154660. lajstromszámú szabadalom • Égő szénhidrogének hasításához

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 13. (DO—303) Csehszlovák elsőbbsége: 1964. VIII. 04. Közzététel napja: 1967. XI. 22. Megjelent: 1968. XI. 30. 154660 Szabadalmi osztály: 24 c Nemzetközi osztálv: F 23 f Decimal osztályozás: Dr. Dohnálek Rudolf mérnök, Praha, Csehszlovákia és Hofstede Marinus Johannes mérnök, Rijswijk, Hollandia Égő szénhidrogének hasításához A találmány égő«.gáz vagy gőz alakú szénhidrogének oxigénnel vagy oxigéntartalmú gázokkal való parciális oxidáció általi hasításához. Á hasítási eljárás célja hidrogén nyerése ammóniák, metanol vagy más anyagok készí- 5 téséhez. Az említett felhasználási célra külön égő segítségével gáz vagy gőz alakú előmelegített szénhidrogéneket és előmelegített oxigént, adott esetben oxigéntartalmú gázokat olyan arány- 10 ban visznek a reakciótérfoe, hogy a szénhidrogén egy részének elégetése következtében olyan hő keletkezik, amely a maradék szénhidrogén termikus szétesését hozza létre. Az említett oélra az eddig ismert égőkivite- 15 lek közül lényegében azokat alkalmazák, amelyek két különböző átmérőjű koaxiális csőből állnak. Az előmelegített gázalakú szénhidrogént a két cső közötti téren vezetik keresztül és a középső csövön át a felmelegített oxigént. 20. Az égő feje benyúlik a reakeiótérbe, amelyben a hőmérséklet eléri az 1400 C°-t. Ez a magas hőmérséklet az égőfej anyagát rendkívüli hőigénybevételnek teszi ki. A belső cső részben hűtve van, mert az oxigén csak kis- 25 mértékben van előlmelegítve, ennek ellenére ezt is drága, nagy hőmérsékletnek ellenálló ötvözetből kell készíteni. Egy másik konstrukciós kivitelnél a gáz alakú szénihidrogént a reakciótérbe az égő 30 geres részében kör mentén elrendezett lyukakon vezetik be. A hengeres rész belsejében koaxiálisán két különböző átmérőjű cső van. A csövek egyik végükön mereven az égőfejjel, a másik végükön a gázalakú szénhidrogén és a hűtőfolyadék elosztására a készülékkel vannak összekötve. A gáz alakú szénhidrogének azon a téren áramlanak át, ami a két cső között van 'kiképezve, és azután az égőfejben levő lyukakon keresztül lépnek be a tulajdonképpeni reakciótérbe. Az égő hengeres részének többi terébe a hűtőfolyadékot vezetik. Konstrukciós szempontból megítélve az isimertetett égő több cső merev rendszerét alakítja ki, amelynek csövei egymással mereven vannak összekötve. Az egyes részeknek üzem közben fellépő különböző hőtágulásai olyan jelenségeket eredményeznek, amik az égők meghibásodását, tönkremenését okozzák. Az égő említett kivitelénél a nem kielégítő hűtés következtében az égőfej meg nem engedett nagy termikus terhelést kap, így ennek következtében tönkremegy. Gáz alakú vagy gőz alakú szénhidrogéneknek oxigén segítségével nyomás alatt való reakciójához. ismert továbbá olyan égő, amelynek három koaxiális, körkeresztmetszetű, egymásban elrendezett fúvókája van, amelyek közül a vízzel hűtött központi fúvóka az égő hosszirányában mozgatható. A közbenső fúvóka 154660