154642. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas(III)-klorid elválasztására
MAGYAR NÉPKÖZTABSASA G ORSZÁGOS TAlAlJMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: Í966. IX. 16. (AA—575) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. XI. 30. 154642 Szabadalmi osztály: 12 m 7/46, 12 n 49/10 Nemzetközi osztály: C 01 f 7/46, C 01 g 49/10 Decimái osztályozás: 661.862.22.03 661.872.321/.361 Feltalálók: Suliivan Éobert Emmett mérnök, Holderreed Francis Luis mérnök, Ánaconda, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: ANACONDA Company, New York, Amerikai Egyesült Államok Eljárás vas(III)-klorid elválasztására A találmány eljárás a vas(III)-klorid elválasztására alumíniumkloridot és vas(III)-kloridot tartalmazó vizes oldatokból. A találmány közelebbről olyan vas(III)-klorid elválasztásra vonatkozik a fentnevezett oldatokból, amelynél új, 5 kétlépéses folyadékextrakciós eljárást alkalmazunk. Az extrakciós eljárás során szelektív, vízben oldhatatlan szerves reagenst használunk fel a vas(III)-kloriddal való komplexképzésre. A szokásos elektrolitikus eljárás alumínium- 10 oxidból fémalumínium előállítására olyan kiindulóanyágot igényel az elektrolitikus cellákhoz vagy a kohóhoz, amely vastól és egyéb káros szennyezőktől lényegében mentesnek tekinthető. Kohósítható alumíniumoxidot jóminőségű 15 bauxitércékbőr lehet számos ismert eljárás alkalmazásával előállítani. Tiszta alumíniumoxid előállítása azonban nehézségekbe ütközik akkor, ha az alumínium kivonására használt érc jelentős mennyiségben sziliciumdioxidot, vasat vagy 20 más káros szennyezéseket tartalmaz. Az egyik jól ismert alumínium-feltárás szerint pl. az alumíniumércet lúgos-szódás eljárással kezelik, amikoris vízoldható nátriumaluminátokat nyernek, ezt követően alumíniumoxiddá átalakíthatók. 25 A lúgos-szódás feltárási eljárás (Bayer-eljárás) rendszerint kis sziliciumdioxid tartalmú alumíniumércekre van korlátozva, mivel ha az érc sok sziliciumdioxidot tartalmaz, a nem kívánt nátriumszilikátok és nátriumalumíniumsziliká- 30 tok képződése miatt igen nagy feleslegben kell lúgot felhasználni. Jól ismert eljárás az is, amikor az alumíniumércet először kalcinálják, majd egy savval, pl. sósavval feltárják. A kapott vízoldható alumíniumsókat pedig alumíniumoxiddá átalakítják. A savas feltárási eljárásnál az alumíniumon kívül más, az ércben jelenlevő fémek is feloldódnak, és ha az érc jelentékeny mennyiségben vasat tartalmaz, akkor a savas feltáró oldat is nem kívánt vas sókkal lesz szennyezve. A fenti okok miatt azt javasolták, hogy a bőségesen rendelkezésre álló és viszonylag olcsó alumíniumércet, az agyagot, hosználják fel kiinduló anyagként kohósítható alumíniumoxid előállítására. Mivel az agyag számos más egyéb ásvány mellett főként hidráit alumíniumszilikátból áll, jelentős erőfeszítéseket tettek abból a célból, hogy gazdaságos és iparilag könnyen alkalmazható savas feltárási eljárásokat dolgozzanak ki az agyag alumíniumtartalmának kivonására és ebből alumíniumoxid előállítására. Az agyag azonban rendszerint jelentős mennyiségű vassal van szennyezve, ennek folytán a savas feltárási műveletnél nyert feltáró oldat nem csupán a kinyerni kívánt alumíniumsókat, hanem a szennyező vassókat is tartalmazza. A savas feltáró oldatban levő szennyező vassóknak az alumíniumsó mellől való elválasztására számos eljárást dolgoztak ki. Azonban a savas 154642
