154689. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amin- és fenol-formaldehid gyanták keményítésére
ALM I XI. 02. (KO 2042) XI. 30. 7. XI. 22. 154689 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály C 08 gl Deci mái osztályozás: XJV. Kovács Lajos vegyész, 40%, Rácz Ottó kohómérnök, 30%, Kálmán Lajos kohómérnök, 30%, Budapest Tulajdonos: BUDALAKK Festék- és Műgyantagyár, Budapest Eljárás amin- és fenol-formaldehid gyanták: keményítésére Ismert régóta alkalmazott ipari eljárás, mély szerint különböző karbamid-formaldehid, melaminnformaldehid, tfenolformaldehid stib. aldehid kondenzációs gyantaféleségetoet sav vagy savanyú kémhatású sók tatására hidegen, ill. ;melegen keményítenek. Ilyen esetiben egyszerű pH katalízisről van szó és ai íkondenzáció sebessége a ipH-tól és a hőmérséklettől függ. így pl. fenol-fonmaldähid gyantákat, hidegen keményítenek, sósavas alkohollal, karbamid, ill; melámin-Jfonmaldeihid kondenzációs gyantákat melegen keményítenek ammóniumkloriddal furnir lemezek ragasztósa céljából, karbamid^ormaldemd^furfurilalkdhol gyanta térhálösítását. végzik foszforsaiwal öntödei imag-homok kötőanyagkénit Stib., stb. Mindezen folyamatoknál jól ismert reakcióegyenletek szerint a térhálósítás további polikondenzáció útján játszódnak le, melyek leredinényeképpen víz és formaldehid hasad le. A formaldehid lehasadása a gyakorlatban igen kellemetlen mellélkf olyaiwait, mert éleis, szúró szaga miatt a munkát nagymértékben nehezíti, kellemetlenné és egészségre károssá teszi. Kísérleteket folytattunk arra vonatkozóan, ' hogy milyen úton lelhet ezt a folyamatot kedvező irányba befolyásolni, a tmaghatást, ill. formaldehid veszteséget csökkenteni, a fonmaldehid kondenzációs gyanták térhálósítása során. 10 15 Kíséo-le-teiirk: szetrint lehetséges olyan toatali-2^á'torolc-a.'t .aliktalimazni, melyek a kondenzációs folyacrnia~t kiváltása mellett a felszabaduló formaiddhlcLerfc is fő tömegében megkötik és így a rendkíJvCLl tkellecnotlen és egészségtelen szag hatás rLia-gymaértéklbeai csökkenthető. Azt találtuk, hogy erre a formaldehiddel re«ikciória iképes aminők vagy aimidok savanyú sói Qlikalimjasak. Jó eredményeikéit értünk el pl. különíböző formaldehiddel kondenzálható amid, ill. aminivegyujletefc, mint a Ikarbamid, diciandiiaimi.d, melaanim, guanidin stb. kénsavvá], sósawTal, '"vaigy foszforsawal képezett sóival. Legjobb enedrnjényt a fenolszulfonsavaknak az említett !a.-min, ill. amidvegyületekkel képezett sóival értök «el, melynek általános felépítése, az .aláfofbi elvi képlettel jellemezhető OH 20 25 S03 H-H 2 ;N—R 3 A3ioL R1 és R 2 H atom vagy alkil csoport, R a savamid vagy alkil amin csoport lehet. , F-e'nJti tapasztalatok alapján a formaldehiddel 30 iko:n_denzárt gyanták téraiálósítására olyan mód-154689
