154586. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kisfrekvenciás jelek rögzítésére és visszajátszására mágnesszalagon

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. II. 04. (íMU—315) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154586 Szabadalmi osztály: 42 g 2—13 Nemzetközi osztály: G 01 k Decimái osztályozás: Feltaláló: Abaházi Richárd oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés kisfrekvenciás jelek rögzítésére és visszajátszására mágnesszalagon A találmány tárgya eljárás és kapcsolási elrendezés kisfrekvenciás jelek mágnesszalagon történő rögzítésére és visszajátszására, mely az eddig használatos eljárásokkal szemben lényefesen nagyobb jel-zaj viszonyt biztosít és ugyanakkor a visszajátszott jelek amplitúdója sem a szalag sebességingadozásától, sem a szalag érzékenységétől vagy anyagi minőségétől nem függ. Kisfrekvenciás jeleket néhányszáz Hz-től lefélé akár nulla Hz-ig modulált vivőfrekvenciás úton szokás mágnesszalagra rögzíteni. Az ismeretes modulációs rendszerek közül legelterjedtebb a frekvenciamoduláció és az impulztartam moduláció. Amplitúdómoduláció kevésbé terjedt el, tiszta fázismoduláció alkalmazása a mágneses rögzítésnél az irodalomból nem ismeretes. A rögzíthető legnagyobb és legkisebb jelek terjedelmét nevezik dinamikának. A jel/zaj viszony ennél 10 dB-el nagyobb, mert a legkisebb rögzíthető jeltől megkívánjuk, hogy az 10 dB-el a zaj fölött legyen. A rögzíthető jelnagyság felső határa tekintetében a különböző modulációs rendszerek közel egyformák. Az alsó határnál azonban lényeges különbség lehet. Frekvencia és impulztartam modulációnál az alsó határt, vagy a zajszintet elsősorban a hordozófrekvencia állandósága és saját zaja szabja meg. Ez igen kis ér-10 15 20 25 30 téken tartható. A felvételnél és a visszajátszásnál azonban a .mágnesszalag sebessége már nem biztosítható elég nagy egyenletességgel, ez káros modulációt, zajt okoz. A jelnagyság alsó határát így a sebesség egyenletessége szabja meg, mely technológiai okokból 0,1%-nál jobb nem lelhet, még ezt is nehéz elérni. Mindezeket figyelembevéve, a frekvenciamodulációs és az impulztartam modulációs eljárásoknál legfeljebb 50 ^ 56 dB-es dinamika érhető el a szalagon. Az egyszerű amplitudómodulációnál még annál is rosszabbak a viszonyok, ott a sebesség ingadozásból származó zajhoz hozzájárul a mágnesezett szalag zaja is, mely nagyobb, mint a mágnesezetlen alapzaj. Sokkal jobb azonban a helyzet, ha kompenzált hordozójú amplitúdómodulációt alkalmazunk. Ekkor ugyanis a hordozófrekvencia csak akkor jelenik meg, amikor van moduláció. A hordozó amplitúdója a modulációtól függ, ha nincs moduláció, nincs hordozó sem. Így lehet a legnagyobb dinamikát és a legkisebb zajt elérni, mert ekkor a jelek alsó határát nem a hordozó zaja, vagy a szalagsebesség ingadozása, hanem a mágnesezetlen szalag alapzaja szabja meg. Így 80 >—' 96 dB-es dinamikát lehet elérni. Közepes nagyságú és egészen kis jelek rögzítésénél e kompenzált hordozójú amplitudó-154586