154566. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kötőanyagot tartalmazó cellulóz- és lignocellulóz-tárgyak tűzállóvá tételére

154566 Oxibromid- és bromid-vegyületeknek a találmány szerinti módon ezekhez a kötőanyagokhoz való adása olyan terméket eredményez, amely vízhatlan és tűzálló, és amelyben a tűzállóvá tevő oxüboonaídok és/vagy bromidok védve vasainak a fclúgoaódásfól. Így az ilyen szerkezetek különösen stabilisak és hosszú élettartamúak. Ä találmány szerint a kötőanyagokhoz adott bromidok és oaribromidok általában kémiailag közömbösek, és vegyileg nem reagálnak a cellulóz- vagy lignooelluléz-anyaggal, vagy -a teötőanyag-konipozíeió alkotóelemeivel, úgjÉwgy a kötött cellulóz-tárgy fizikai tulajdonságait wem befolyásolja hátrányosan az oxibroioaidoknak és/wagy bromidoknak a kötőanyagboz való adása. Azt találtuk például, hogy az animóniiunifepomid csökkenti, a vizes karbamid-forniakleaid gyanta-kompozíciónak inind a felületi feszültségét, mind a viszkozitását. Ezeket a hatásokat a csatolt rajzon szemléltet jak. Az 1. ábra egy vizes karbamid^ftffmaklenid kompozíció felületi feszültségének változását mutatja különböző mennyiségű ammóniumbromid és nátriumbromid hozzáadásának hatására. A 2. ábra ugyanennek a kompozíciónak a viszkozitás-változását mutatja különböző menynyiségű nátriumbroimd és ammóniumbromid hozzáadásának a hatására. Az 1. ábrán látható szaggatott vízszintes vonal egy 49 súly% szüárdanyag-tartalmú vizes karbamid-iormaldehid kom-pozíció rendes felületi feszültségét mutatja. A felületi feszültségnek különböző mennyiségű nátriumbromid és ammóniumbromid hozzáadására bekövetkező változását a folytonos vonal mutatja. Az ábrából kitűnik, hogy 25 súlyVo ammóniumbromid hozzáadásának hatására a felületi feszültség kb. 68 din/cm értékről kb. 58 din/cm értékre csökken. Ha az ammóniumbromid tartalmat fokozatosan csökkentjük és egyidejűleg nátriumbromidot adunk a kompozícióhoz olyan arányban, hogy annak teljes bromid-aníontartalma lényegileg azonos marad, akkor a felületi feszültség fokozatosan emelkedik, és kb. 16 súly% nátriumforomidtartalöm és közelítőleg 12 súly% ammóniumbromid tartalom mellett eredeti értékét éri el. Az ammóniumbromid-tartalom további csökkenése és a nátriumbromid-tartalom további növelése esetén a felületi feszültség először némileg tovább növekszik, csúcsértéket ér el közelítőleg 72 din/em értéknél, majd aszimptotikusan közeledik a normális felületi feszültségnek megfelelő értékhez. Így azokban az esetekben, amikor a találmány szerint ilyen kompozíciót használunk, az ammóniumbromid-tartalöm célszerűen nem haladja meg kb. a 12 súly%-ot és a nátriumbromid-tartalom nem kevesebb közelítőleg 16 súly%-nál. • A vizes kötőanyag-kompozíció viszkozitásának változó mennyiségű ammóniumbromid és nátriumbromid hozzáadására bekövetkező változásait a 2. ábrán mutatjuk be. A rendes viszkozitás-értéket itt is a szaggatott vonal mutatja, és ez az érték közelítőleg 55 eP. A tényleges viszkozitást -a folytonos vonal mutatja. Látjuk, feagy van egy olyan pont és egy viszonylag szűk terület, ahol a viszkozitás az eredetinek § felel meg. A pont kb. 6,5 súly% nátriumbromid-tartaloannak és köaelítőleg 20 súly% anamóniumbroiaid-tartaiomnál van. A terület kb. IS—22 súly% nátriumbromid-tartalomnak és kb. 6—20 súly% ammóniumbromid-tartalomnak 10 felel meg. Az 1. és 2. ábra kombinációját véve alapul kitűnik, hogy a 2. ábrának csupán ez a területé esik egybe az 1. ábra kedvezőként kiválasztható területével, s ennek következtében amikor 15 a találmány értelmében 49 súly% szilárdanyagtartalmú vizes karbamid-formaldehid kompozíciót kívánunk használni kötőanyagként, és lángmentesítő anyagként amnióniumbromidnátriunibromid sápárt használunk, 17—22 3D súiyVo nátriuinbpomid és 6—20 súly% • ammőniumbromid használható előnyösen. Kb. ß,5 sály% nátriumbromid és kb, 22 súly% ammóniumbromid is használható olyan esetekben, amikor a viszkozitás kiugróan nagy. tg A legtöbb viszkozitás-mérés és felületi feszültségmérés könnyen elvégezhető. Ezért mindegyik lángmentesítésre felhasználandó bromid- vagy bromid/oxibromid-kombináció esetében egyszerű dolog egy kívánt kötőanyaggQ -kompozíció mellett megállapítani az optimális relatív arányokat az egyes sók között, hasonlóan az .1. és 2. ábrákkal kapcsolatban bemutatott módhoz. A találmány szerinti eljárás esetében a kötő^ anyag kötőképességét nem befolyásolja bromidok és oxibromidok adagolása, de ugyanekkor a kész kötött cellulóz-tárgy jelentős mértékű tuzállóságot nyer. Nagyszámú rétegből álló rétegelt szerkezet 40 esetében a találmány értelmében elegendő lehet a bromidot és oxibromidot tartalmazó kötőanyag-kompozíciót csupán a külső rétegekhez, pl. az elsőhöz és a másodikhoz adni annak érdekében, hogy a felület kívánt mértékű 45 tűzállóságát biztosítsuk. Hasonlóképpen a találmány azt is lehetővé teszi, hogy egy papírívet enyvezzünk olyan furnérlemez vagy egyéb rétegelt lemez felületére, amelynek kötőanyagaként bromidot vagy oxibromidot tartalmazó 50 kötőanyag-kompozíciót használunk, míg maga a furnérlemez vagy rétegelt szerkezet rendes kötőanyagot tartalmaz. Ilyen módon a felület tűzállóvá tételét a kívánt mértékben biztosíthatjuk, ha a bromidot a furnérlemez vagy 55 rétegelt szertkezet teljes súlyára vonatkoztatva csupán 0,5% nagyságrendű mennyiségben használjuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az oltalmi kör korlátozása nélkül az alábbi 60 kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: Ragasztókeveréket készítettünk 30 súlyrész 65 keményítő és karbamid-formaldehid gyantát 3