154602. lajstromszámú szabadalom • Kupak, főleg belső túlnyomással megtöltött palackok számára

3 154602 4 lített rés szélességét egy bizonyos, körgyűrű alakú zónában. A találmány további tulajdonságai és előnyei világosan kivehetők a következő leírásból, hi­vatkozással a mellékelt rajzokra. E rajzokon az 1. ábra a találmány előnyös kiviteli alakja sze­rinti kupakot ábrázolja metszetben, a 2. ábra ugyanezt a kupakot mutatja egy palack nyílá­sába behelyezve és a 3. ábra valamivel na­gyobb léptékben a találmány második előnyös kiviteli alakja szerinti kupak egy részletét mutatja. Az 1. és 2. ábrán 2 jelöli az A középvonallal rendelkező kupakot. A kupak két elválasztható részből áll: az 5 csőszerű részből, melynek a tartály nyílásának szájába kell feszülnie (lásd a 2. ábrát), valamint az egy másik részből, mely letéphető, és a 3a, 3b, 3c és 4 részekből áll. A két elválasztható rész közötti csatlako­zást 12 jelöli. A leszakítási művelet megkönnyí­tése végett és annak biztosítására, hogy a szakadás a megkívánt helyen menjen végbe, a 12 csatlakozáson 11 horony formájában egy le­szakítási jelet alkalmazunk. A 11 horony körbe­fut a 12 csatlakozás kerülete mentén. A tartály, melynek zárására a kupak szolgál, egy műanyag palack, melyben belső túlnyomást okozó töltőanyag — mint pl. sör vagy más szén­savas ital — helyezkedik el. A 2. ábrán a cso­magolás (tartály) egy részét 1 jelöli. A talál­mány előnyös kiviteli alakja szerint a kupak­nak együtt kell működnie a tartály felső részé­vel, azaz a nyíláshoz legközelebb eső, külön­leges kialakítású résszel. Ezért ez a rész a szó­banforgó záró szerkezet részét képezi. A 2. ábra azt mutatja, hogy a tartály — a továbbiakban „palack" — hogyan nyúlik befelé, a palack­nyílás középvonala irányába, és lefelé, a palack belseje irányába, a 6 peremet képezve, hogy a keletkező nyomás és az ebből eredő igénybe­vétel felvételére alkalmas legyen, a 6 perem vastagabb, mint a palack falának többi része, 40-nel jelöltük a perem tömítő részének meg­vastagítását, megerősítését. Hogy a zárási mű­velet közben a' kupak ne sérülhessen meg, a 6 peremnek az a része, melynél a kupak és a perem közötti elcsúszás végbemegy, Iekerekítés­sel készül. A lekerekítési 41-gyel jelöltük. A zárószerkezeten a tömítés két helyen tör­ténik. Egyrészt a 6 perem 7 pontja és az 5 csőszerű részhez csatlakozó 8 karima 23 felülete között, és még inkább az említett 5 csőszerű rész háromszögkeresztmetszetű 30 tömítőgyű­rűje és a befelé forduló 6 perem 20 felülete között. Az ábrákon látható további részek közül a palack nyílásába beerősítendő 5 csőszerű rész és a kupak leszakítandó részének 3b csőszerű része közötti hornyot 43-mal jelöltük, míg a 43 ho­ronynak a 4 húzó fogantyú, közelében 34 hor­padása van. A 34 horpadás és az ábrákon nem látható, a 3c részen a 4 húzó fogantyútól a 34 horpadás felé kiterjedő bemetszés vagy horony feladata az, hogy a csomagolás felnyitásának kezdetekor a húzóerőket a 12 csatlakozás egy meghatározott körzetére koncentrálják. Annak érdekében, hogy a zárás művelete közben a 12 csatlakozásban az igénybevétel ne lehessen túl nagy, ki van alakítva továbbá a 11 horonyban egy 44 szegélyrész, míg a szük­séges mérési nyomás csökkentése végett az anyagban egy 45 mélyedést alkalmaztunk. Vé­gül 10-zel jelöltük azt a körkörös karimát, mely a 8 karimával együtt azt a célt szolgálja, hogy az 5 csőszerű részt megtartsa a palack szájá­ban a kupak letéphető részének eltávolításakor. Mint azt a jelen szabadalmi leírás bevezeté­sében már említettük, a gáz diffúziója a 12 csatlakozó részen keresztül igen tetemes lesz, ha nem alkalmazunk megfelelő eljárásokat meg­akadályozására. A találmány szerint oly módon gátoljuk a diffúziót, hogy a gáz áramlását meg­akadályozzuk a 43 hornyon keresztül. Ez a megakadályozás az előnyös kiviteli alaknál a záró művelettel egybekapcsolva történik oly módon, hogy az 5 külső csőszerű rész a zárási helyzetben befelé nyomódva érintkezésbe lép a 3b belső csőszerű résszel. Annak következ­tében, hogy a 6 perem meglehetősen merev, a perem alakváltozása lényegtelen. Ehelyett az alakváltozás fő része az említett 5 külső cső­szerű részen következik be. Ez az alakváltozás részben egy — általában sugárirányú — össze­nyomódás, másrészt pedig egy beráncolódás az 5 csőszerű rész alsó darabján. A zárási műve­let végső fázisa a 3c tetőrész és a palack teteje között a 13 zónában létrejövő nyomóerők elle­nében megy végbe. Miután a kupakot annyira behelyeztük a palack nyakába, hogy a 6 perem 7 alsó széle átpattant a 8 karimán, a maradó deformáció olyan nagy lesz, hogy a 43 horony nyílása — legalább annak alsó részén — megszűnik, és a kupak leszakítható részében elhelyezkedő 3b csőszerű rész alsó részével szoros érintkezésbe lép a „palack nyakába rögzített 5 csőszerű rész 47 belső falával. Ez az összenyomódás megvaló­sítja a 30 tömítőgyűrű és a 20 felület között szükséges kezdeti nyomást is. Mint már korábban említettük, a kupaknak az a része, melyet a csomagolás nyitásakor le kell tépni, a 3a, 3b, 3c és 4 részekből áll. A 3a— c részek fedelet képeznek, melyhez egy 4 húzó­fogantyú csatlakozik. A fedél részei: a középső, nagyjából sapka alakú 3a darab, a 3c körgyűrű alakú rész és a 3a és a 3c részek közötti, 3b csőszerű átmeneti darab. A középső 3a rész — hasonlóan a kupak egészéhez — rugalmas, ugyanakkor azonban viszonylag merev anyag­ból készül, mint pl. HD- vagy MD-polietilénből. A 3a rész és a 3b csőszerű rész olyan méretű átmérővel rendelkezik, hogy amikor a; zárási művelet folytán az 5 csőszerű rész összezsugo­rodik, a 46 átmeneti rész határozottan érintke­zésbe lép az 5 csőszerű rész 47 belső falával. A 3c rész középen valamivel vastagabb, így nagyjából lencse alakú. A 4 húzófogantyú a 3c körgyűrű alakú részhez csatlakozik. A 3c kör-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom