154614. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló-választó készülék

5 154614 6 A találmány további jellemzőit az alábbi le­írás adja, amelyet nem korlátozó példa kapcsán rajz alapján ismertetünk. Az 1. ábra nagyobb léptékű perspektivikus nézet, amely lehetővé teszi a találmány szerinti készülék működésének megértését és szándé­kosan korlátoztuk egyetlen érintkező elem ki­választására és kapcsolására. A 2—5. ábrák az 1. ábra szerinti készülék felülnézetei, még pedig a 2. ábra nyugalmi ál­lapotban, a 3. ábra kiválasztott állapotban, a 4. ábra érintkező állapotban, míg az 5. ábra érintkező állapotban, miután a választó darab nyugalmi állapotába tért vissza. A 6. ábra felülnézet, amely az álló érintkező elem példakénti körvonalát mutatja. A 7. ábra felülnézet, amely az összekötő da­rabban kiképzett hornyok példakénti körvonalát szemlélteti. A 8. ábra a kapcsoló-választó készülék egy­szerűsített felülnézete és olyan kivitelt mutat, amely két érintkező elem egyidejű kiválasztá­sára és kapcsolására szolgál. A 9. ábra a kapcsoló-választó készülék egy változatának felülnézete. Az ismertetést az 1. ábrán kezdjük, amely perspektivikusan ábrázolja a találmány szerinti kapcsoló-választó készüléket nagyobb léptékben. Megjegyezzük, hogy ezt az ábrát, amennyire lehetett, leegyszerűsítettük, azzal a céllal, hogy a készülék működési elvének megértését meg­könnyítsük. Éppen ezért a rajz csak a legszük­ségesebb elemeket tartalmazza, egy érintkező rugó kiválasztása és érintkeztetése szempont­jából. Az érintkező 1 rugó rugalmas elem, amelynek alakja változtatható és jelen talál­mányban körkeresztmetszetű fémhuzalból van, amely jó villamos vezető.. Mindazonáltal az érintkező rugó ettől eltérő alakú is lehet, mint például ahogy azt a 975.865 lajstromszámú fran­cia szabadalom ismerteti, amelyet a CGCT nyúj­tott be 1964. május 26-án „Érintkező elemek" címmel. Az 1 rugó alsó vége megfelelő módon van rögzítve 2 tartón belül. A villamos érint­kezés az 1 rugó felső része és az álló 3 érint­kező között jön létre, amely utóbbinak rögzített helyzete van és bármely villamos vezérlő áram­körbe beköthető. Ez az érintkező darab külön­böző alakú lehet, mint amilyeneket például a fent említett francia szabadalom ismertet. A 4 választó darab, amelyet a továbbiakban „választó rúd"-nak nevezünk, eltolható elektro­mechanikus vezérlő szerv hatására, amelyet a rajzon nem ábrázoltunk, egyenes vonalú moz­gással, az FI nyíl irányában. Ha ez a vezérlő művelet véget ér, megfelelő rendszer vissza­viszi a 4 választó rudat az F4 nyíl irányában, abba a nyugalmi helyzetbe, amelyet az 1. ábra mutat. Ennek a 4 választó rúdnak 5 levágása van, amelyet oly módon valósítottunk meg, hogy annak két széle érintkezik az 1 rugóval és ez utóbbi nyugalmi helyzetében ezen levágás két széle által alkotott szögletben helyezkedik el. Ez az elrendezés lehetővé teszi, hogy az 1 ru^ gót vezessük és meghatározza annak nyugalmi helyzetét. Minden esetre, hogy biztosak legyünk afelől, hogy az 1 rugó jól támaszkodik a levágás szög­letének mindkét oldalára, az 1 rugónak meg­felelő hajlást adunk azáltal, hogy a 2 tartóban nem merőlegesen, hanem kevéssé ferdén rög­zítjük. A 6 összekötő darab, amelyet „összekötő rúd"-nak nevezünk, egyenésvonalú haladó moz­gás útján eltolódik a 4 választó rúd pályájára merőleges irányban. Ezt az irányt az F2 nyíl jelöli. A 6 összekötő rúdnak 7 hornya van, amely az 1 rugóval szemben helyezkedik el. En­nek a horonynak a mérete akkora, hogy az 1 rugó minden nehézség nélkül elhelyezhető benne és emellett csak a szükséges tűrést biz­tosítja. Az F3 nyíl az érintkező rugó pályáját, az F5 nyíl az összekötő rúd visszatérési irányát jelzi. A következőkben a készülék működését írjuk le a 2—5. ábrák alapján. A jelzések az 1 ábra jelzéseivel megegyeznek. A 2. ábra a különböző elemeket nyugalmi helyzetükben mutatja úgy, ahogy azok az 1. ábrán perspektivikusan láthatók. A 3. ábrán a 4 választó rudat balra eltoltuk, az FI nyíl irá­nyában, a rajzon nem ábrázolt elektromecha­nikus szerkezet segítségével. Az 1 rugó, amely a 4 választó rúd hornyának szögletében helyez­kedik el, követni kénytelen ezt a mozgást, amely az 1 rugó rugalmas deformációját eredményezi, minthogy annak alsó vége a helytálló 2 tartó­ban van rögzítve. A választó rúd elmozdulási távolsága oly módon van megválasztva, hogy az 1 rugó a 7 horony belsejében állapodik meg. Ebben a pillanatban segédkapcsoló készülék út­ján a 6 összekötő rudat az 1. és 4. ábrák F2 nyila irányában toljuk el. Minthogy az 1 rugó a 7 horony belsejében van, követi rugalmassá­gánál fogva a 6 összekötő rúd mozgását. A 4 választó rúd ugyanakkor előbbi helyzetében ma­rad, azaz az összekötő rúd síkjával párhuzamos síkban, de alacsonyabban, mint az összekötő rúd és az 1 rugót az 5 levágás széle vezeti (1. ábra), amely ilyen módon megakadályozza, hogy a rugó kezdő helyzetébe visszatérjen. A 6 összekötő rúd eltolási fossza oly módon van megállapítva, hogy az 1 rugó feltámaszkodik az álló 3 érintkező darabra és ennek következté­ben a rugó beszorul ezen álló 3 érintkező darab és a 7 horony oldala közé. Ezt a helyzetet mu­tatja a 4. ábra. Ilyen módon létrejön az érintkezés és a fémes kapcsolat, amely az 1 rugó és az álló 3 érint­kező elemek között lehetővé teszi a villamos vezérlés létrehozását. Ha az 1 rugó eltolását tekintjük, láthatjuk, hogy az derékszöget leíró úton mozog, amint azt az F3 nyíl mutatja az ábrán. Az 1 rugó, amely az álló 3 érintkezőbe szorul, a 4. ábra szerinti helyzetben marad, úgy, hogy a 4 választó rúd most már nem tölt be semmi-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom