154686. lajstromszámú szabadalom • Ellenőrző berendezés tetszőleges létszámú csoportok oktatására
3 154686 4 így a berendezés lényegesen egyszerűsödik, megbízhatóbbá válik, mert bonyolultsága és a használat közben előforduló hibái jórészt a léptetőgép alkalmazásából származtak. 5 Berendezésünk kapcsolási elrendezése és működése a következő: A tanár szóban vagy kivetítve feltesz a ta• raulóknak olyan kérdést, mely alkalmas a tudás vagy megértés vizsgálatára. Több csoportban is 10 dolgoztathatja (párhuzamosan) a tanulókat. A mellékelt rajzon is bemutatott példaképpé ni kiviteli alakon külön dolgoznak a páros és páratlan sorszámú, tehát az egymás mellett ülő tanulók. Tehát két csoport van. Ez a didaktikai 15 felhasználás folyamán elegendőnek bizonyult. A kitűzött munkaidő elteltével a tanár a táblára felír vagy kivetít több feleletlehetőséget. Közben a párhuzamos csoportok számának megfelelő számú •— a példaképpeni kiviteli alakon 20 PK/ és PK// két darab" négyállású — programozó kapcsolóval már beállította a gépen a helyes feleleteket. — A példaképpeni kiviteli alakon négy feleletlehetőséget vettünk fel. Ezeket nem számokkal, hanem a B,P,D,T betűkkel 25 jelöltük, hogy az egyforma hangzással a súgást megnehezítsük. — Az utolsó feleletlehetőség az is lehet, hogy az előző feleletlehetőségek közül az „egyik sem helyes"; így a tanulókat a saját eredményükben való bízásra szoktatjuk. Az SO egyik feleletlehetőség az is lehet, hogy -„még nem vagyok kész a felelettel". Ha ezt kisebb hibának vesszük, mint a hibás feleletet, akkor a feleletválasztásból adódó, az értékelést zavaró „totózást" küszöböljük ki. — A programs mozó kapcsolók természetesen a berendezésnek a tanár felöli oldalán vannak. A tanulók a padba süllyesztett K1; K 2 ,... K„ többállású feleletválasztó kapcsolójukkal másodperceken belül beállítják az általuk helyesnek 40 tartott feleletlehetőséget. — A kapcsolók azért süllyesztettek, hogy a tanulók egyéb munkáját a padon ne zavarja és a kapcsoló állását a szomszéd ne láthassa. — A szomszédok kapcsolóállásainak sorrendje egyébként sem azonos, 45 hanem statisztikusán változik. zása bonyolult: a tanárnak hat darab háromállású kapcsolót kell egy-egy kérdésnél beállítania. A tanulókról szerzett információt csak a tanárral közli. Ismeretes ezenkívül a Köznevelés c. folyóirat 19.65. évi .18. számában a 701—703. oldalakon leírt Diaaktomat I. nevű készülék, amely a telefontechnikában használatos léptetőgépekkel dolgozik. Egymás után nézi végig az egyes tanulók feleleteinek a helyességét. így a jó feleletek kiírásához 10—15 mp-re van szüksége. A keresőgép működése idegesítő zajjal jár. A tanulók a feleletválasztást nyomógombokkal ill. „röpzsinórokkal" végzik,. ami bonyolult és nehézkes. Az 1965. decemberében bemutatott, így a pedagógiai gyakorlatban, még ki nem próbált Magnók orr elnevezésű, szintén magyar tervezésű berendezés több akar lenni, mint egyszerű „visszacsatolt tanterem". Inkább már tanár nélkül működő tanítógép. A visszacsatolást nyújtó része nyomógombos megoldású és elektronikus berendezés segítségével olvas le. Szintén léptetőgépekkel dolgozik. Szakszerű kezelést és főleg szakszerű karbantartást kíván. Mia Didaktomat I nevű berendezésünk egy éves használata közben felismertünk néhány, a használatot megkönnyítő, a berendezés használhatóságát növelő elrendezésbeli és alkatrészbeli lehetőséget, és főleg egy lényegesen egyszerűbb és új kapcsolástechnikai lehetőséget, és ezek felhasználásával terveztük meg a mostani új berendezésünket. Az automatizáeiónak a didaktikában való felhasználása volt vele a célunk, mint már előző berendezésünkkel is, és ezért röviden Didaktomat II-nek neveztük el. Néhány az általunk felismert és felhasznált új lehetőségekből: A tanulók az általuk választott feleletlehetőséget nem röpzsinóroknak hüvelyekbe való bedugásával, nem is nyomógombokkal, hanem a padba süllyesztett többállású kapcsoló (pl. Jexley-fcapcsoló) beállításával közlik a tanárral. Ez lényegesen egyszerűbb, és több válasz egyszerre való adását lehetetlenné teszi. Ha pedig a több utas, többállású kapcsoló útjait párhuzamosan kötjük, akSor a kapcsoló meghibásodási lehetőségét a minimumra csökkentjük. Ha egy kb. 50 x 80 cm-es táblán, mely az egész osztályból jól látható, az ülésrend szerint minden tanulónak egy-egy jelzőlámpa felel még, mely a tanuló helyes válasza esetén kigyullad, akkor minden tanulóról egyénileg is kapunk infomációt, és feleletük helyes vagy helytelen voltáról a tanulók is értesülnek. A találmány szerinti kapcsolás alkalmazása-, val a léptető gép alkalmazása elkerülhető. A feleletek kiírása egy egyszerű csengetőkapcsoló vagy nyomógomb lenyomásával történik egy pillanat alatt, minden idegesítő zaj nélkül, a léptetőgép adta összes előny megtartásával. (Pl. : az értékelés megtörténte után most sincs mód a tanuló" részéről a felelet módosítására; a tanulókról egyéniként kapunk információt; stb.) A tanár egy pillanatra zárja a KK kiírókapcsolót vagy nyomógombot. Ekkor azoknak a tanulóknak a jelzőlámpája, akik a tanár által beállított program szerint feleltek, kigyullad, és égve is marad a kiírást végző nyomógomb elengedése után is, — a töbieké viszont nem gyullad ki. — Ugyanis minden tanulótól vezet egy „saját vezeték" a berendezés központi részébe. — A. rajzon bemutatott példaképpeni kiviteli alakon a szaggatott vonaltól jobbra van a berendezés tantermi része, balra a berendezés központi része. — A tantermi rész mindössze a tanulok számával egyező számú feleletválasztókapcsolóból, ugyanannyi „saját vezetékből", a csoportszám és a feleletlehetőségszám szorzatával egyező számú „közös" vezetékből áll. — A példaképpeni kiviteli alakon a K^, K2J2, • • •Kn J n vezetékek a saját vezetékek. — Ha a berendezést a TK kapcsolóval áram alá helyeztük, 10 15 20 25 S0 25 40 45 50 55 60 2
