154581. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hősugárzó felületek emissziós tényezőjének folyamatos mérésére, valamint berendezés az eljárás megvalósítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1965. VIII. 03. (ME—721) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154581 Szabadalmi osztály: 42 i 3—20 Nemzetközi osztály: G 01 k Decimái osztályozás: Feltaláló: Haas András oki. gépészmérnök, tudományos osztályvezető, Budapest Tulajdonos: Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Eljárás hősugárzó felületek emissziós tényezőjének folyamatos mérésére, valamint berendezés az eljárás megvalósítására A találmány tárgya eljárás hősugárzó felü­letek emissziós tényezőjének folyamatos méré­sére, valamiint berendezés az eljárás megvaló­sítására. Az emissziós tényezőn fogalmilag va­lamely véges, vagy végtelen hullám tarto­mányba eső emissziós tényező elosztás átlaga értendő. így sáv emissziós tényezőjéről, vagy totális emissziós tényezőről beszélhetünk. A hullámtartományit a használt emissziós té­nyező mérés módszernél alfcalmazott optika át­eresztési tartománya határozza meg. Így „össz­sugárzó" pirométernél a megnevezésével el­lentétben neim a totális emisszió tényező ke­rül be a mérésbe, hanem viszonylag egy szé­les húlláimsávra vonatkozó átlagos emissziós tényező. Pirométeres méréseknél végzendő emissziós tényező korrekció az individuális mérendő tár­gyaik emissziós tényezője pontos ismeretének hiányában tévedéseket tartalmaz. Az emissziós tényező, mint bizonyos szilárd anyagok gyár­tásközibeni állapotára jellemző mennyiség a technológiai folyamat előrehaladását is képes jelezni folyamatos mérés esetén. Az emissziós tényező folyamatos mérése ed­dig megoldaitlan feladat volt. Az emissziós tényezőt mérő eljárások ed­dig lényegében laboratóriumi jellegűek voltak és az emissziós tényező meghatározását álta­lában két mérésre vezették vissza. így például pirométerrel megmérték az is­mert hőmérsékletű felület által kibocsátott hő­sugárzás okozta inidikációt, majd egy azonos hőmérsékletű fekete testet. A két mérésiből a 5 piirométer átviteli sávjába eső emissziós ténye­ző meghiatárodható volt. Ez a módszer feltéte­lezte a felület hőmérsékletének előzetes isime­retét, amit piroimetriával éppen azért nem le­hetett pontosam meghatározni, mert az emisz-10 sziós tényező nem ismert. így tehát tulajdon­képpen egy közvetlen hőmérséklet mérésre, vagy összehasonlításra is szükség volt. Ilyen körülményes mérések természetesen gyors gyártási folyamatoknál nem használha-15 tóak. Ezzel szemben a találmány szerinti megol­dásnál a két mérést egyidejűleg lehet elvégez­ni, úgy, hogy a találmány szerinti emissziós, té­nyező optikájának megtervezhető átviteli hul-20 lámtartományban az átlagos emissziós tényező pillanatnyi értéke egy mutató műszeren köz­vetlen olvasható le. A találmány szerinti emissziós tényezőmérő 25 műszert az 1., 2. és 3. ábra kapcsán írjuk le. Az 1. és 2. áíbra a műszer és fényszaggatók általános mechanikai és villamos elrendezését, az 5. ábra pedig a jelalakot mutatja. Az 1 át­látszatlan, Ti hőmérsékletű felület, melynek 30 emissziós és reflexiós tényezői q és QÍ 154581

Next

/
Oldalképek
Tartalom