154651. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cigaretta füstszűrő és hasonló rúdalakú szűrők előállítására

154651 Tagba és ennek segítségével az adalékanyag fel­hordása a kóc-szalagra egyenletes mértékben történik. A gép működtethető a 12 aplikátor nélkül is, amennyiben nem kívánunk adalékanyagot hasz- 5 nálni. Ezt követően a kóc a 15 tölcséren keresz­tülhalad, mely azt szalag alakból hengeres alak­ra formálja, mielőtt a 16 nyelv alatt haladna át; ez utóbbi alkatrészt részletesebben a 3. és 4. ábra szemlélteti. A 16 nyelv feladata a kóc- io nak a 18 fűtőszerkezetbe való továbbítása, va­lamint a 19 porózus szalagnak a kóc körül való pontos elhelyezése. A porózus szalag, melyet a 20 dob segítségével vezetünk a fűtőszerkezeten keresztül és amelyet ezt követően a 21, 22, 23 15 és 24 görgők körül hajtunk, nyitott kivitelű és szőtt nylonból vagy polietilén tereftalát mű­lószőr rostokból készülhet. A szalag felülete szilikongyanta vagy politétrafluoretilén burko­lat lehet annak érdekében, hogy a 2 kócnak a 20 szalaghoz való tapadását meggátoljuk. A 18 fűtőszerkezeten 25 vezeték van, mely gőzforrással van összekötve és ez megfelelő csa­tornán keresztül a fűtőszerkezetbe jut, majd 25 a szalagon halad keresztül és a kóchoz jut, hogy azt felmelegítse és hogy a gliceril-triacetát­nak a cellulózacetét rostokat összeerősítő hatá­sát biztosítsa. 30 A fentiek szerint a rostok kötőanyaggal tör­tént összepréselése során a 26 rudat alakítjuk ki. A 19 szalag hosszanti szélei nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz, és így a kóc egyes rost­jai a szélek közé préselődnek és így gyűrődés 35 keletkezik. Ennek a gyűrődésnek az eltávolítása a 27 sajtoló tag segítségével történik, mely a szalag szélei között helyezkedik el a gyűrődés­re nyomás kifejtésére alkalmasan és ennek kö­vetkeztében biztosítjuk a rúd lényegileg hen- 40 geres alakját. Ezután a rúd a 28 hűtőszerkezet­be jut, melybe levegőt vagy egyéb gázt jutta­tunk a szalagon keresztül a 30 vezeték segít­ségével, ez a rúdban levő rostokkal kerül érint­kezésbe, hogy azt lehűtse és a 26 rúdtól minden 45 esetleges keletkezett kondenzátumot eltávolít­son. Előnyösen a hűtőlevegő a szalagon sók egymástól meghatározott távolságban levő pon­ton keresztül hatol át a 28 hűtőszerkezet hosszá­ban. 50 A rúdon keresztül való áthatolás után "a le­vegő minden magával vitt kondenzátummal együtt a 17 tartályba jut, mely a gép hátsó része felé nyitott. A levegő* működésének ered­ményeként tehát a rúd merevségét fokozzuk. 55 A 28 hűtőszenkezet elhagyása után a rúd a 29 daraboló szerkezeten halad át, mely a rudat meghatározott hosszúságú darabokra vágja. Mialatt a szalag a 20 dob és a 21, 22, 23 és eo 24 görgőkön halad át, lapos alakú. A 24 görgő­től a 20 hengerhez való haladása során egy nem teljesen összefüggő hengeres alakot vesz fel,, vagyis kisméretű rés van a széle között. A 28 hűtőszerkezet elhagyása után a szalag szét- 65 nyílik és elválik a rúdtól. A szalagban levő nyí­lások kellő nagyságúak ahhoz, hogy a gőz köny­nyű áthatolását, valamint a levegőnek a rostok' hoz való jutását is biztosítsák ós így a kellő hő­átvitelt létrehozzák. A 26 rúd felületi kialakítása a szalag felületének jellemzőitől függ, mivel a kóc rostjai a szalaghoz nyomódnak, amíg a gőz behatására lágyított állapotban vannak. Amennyiben a rudat érdes felülettel, vi­szonylag mély hornyocskákkal akarjuk kialakí­tani, durva szövésű szalagot alkalmazunk. Ha finom felületű rúd előállítására van szükség, úgy finom szövésű'szalagot használunk. A dom­borítások arra alkalmasak, hogy megakadályoz^­zák a rostok elválását a rúd kerületi felületén anélkül, hogy 'szükség lenne a rudak külső rost-* jainak külön lekötésére. Amennyiben szükséges, a futószerkezet furata kis mértékben nagyobb lehet, mint a hűtőszer­kezet furata. Ebben az esetben az utóbbi rúd végleges méretének kialakítására alkalmas. A gőz hatására helyi felületi kötés-pontok ke­letkeznek azokon a helyeken, ahol a gliceril­-triacetát cseppek a cellulózacetát rostra jutnak. A gőz-kondenzátum nagy latens- hője következ­tében a cellulózacetát és gliceril-triacetát gyor­san (felmelegednek és így az egyes rostok össze­kötése lényegileg az alatt az idő alatt megy végbe, mialatt a kóc elhagyja a 18 futószerke­zetet. Az adagolt hő mennyiségét a kóc hala­dási sebessége szerint állíthatjuk be, hogy min­denkor a szükséges kötés létrehozásához a mi­nimális mennyiséget alkalmazzuk. így megálla­pítottuk pl. azt, hogy a 117 m/perc sebességgél mozgó, megközelítően 0,5 cm2 keresztmetszetű kóc megfelelő kötéséhez 18 kg/ óra gőz szük­séges az atmoszférikus nyomást kis mértékben meghaladó nyomáson. Ilyen módon a kötő­anyagot, pl. a gliceril-triacetátot a gőzzel az alatt reagáltatjuk, amíg a kóc lazított állapot­ban van és azt inkább a szalag mozgatja, mint a fúvókán keresztül ható húzóerő, mint az az eddig ismert eljárások esetében történt. Ilyen körülmények között szobahőmérsékleten megközelítően 550 l/perc levegőt pl. 21—29 C°­on, 1,8 atmoszféra nyomáson kell alkalmaznunk a 30 vezetékben, hogy a rudat olyan mértékben hűtsük le és emellett keményítsük meg, hogy az feldarabolható legyen és további kezelése ká­rosodás vagy egyéb sérülés nélkül történhessen. A 26 összefüggő rúdnál a papírburkolat hiá­nya lehetővé teszi egy folyamatosan működte­tett nyomásesést mérő készülék alkalmazását, így pl. az 1. ábrán vázlatosan szemléltetett 33 készülékét. Ezt a készüléket a 26 összefüggő rúdnál a levegőáramlás ellenállásának meghatá­rozására alkalmazzuk. Ez a készülék bármilyen szokványos kialakítású lehet és nyomáaérzékeny szerkezetet, így pl. 35 manométert foglalhat ma­gába, melyet bármely tetszés szerinti összekötő szerv segítségével, amint azt a rajzon a 34 ©red­ményvonallal jelöltük, működésre alkalmasan lehet összekapcsolni a 3 görgő hajtására szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom