154644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomásálló tömlők folyamatos előállítására, és az annak foganatosítására szolgáló félautomatikus berendezés

3 154644 4 magja vagy merevítőhüvelye, tömlőhevedere, to­vábbá folyamatos be- és kiléptetésre alkalmas, ugyancsak tömlőhevederekkel nyomásállóan tö­mített vulkanizáló, gelizáló, térhálósító kazánja, előnyösen csőkazánja van. Az említett speciális tömlőheveder alkalmazá­sával lehetségessé válik, hogy annak belső felü­letének érintkeztetve folyamatosan egy merev csövet, hajlékony fémszálbetétes tömlőt, rudat, vagy valamely más alaktartó elemet vezessünk egyik irányban, s ugyanakkor a tömlőheveder másik (külső) felületével érintkeztetve az előbbi­vel ellenkező irányban magát a terméket vezes­sük úgy, hogy eközben ugyancsak tömlőheve­derrel tömített, túlnyomás alatt álló vulkani­záló berendezésen vezetjük át. A találmány szerinti tömlőheveder előnyösen alkalmazható továbbá tömítésre és anyagok, elemek egymás melletti elmozdulásánál a súr­lódás megkönnyítésére stb. Így kiválóan alkal­mas tömlők, kábelek, műanyagidomok stb. to­vábbítására olyan helyeken, ahol a normál lég­köri nyomásról valamely nagyobb nyomású tér­be, pl. kazánba kell a terméket folyamatosan be-, ill. abból kivezetni. Alkalmazható továbbá gumitömlőknél, kábe­leknél közvetett vulkanizálásra, amikoris a nyomás és hő hatása a tömlőheveder falán keresztül érvényesül. Ha a tömlőhevederbe acélhüvelyt építünk be, e kivitel éppúgy megfelel azoknak a követel­ményeknek, amelyeket vázlatosan az előbbiek­ben felsoroltunk, emellett pedig a tömlőbe belső nyomást is vezethetünk, a felépítést az acél­hüvelyén vezetett tömlőheveder külső ágán is el lehet végezni és folyamatos felépítés után ugyancsak folyamatos nyomás alatti vulkanizá­lást alkalmazhatunk. Eljárásunk azon alapszik, hogy ha két egy­másba helyezett és végeiken egyesített egyforma méretű tömlőt — melyek közé egyesítésük vagy végleges lezárásuk előtt csúsztató anyagokat, pl. glicerint, apró golyócskákat, egyenes, vagy haj­lított fémhüvelyt helyezünk el — visszafordító határoló falak közé helyezzük, s azokon átfor­dító íveket képezünk ki, a végtelen tömlőheve­der a kiképzéseken átfordulva folyamatos moz­gásra kényszerül. E mozgás következtében a tömlőheveder külső és belső ága egymással el­lentétes irányban halad és azokon igen kedvező súrlódási viszonyok között lehet idomokat egy­mással ellentétes irányban továbbítani, vagy pedig valamely álló és az ebbe helyezett tárgyat könnyűszerrel el lehet távolítani. Ez esetben ugyanis a súrlódás a tömlőheveder belső felü­letén lép fel és itt a jelenlevő csúsztatóanyagok, pl. glicerin következtében a súrlódási együtt­ható értéke minimális. A találmány részleteit a kiviteli példaképpen bemutatott ábráik alapján ismertetjük. Az la. ábra a tömlőheveder hosszirányú metszete, az lb. ábra metszet az la. ábra A—A vonala mentén, az le. és ld. ábrák az la., illetve lb. ábráknak megfelelő további változatot tüntetnek fel, be­téttel, a 2. ábra a tömlőheveder hosszmetszete nyomás alatti állapotban, tömítő- és visszafordító-hatá­rolófalakkal, a 2a. ábra a 2. ábra kinagyított részlete, a 3a. ábra maggal ellátott, egyenes vonalú fo­lyamatos tömlőgyártó gép hosszmetszete, a fel­építő és vulkanizáló rész belépési szakaszával, a 3b. ábra a vulkanizáló rész kilépő szakasza, a berendezés hűtő, továbbító, daraboló és mag­bevezető szakasza, mindkét ábra hosszmetszet­ben, a 4. ábra a belső és külső nyomás egyidejű al­kalmazásával történő tömlőgyártó gép felépítő és folyamatos vulkanizáló szakasza, hosszmet­szetben. A tömlőhevedert és annak előállítását az 1., la. és 2., 2a. ábrák alapján a következőkben ismertetjük: A célszerűen hőálló vulkanizált gumi- vagy műanyagból készült 1 tömlöhevedert alkotó tömlőt ki- vagy befordítással a 2 helyen össze­ragasztjuk úgy, hogy a rétegek közé ragasztás előtt 3 csúsztatóanyagokat, pl. glicerint viszünk be. Két darab egymásba húzott tömlő össze­illesztése esetén két helyen kell a ragasztást el­végezni. Az ily módon készített 1 tömlőheve­dernek az a jellegzetes tulajdonsága van, hogy­ha annak belső terébe, olyan anyagot, pl. rudat illesztünk, amelynek átmérője valamivel na­gyobb, mint a tömlőheveder belső átmérője és ezt az 5 nyíllal jelzett irányba húzzuk, közben a tömlőhevedert a 6 helyen helytállóan ütköz­tetjük, akkor a tömlőheveder külső ága a 3 csúsztató magon a 7 nyíllal jelzett irányban mozdul el. A tömlőheveder anyaga gördülés közben a 6 helyen növekvő sugáron kigördül, a 8 helyen pedig csökkenő sugáron begördül. A 6 és 8 he­lyeken a tömlőheveder tömítést is végezhet, így pl. a 2. ábrán feltüntetett 1 kamra nyomás alatti 9 terét a külső, legtöbbször atmoszfé­rikus, de a 9 tér nyomásánál minden esetre ki­sebb nyomású tértől biztonsággal tömíti. Mű­ködés közben a 8 helyen a 11 kamra legöm­bölyített 11a élével érintkezve a súrlódás legyő­zéséhez szükséges súrlódó erő a tömlőhevedert kis mértékben megnyújtja, a 6 helyen viszont a tömlőheveder anyaga az ugyancsak legömbö­lyített 11b élnél a súrlódás legyőzése végett kis­mértékben összenyomódik. Kísérleteink szerint a tömlőheveder optimális működésének érdekében a következő szempon­tokat kell a méretezésnél figyelembe venni. A 2a. ábrán kinagyított részletben jól látható, hogy a 12 mag, vagy magra felépített tömlő Dm átmérője kisebb legyen a 11 kamra D v vá­góéi-átmérőjénél, mégpedig ezeknek a különb­sége a tömlőheveder d falvastagságának maxi­málisan harmadrésze lehet, tehát 10 15 20 25 30 25 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom