154569. lajstromszámú szabadalom • Olvadékelektrolizáló-cella alumínium kinyerésére

3 154569 4 nél minimális — az anód alá számottevően be nem nyúló — elektrolitból és timföldből álló lefagyott réteg alakul ki, ezenkívül a fenék­iszap-képződés is lényegesen kisebb mértékű, mint hasonló technológiával üzemeltetett ma­gasabb fémrétegvastagságú kádaknál. Ugyan­csak kísérletileg igazolt, hogy a katódfenéken a magas alumínium-rétegvastagság, különösen önsülő anód esetén, az anód közepe és széle kö­zötti hőmérséklet-kiegyenlítődés szempontjából kedvező. Az anód közepe alatti túlhevülés csök­kenése révén javul az anód állapota és növek­szik az áramhatásfok. Az előbbiekből követke­zik, hogy az üzemvitel szempontjából az anód­kerület mentén — a timföldadagolás helyén — alacsony, míg az anód alatt — főleg az anód közepe táján — magas alumínium-rétegvastag­ság a kedvező. Az iszapképződés csökkentése szempontjából kedvező alacsony alumínium­-rétegvastagsággal való üzemelést megnehezíti •— különösen nagyobb méretű kádaknál — a katódfenéknek az anód közepe felé üzemelés közben bekövetkező egyre növekvő mértékű megemelkedése, amely éppen ott csökkenti az alumínium-rétegvastagságot, ahol a fentiek ér­telmében leginkább kedvező a magas réteg­vastagság. A jelenleg általánosan alkalmazott, gyakorlatilag vízszintes síkfelületűre kiképzett katódfenék az iszaposodás, üledékképződés szempontjából kedvezőtlen, s nem biztosítja a fémrétegvastagságnak kedvező kialakíthatósá­gát. A jelen találmány célja a timföldiszap és üledékképződés következtében előálló fenék­ellenállás-növekedés csökkentése és (vagy) az alumínium-rétegvastagságnak a jelenlegitől ked­vezőbb kialakíthatóságának biztosítása, a katód­fenék olvadt alumíniummal érintkező felületé­nek megfelelő kialakítása révén. A találmány tárgya olyan katódfenék, mely­nek a folyékony alumíniummal érintkező, cél­szerűen megválasztott egyes részeit — a továb­biakban fenékemelvényeit •— magasabbra, más részeit — a továbbiakban fenékmélyedéseit — alacsonyabbra képezzük ki és e részéket a víz­szintes síkkal tetszőleges .szöget bezáró sík­felületekkel és (vagy) tetszőleges görbe felüle­tekkel — a továbbiakban fenékösszekötőkkel — kötjük össze. Az 1. és 2. ábrákon egy olyan kiviteli alakot mutatunk be, amelynél a katódfenéknek a fo­lyékony alumíniummal érintkező •—FI— kör alakú és —F2— négyzet alakú fenékemelvényeit magasabbra, az —Al— fenékmélyedéseit pedig alacsonyabbra képeztük ki és az —FI— fenék­emelvények között az —Öl— fenékösszekötő­-felületek, az —F2— fenékemelvények és az —Al— fenékmélyedések között pedig az —02— fenékösszekötő-'felületek vannak. A —7— henge­res, és —8— négyzeteshasáb áramvezető testek elektródagrafitból vannak. A katódfenék —Al— fenékmélyedéseinek anyaga kokszalapanyagú, szurokkötőanyagot tartalmazó döngölőmassza. A 3. és 4. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál a katódfenéknek a folyékony alumíniummal érintkező —F3— fenékemelvénye az anód kerü­lete mentén, az —A3— fenékmélyedése pedig az anód alatt van, és ezek az —03— függőleges 5 fenékösszekötő-felülettel vannak összekötve. A —10— áramvezető testek elekttródagrafitból vannak. Az ,5. és 6. ábrákon olyan kiviteli alakot szemléltetünk, amelynél a katódfenéknek a fo-10 lyékony alumíniummal érintkező —F5— fenék­emelvénye az anód kerülete mentén, az —A5— fenékmélyedése pedig az anód alatt van, és ezek az —05— és —06— ferde fenékösszekötő-felü­letekkel vannak összekötve. 15 Az 1. és 2. ábrák szerinti kiviteli alak előnye az, hogy a hőmérséklet kiegyenlítődés szem­pontjából kedvező magas fémrétegvastagsággal való üzemelés esetén is biztosítja a folyékony fém és a katódfenék között szükséges iszap- és 20 üledékmentes áramátadó felületet. A 3—6. ábrákon bemutatott kiviteli alakok előnye egyrészt az, hogy a katódfenék külső részén, tehát a timföldadagolás helyén alacsony fémrétegvastagság tartásával minimálisra csök-25 kentjük az iszap és üledék mennyiségét, • a ka­tódfenék közepe felé pedig, tehát az anód alatt, a hőmérséklet kiegyenlítődés szempontjából kedvező, magasabb fémrétegvastagság tartását biztosítjuk. J0 Az 1—6. ábrák szerint elkészített kádak to­vábbi gazdasági előnye az, hogy a közönséges szénblokk árához képest kb. kétszeres árú elektródagrafit alkalmazása esetén sem növek­szik meg lényegesen a kádépítési költség, mert j5 csak a fenék egy részét képezzük ki abból. További előnyt jelent a katódáramvezetőknek az ábrákon bemutatott elrendezése. A javasolt megoldások ugyanis kis katódellenállást bizto­sítanak akkor is, ha a katódáramvezetőket nem 40 vezetjük be a kád hosszirányú középvonaláig. Ily módon a kád legjobban igénybevett helyén — az anód közepe alatt — a katódáramvezető jelenlétével nem bontjuk meg a fenék monolit jellegét, miáltal a fenékélettartam megnövek-45 szik, a fenékhőszigetelés kevésbé itatódik át fluorsókkal. Szabadalmi igénypontok: 50 1. Elektrolizálócella, katódteknővel, ebbe fe­lülről függőlegesen benyúló szénalapanyagú víz­szintes alsó felületű anóddal, vagy anódokkal, azzal jellemezve, hogy a katódfenéknék a fo-55 lyékony alumíniummal érintkező fenékemelvé­nyei magasabbra, fenékmélyedései alacsonyabb­ra vannak kiképezve, és ezek a vízszintes sík­kal tetszőleges szöget bezáró síkfelületű és (vagy) tetszőlegeis görbe felületű fenékössze-60 kötőkkel vannak összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti cella kiviteli alak­ja azzal jellemezve, hogy a katódfenéknek a folyékony alumíniummal érintkező fenékemel­vényei egymástól különállóan, több helyen van-65 nak magasabbra kiképezve. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom