154685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott szemcseméretű polivinilklorid és vinilklorid kopolimerek előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. XII. 02. (El—233) Olaszországi elsőbbsége: 1964. XII. 03. Közzététel napja: 1967. XI. 22. Megjelent: 1968. XI. 30. 154685 Szabadalmi osztály: 39 c Nemzetközi osztály: C 08 fi Decimái osztályozás: Feltalálók: Gianoarlo Borsira vegyész, Francesco Visani vegyész, Guidobaldo Cevidalli vegyész, Milano,' Olaszország Tulajdonos: Societa' Edison, Milano, Olaszország Eljárás szabályozott szemcseméretű polivinilklorid és vinilklorid kopolimerek előállítására 10 A találmány tárgya javított eljárás vinil monomerek ( polimerizációjára. Közelebbről a találmány tárgya eljárás vinilklorid polimerizálására tömbpolimerizációs módszerrel —60 C°-tól +20 C°-ig terjedő hőmérséklet-tartományban. Ismeretes, hogy tömbpolimerizációs módszer alkalmazása esetén monomerben oldhatatlan polimereik előállítása során (ez a módszer használható polivinilklorid polimerizálására is) a monomer polimerré való átalakítását, vagyis a konverziós hatásfokot nem lehet egy bizonyos érték fölé emelni. A reakciómasszát ugyanis nem lehet eléggé folyékony állapotban tartani ahhoz, hogy homogén termékek képződjenek. 15 Az eljárás kivitelezésekor képződő sűrű paszta megfelelő átkeverése nem biztosítható. A reakció gondos hőmérsékleti ellenőrzése elengedhetetlenül szükséges vinilklorid alacsony hőmérsékleten lefolytatott polimerizáció jakor. Az alacsony hőmérsékleten végzett vinilklorid polimerizáció azért előnyös, mert fizikai-kémiai szempontból jobb minőségű termékek állíthatók elő, mint a szobahőmérsékleten vagy emelt hőmérsékleten lefolytatott polimer izációk útján. Alacsony hőmérsékleten végzett polimerizáció esetén a hőmérséklet pontos ellenőrzése a teljes polimerizációs folyamat közben annál inkább fontos, mert ilyen módon a reakció- 30 20 25 masszát kellően folyékony állapotban lehet tartani a felszabadult reakeióhő teljes mértékű elvezetésével. A polimerizáció megszakítása viszonylag alacsony konverziós foknál ipari szempontból rendkívül hátrányosnak tekinthető. Az a helyzet ugyanis, hogy az előállított polimer egységnyi súlyára számított regenerálandó, át nem alakult monomer mennyisége összefüggésben áll a monomer polimerré való átalakulásának fokával. Pl. 10%-os maximális konverzió esetén a monomert tízszer kell a reakciózónába bevezetni, hogy teljesen átalakuljon polimerré, míg 20%-os konverziós fok elérésekor a reakcióciklusok száma ötre csökken. Magától értetődő, hogy az előállítás költségei így csökkennek, és az üzem termelékenysége is növekszik. Az elérhető maximális konverziós fok emelése a katalizátor-kihasználás szempontjából is előnyös. (Katalizátor-kihasználáson az alkalmazott katalizátor súlyegységére vonatkoztatva előállított polimer mennyiségét értjük.) Ha a polimerizációt alacsony konverziós foknál megszakítják, akkor a még aktív katalizátor sem használható ki teljes mértékben. A katalizátornak a nem teljesen lereagált monomerből való eltávolítása, ill. regenerálása nem mindig lehetséges, mert az alacsony hő-154685
