lhidroxi-í5-initrofoenzaldehidet halogénezésnek vetünk alá. Ez a halogénezés ugyanolyan mó­don végezhető, mint ahogyan ezt az oly (VI) általános képletű vegyületek előállítása esetében ismertettük, amelyékben R5' hidrogénatomot képvisel. A 4-hidroxi-5-nitro-ibenzaldehid ismert módszerekkel állítható elő, pl. 4-hidroxi-ibenzal­dehid nitrálása útján, amit előnyösen salétrom­savval, ecetsav jelenlétében végezhetünk, amint ezt Plaal (Ber. 28, 2413, 1895) ismertette. D) Rx és R 2 = hidrogénatom, R 5 •= nitrocso­port: 5-nitro-4-hidroxi-íbenzonitrilt halogénezünk. Ez a halogénezés ugyanolyan módon folytatható le, mint ahogyan fentebb, a 4-ciano-fenol halo­génezése esetében leírtuk.' II. Oly vegyületek, amelyekben R4 acilcsoportot (képvisel. A megfelelő (I) általános képletű 4-hidroxi­-benzonitrilt, — amelyben R4 hidrogénatomot képvisel, az alábbi módszerek valamelyikével acilezzük: a) A vegyületet a bevinni kívánt aciícsoport valamely reakcióképes származékával, mint a megfelelő savhalogeniddel, különösen kloriddal, vagy a megfelelő anhidriddel reagáltatjuk. b) Oly vegyületek előállítása esetén, amelyek­ben az R4 aciícsoport az (la) általános képletnek felel meg (ahol az általános jelek jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel) a megfelelő (I) általános képletű 4-hidroxi-ibenzo­nitrilnszármazékot, amelyben R4 hidrogénato­mot jelent, valamely Q-M-Q általános képletű di-savhalogeniddel (ahol M jelentése megegye­zik a fentebbi meghatározás szerintivel, míg a Q jelek savhalogenid-, előnyösen klorid-csopor­tokat képviselnek) reagáltatunk oly módon, hogy két mól (II) képletű vegyület reagáljon egy mól Q-M-Q képletű vegyülettel. Az a) és b) alatt említett acilezési reakciók önmagukban ismert módszerek . szerint folytat­hatók le, pl. a következő eljárások egyikével: 1. Az acüezendő vegyületet a megfelelő sav­anhidriddel reagáltatjuk valamely kondenzáló­szer, mint tömény kénsav kis mennyiségének jelenlétében, vagy pedig a savanhidriddel és a megfelelő sav valamely alkálifém-, pl. nátrium­vagy káliumsójával folytatjuk le a reakciót. 2. A reakciót a megfelelő savhalogeniddel, pl. savkloriddal folytatjuk le, valamely tercier bázis, mint piridin vagy egy kvaternér ainmó­niumsó, mint tetraalkilammónium-halogenid, pl. tetrametilammóniumklorid jelenlétében; ha kon­denzálószerként piridint használunk, akkor ez a vegyület egyben a reagáló anyagok oldószeréül is szolgálhat. 3. Olyan esetekben, amikor R4 acetilcsoportot képvisel, akkor a reakciót egy (I) képletű 5 4-JhidroxiHbenzonitrillel, tehát egy olyan vegyü­lettel folytatjuk le, amelynek (I) képletében R4 hidrogénatomot.jelent, és ezt izopropenilacetát­tal reagáltatjuk, ecetsav jelenlétében vagy anél­kül. 10 Az olyan (I) általános képletű 4-hidroxi-ben­zonitrileknek, amelyeikben R4 hidrogénatomot képvisel, a fenti módon történő acilezésére fel­használható acilezőszereket önmagukban ismert módszerekkel állíthatjuk elő, pl. oly módon, 15 hogy a megfelelő mono- vagy dikarbonsavat tionilkloriddal kezeljük, amikoris a megfelelő savkloridhoz jutunk. , III. Oly vegyületek, amelyekben R4 alkoxikar^-20 bonil-csoportot képvisel. Valamely (I) általános képletű 4-hidroxi-iben­zonitrilt, amelynek képletében R4 hidrogénato­' mot képvisel, egy 2—5 szénatomot tartalmazó 25 alkil-halogénformiát-észterrel, mint pl. klórhan­gyasav-metilészterrel vagy -etilészterrel reagál­tatunk. Láthatjuk, hogy egyes olyan eljárások eseté­ben, amelyeket a fenti I. pontban ismertettünk 30 oly (I) általános képletű vegyületeik előállítá­sára, amelyekben R4 hidrogénatomot képvisel, az előállítás olyan közbenső vegyületek előállí­tásán keresztül történik, amelyek a benzonitril 4Haciloxi-származékai; ezeket azután dezacilez-35 zük; ilyen eljárás pl. a 44údroxi-benzaldoxim­származékok dehidrálása ecetsavanhidriddei való kezelés útján. Az ilyen eljárások nyilván­valóan felhasználhatók ama is, hogy közvetle­nül oly (I) általános képletű vegyületeket állít-40 sunk elő, amelyek képletében R4 a felhasznált dehidrálószeríből levezetett acilgyököt képviseli. A gyakorlatban az olyan (I) általános képletű vegyületek szintézise, amelyekben R4 acilgyököt képvisel, általában a 4-a.oetoxi^benzonitríl-szár-45 mazékoknak a megfelelő 4-hidroxi-benzaldoxim­származék ecetsavanhidriddei történő dehidrá­lás útján való előállítására korlátozódik. Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, ame­lyekben R4 az acetilesoporttól különböző más 50 acilcsoportot képvisel, általában úgy állíthatjuk elő, hogy a megfelelő 4-hidroxi-benzonitril-szár­mazékot acilezzük. IV. Az R 4 helyén alkálifém- alkáliföldfém-, am-55 mónium- vagy szerves aminiont tartalmazó (I) általános képletű benzonitrü-származékok (sók). • • ' Az alkálifémekkel, alkáliföldfémekkel, amv 60 móniával ill. aminokkal képezett sókat általában oly módon állíthatjuk elő, hogy az (I) általános képletű benzonitril-származékot valamely erre alkalmas oldószerben, mint vízben vagy rövid­szénláncú alifás alkoholban, pl. metanolban 65 vagy etanolban vagy az említett oldószerek ele-9

Next

/
Oldalképek
Tartalom