154671. lajstromszámú szabadalom • Elágazásos programú feleletválasztós tanítógép
194071 fi 4 mertetett berendezéshez hasonlóan, a filmen tárolt információt diavetítő segítségév«! jeleníti' meg és a helyes feleletre jellemző áramkört a filmre fényképezett kódok hatására, fotoelektromos érzékelők alakítják ki. A szabadalmi leírás. ill. .az" ábrák szefiíit, a találmány megvalósításához a villamos- motort működtető áramkörön kívül, nagyszámú fotoellenállást és nyomógombot tartalmazó áramkörökre, programtárcsás mechanikai szerkezetre, és számos jelfogóra van szükség. Ezen szerkezeti elemek alkalmazása költséges berendezésre utal. A találmány célja az, hogy az ismert korszerű elágazásos programközlés igényeit kielégítő, olyan berétxdezést javasoljunk, amelynek költségráfordítása, egyszerűsége az ismert berendezésekhez képest körülbelül egy nagyságrenddel olcsóbb és egyszerűbb. A találmány elágazásos programú, feleletválasztós tanítógép, amelynek a tanuló által továbbítható ismerethordozóján ismeretanyag, kérdés, válaszlehetőségek, és ez utóbbiakhoz tartozó magyarázatok, valamint e válaszok helyességét jelző kódjelek vannak feljegyezve és a tanuló által választott válaszlehetőségekhez tartozó magyarázóanyagot megjelenítő szerkezettel van ellátva, továbbá az ismeretihordozót a soronköveíkező ismeretanyagrészre továbbító szerve retesszel van ellátva, amelynek kioldószerve a megjelenítőszerkezet kapcsolóján keresztül ,,a helyes válaszlehetőség" kódjegyeivel alkotott reteszkioldó feszültséget előállító, dekódolóval van összekötve, azzal jellemezve, hogy a válaszlehetőségekhez tartozó magyarázatokat megjelenítő felület/ek a tanuló által elmozdítható takarószervvel/szervekkel vannak fedve és e takarószerv/ek mindegyike a dekódolót és a reteszkioldó szervét összekötő villamos vezetéket/vezetékeket megszakító kapcsolóval van/vannak kényszerkapesolatban. A találmány szerinti berendezés egyik nagy előnye az, hogy az alkalmazott programon belül a feleletlehetőségek száma kérdésenként tetszőleges mennyiségű lehet. Ezzel szemben az ismert berendezéseknél a válaszadás lehetőségeinek száma — a gép rendszerétől függően — meghatározott, ill. korlátozott. A találmány szerinti megoldás azért is előnyös, mert a tananyag feldolgozása során •— a tananyag jellegétől függően — hol több, hol kevesebb kérdés-válasz lehetőségre van szükség. Ebből következik, hogy a találmány szerinti berendezésnél nincs, szükség felesleges (információ nélküli) filmkockák beiktatására. Egy további előny abban van, hogy — szemben az ismert berendezésekkel — a találmány szerinti berendezés , teljesen zajtalan üzemű, ezért több hasonló, találmány szerinti berendezés együttes alkalmazása nem zavarja a tanulókat, A találmány példakénti kiviteli alakját részletesebben rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti berendezés blokkvázlatát szemlélteti, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli változata számára szerkesztett filmszalag és takaró képét ábrázolja, a 3. ábra a találmány szerinti berendezés másik kiviteli változatához alkalmazott filmszalag és takaró vázlatos képét szemlélteti. Az 1. ábrán látható 1 vetítőernyőt 2 takaró részben elfedi. A fedett rész alatt a válaszlehetőségekhez tartozó magyarázatok vannak elhelyezve. A 2 takaró 7 nyomógombokkal mozdítható el olyan módon, hogy a magyarázatok láthatóvá váljanak. A 2 takaró 8 kapcsolóval van kényszerkapcsolatban. Az í vetítőernyőre a 3 vetítőszerkezettel vetítünk. A film továbbítását az 5 továbbitószerkezet végzi, amelynek működését a 6 retesz gátolja. A filmre felvitt kódjelet a 4 dekódoló érzékeli és a filmett a helyes válasz helyétől függő feszültséget a 8 kapcsoló érintkezőin keresztül a 6 retesz kioldó szervére vezeti. A 2 takaró elmozdulásakor 17 számlálószerkezet működésbe lép. A 2. ábrán a 9 filmszalagon látható 10 filmkockák a 11 ismeretanyagon kívül 12 kérdést, három 13 válaszlehetőséget és az ezekhez tartozó három 14 magyarázórészeket, valamint 15 kódmezőt tartalmazzák. A 14 magyarázórészek 2 takarókkal fedhetök le, amelyeknek mindegyikét 16 működtetőszervek mozgatják. Egyegy filmkocka legkevesebb két-két 13 válaszlehetőséget és 14 magyarázórészt tartalmaz. A 16 működtetőszervet a 7 nyomógombokkal működtetjük. A 3 vetítőszerkezet a 9 filmszalagon levő 10 filmkockát az 1 vetítőernyőre vetíti. Ebben az időben a 2 takaró letakarja a 14 magyarázórészeket. A tanuló a 11 ismeretanyag és a 12 kérdés elolvasása után a 13 válaszlehetőségek közül a 7 nyomógombok választásával a 2 takarók bármelyikét elmozdíthatja. A 4 dekódoló egységben a 15 kódmezőktől függően megvilágított, az ábrán nem ábrázolt, fotodiódák feszültsége kijelöli azt a 2 takarót, amelynek elmozdításával a 13 válaszlehetőségek között levő helyes válaszhoz tartozó 14 magyarázatrész láthatóvá válik. Ez esetben a 2. ábrán nem ábrázolt retesz kiold és a filmszalag továbbítása ezáltal lehetővé válik. A 3. ábrán a találmány szerinti berendezés kiviteli változatához alkalmazott 9 filmszalag és 2 takaró képét ábrázoljuk. A 9 filmszalagon levő 20 filmkockán a 11 ismeretanyag, a 12 kérdés és tetszőleges számú 18 azonossági jellel (sorszámmal) jelölt 13 válaszlehetőség, valamint 15 kódmező helyezkedik el. A következő 21, 22, 23 ... filmkockákon a 13 válaszlehetőséghez tartozó 14 magyarázórészek a filmkockák 18 azonossági jele, valamint a 15 kódmező helyezkednek el. A filmszalag mentén egyetlen 2 takaró van, amelyet a 7 nyomógombbal vezérelt 16 működtetőszerv mozgat. A tanuló a tanulás kezdetekor elolvassa a 20 filmkockán levő 11 ismeretanyagot, a 12 kérdést, majd a 13 válaszlehetőségeket és a 9 filmet a 20 filmkockán az általa kiválasztott 8 azonossági jellel jelzett 13 válaszlehetőség azonossági jelével egyező jelű 21, 22, 23... számú filmkockákra 10 15 20 25 30 25 40 45 50 35 60 2