154556. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 9béta,10alfa-szteroidok előállítására
154556 7 8 £ = 25500, [a] 2s° D = —643° (dioxánban) állítunk elő. 6. példa: 200 mg 2/ ö-fluor-l ! 7yS-hidiroxi-.9/3,10a-androszta-4,6-dien^3-on 10 ml acetonnal készített oldatálhoz maradandó narancs színeződés eléréséig Jones-reagenst adunk. Feldolgozás után 150 mg 2^fluoir-9/3,10!a-androszta-4,6-4dien-'3,17-ddont kapunk. Olvadáspont 24il>—243 C°, UV ^max 284 ran, £ = 24800, [a]25° D = —564° (dioxánlban). 7. ipélda: 3,42 g 17a-metiil-17^-acetoxii-9^,10a-andro!szta-4,6-"dien-i3-ont 1,5 ml etilforimiáttál és 1,1 g náMiummetiláttal 40 ml benzolban 5 percig viszszaifolyatás közben forralunk. A realkcióelegy lehűtése után a hidroxiimetiiénvegyületék nátriumsójának kicsapódó (keverékét leszűrjük és víziben féloldjuk. Az oldatot 4n sósavval megsavanyítjuk és imietilénkloriddal extrafaáljuk. A kivonat feldolgozása után szilikagélein krornatograifálunk, aamikoris 2J hidroximetilén-17 y 8-imetiil-17y ö-aicetoxi-9 / ö,il0ia-aindiroszta-4,6^dien^3-ont, olvadáspont 128 C° (éterből), UV ímax 203 m,«, £=18 300 és 2-hidroximetílén-17a-metál-17/?-4iidroxi4)/$,10'a-andros2taj 4,6Hdien-<3-on;t, olvadáspont 135—138 C° ((éteriből), UV lmax 296 m«, £ = 16 500, [a]25 °D = — 418° (dioxánban), kapunk. Az utóbbi vegyületből az 1. példa szerinti módon 2ta-fluor-17<i-metil-17/S-hidroxi-9/S,-10a-androszta-4,6Hdien-'3-on, t, olvadáspont l:2l2— 123 C° (izopropüé térből), UV lmax 295 m«, f = = 25100, [a]25 ° D = —1580° (dioxánban) és 2/5--l fluor-17a-imetil-17 / ö-Jhidiroxi-9/?,10a-androszta-4,>6-dien-3-ont, olvadáspont 150—153 C (izopropil-étérből), UV lmax 2188 nv, £ = 25 000, [Ö ]25° D — _!672° (dioxánban) állítunk elő. 8. példa: A 7. példáiban leírt eljárással analóg módon 17a-etinil-il7^Ha:oetoKÍJ 9/?,10 i a-(androszta-(4,6-'dien-3-onból 2Jhidroximetiilén-17a-etinil-17/ 8-ihidroxi-9/5,10a-aindrosztia-4,6-dien-3K>nt kapunk. E vegyület nátriumsóját az 1. példa szerint fluorozzuk, amikoris 2/3~fluor-17a-etmil-17/5Jhidroxi-9/?,10'a-amdroszta-4,6-dien^3-ont kapunk, olvadáspont 215—2H8 C° (metilénklorid-izopropiléter elegyből), UV ^max 287 m,«, e = 26 000, [a ]25° D = _752° (dioxánban). 9. példa: 1,19 g nátiriummetilát 120 ml benzollal készített szuszpenziójához 2i5 C°-on 5,0 g oxálsavdietilésztert adunk. Az így kapott oldathoz 3,12 g 9/5,10a-pregna-4,6-dien-.3,20-diont adunk és 18 óra hosszait 'kavarjuk. A reafccióelegyeí ezután 150 ml éterrel hígítjuk, a csapadékot leszűrjük, éterrel mossuk és vákuumban 50 C°-on megszárítjuk. Az így kapott nyersterméket az I. példa szerint fluorozzuk. A reakcióéi egyből kromatografálással 2/?-áluor-9/J,10a-pregna-4,6--dien-3,20-idiont különítünk el, olvadáspont 156—157 C°, UV lmax 2186 m«, £ = 26 000; [a]25 °D = —511° (dioxánban). 10. példa: 30 ml terc.butanolban oldott 400 mg 2/kfluor-17/?-ihid; roxi-9/3,liOa-androszt-4-en-3-ont 500 mg klóranillal 16 óira hosszat nitrogénatmoszférában visszafolyatás közben forralunk. Feldolgozás és kromatogirafálás után 125 mg 2/5-±luor-17/5-hi'droxi~9/5, 10ia-androszta-4,6--dien-3-ont kapunk, mely azonos az 5. példa szerint előállított termékkel. II. példa: A 2. példa szerint előállított 2/3^fluor-17/>-hidiroxi-'g/^lOGHandroszt-^-ein-S-on 5 g-ját 175 ml benzolban feloldjuk. 0,5 g p-toiuolszulfonsav hozzáadása után az oldatból lassan 600 ml-t ledesztillálunk, miiközben a desztilJátumot állandóan friss benzollal pótoljuk. Ezután 12,5 ml izopropenilaicetátot adunk hozzá és a reakcióelegyet 2 óra hosszat visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióeiegyhez újból izopropenilacetátot adunk és felforraljuk, majd 100 ml-t ledesztililálunk, 0,35 ml piridint adunk hozzá és a csapadékot leszűrjük. A szűrletből bepárlás és a maradék kromatografálása után 4,5 g 2/3-íluor-3,17/3-ai oetoxd-9/i,10'a-androszta-3,5-diént kapunk, UV lmax 239 ni,", £ = 16 500. 12. példa: 24 g 17/5^acetioxi-9/?,;li0l a-a!ndrosztJ4-en-3-on 170 ml ecetsavval készített oldatát közönséges hőmérsékleten 35 g ólomtetraacetát 420 ml ecetsavval készített oldatához adjuk. A reakcióelegyet nitrogónatmoszférában 90 C°-ra melegítjük, 3 óira elteltével további 30 g őlomteíraacetátot adunk hozzá és még 18 óra hosszat kavarjuk. A reakcióelegyet ezután vákuumban bepároljuk. A maradék feldolgozása és kovasavgélen való kromatografálás után 3,2 g 2a,-1 iß-diacetoxi^ß, 10a-androszt-4-en-3-ont, olvadáspont 161—163 C°, UV lmax 243 m», £ = •= 15 800, [a]25 ° D = —15° (dioxánban) és 4,5 g 2/5,17/?-díiacetoxi-9/5, l'0a-androszt-4-en-3-ont, olvadáspont li93—195 C°, UV Kmx 240 m«, « = = 15 900, [ö]25 ° D = —135° (dioxánban), kapunk. 13 példa: 1,50 g 17ia~metil-17/?-acetoxi-9/';. 1Oa-androszta-l^ve^trien-'S-on 3 ml mietilénkk'iriddal és 40 ml éterrel készített oldataihoz —20 C°-on 370 mg klór 5 ml jégecettel készített oldatát adjuk. Az elegyet 5 óra hosszat —20 C°-on tartjuk, majd vízre öntjük és metilénkloriddal extraháljuk. A vízzel semlegességig mosott kivonatot megszárítjuk, bepároljuk és a maradékot 10 ml piridinnel 30 percig közönséges liőmérsékleten 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4