154552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálható alumíniumpigment-paszta és por előállítására

154552 3 4 A harmadik eljárás első alternatívája sze­rint az első alkalmazott őrlési művelet az alu­míniumpigment-por pirofor tulajdonságai kö­vetkeztében tűz- és robbanásveszélyes, továbbá a végtermék csak a zsírsavnak vákuumban vég­zett hőkezeléssel való eltávolítása után disz­pergálható vízben, ez a művelet pedig szintén porrobbanáshoz vezethet. A harmadik eljárás másik alternatívája ese­tében a pasztából szárítással előállított alumí­mumpigment-por felihasználása előtt is a zsír­sav eltávolítása szükséges, ami Szintén veszélyes művelet. Az alumíniumpor, különösképpen zsírsav­mentes állapotban, a tárolás alatt lassan oxidá­lódik, tehát aktívfém tartalma fokozatosan csökken. Az első két ismert eljárással előállított alu­míniumpigment-paszták közül a legfontosabb felhasználási területen, a gázbetongyártásnál, egyik változat sem terjedt el a fent említett hát­rányok miatt és ezért gázbeton előállítására a száraz alumíniumpigmentet alkalmazzák, mely­nek előállítása és felhasználása az említett hát­rányokkal jár. A találmány feladata fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálható és jól tárolható alumí­niumpigment-paszta vagy por előállítása új el­járással, amely a felsorolt hátrányoktól mentes. Azt találtuk, hogy fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálható és tárolásálló alumínium­pigment-paszta vagy por állítható elő, a kiin­dulóanyagként használt alumínium szerves ol­dószeres közegben történő őrlése útján, ha az őrlést a frissen őrölt alumíniummal reakció­képes, savas jellegű anionaktív nedvesítőszer vagy nedvesítőszerkeverékek jelenlétében vé­gezzük, az anionaktív nedvesítőszerből a kiin­dulóanyagra számítva 3 súly%-ig terjedő meny­nyiséget alkalmazunk, az alkalmazott nedvesí­tőszer feleslegét szerves oldószerrel kimossuk és a kívánt szárazanyagtartalomra való beállí­tás után nyert masszát alumíniumpigment­-paszta előállítása, esetén olaj oldható nem-iono­gén, semleges kémhatású és a masszában levő szerves oldószer vízben való emulgálására alkal­mas a maszára számítva 1—6%-nyi mennyi­ségű felületaktív anyaggal elkeverjük és a ka­pott pasztát tároljuk, vagy alumíniumpigment­por előállítása esetén a masszában levő szerves oldószert előnyösen csökkentett nyomáson elpá­rologtatjuk. Szabad sav^csoportot tartalmazó anionaktív nedvesítőszerként előnyösen a következő ve­gyületeket vagy ezek keverékét használjuk: szulfátéit zsírsavak vagy zsíralkoholok, alkil­vagy arilszulífonátok, észter-, éter- vagy amid­-gyökkel kapcsolt alkán/poli/-szulfátok, vala­mint a felsoroltak etilén- és propilénoxiddal kondenzált termékei. A savas jellegű nedvesítőszerrel kezelt és ki­mosott alumíniumpigment masszát paszta elő­állítása céljából az alábbi nem-ionogén emul­gátorokkal vagy azok keverékével kezeljük: al­kilfenolok és zsíralkoholok poliéterei, zsírsavak etilénglikollal és propilénglikollál képzett ész­terei, alkilolaminokból leszármaztatható ami­dok, valamint a felsoroltak etilén- vagy propi­lénoxiddal kondenzált termékei. A nem-ionogén emulgátorok közül általában mindazok alkal­masnak bizonyultak, amelyek a víz felületi fe­szültségét 20 C-on legalább 30 DIN/cm értékre csökkentik. A találmány szerinti eljárás kidolgozása so­rán arra a felismerésre jutottunk, hogy a szer­ves oldószeres közegben történő őrlés közben a szabad sav-csoportokat tartalmazó anionak­tív nedvesítőszerek a frissen képzett alumí­niumfelülettel, vagyis a fokozottan reakcióké­pesnek tekinthető fémalumíniummal sókat ké­peznek és az így képződött alumíniumsók is kiváló nedvesítő tulajdonságúak. Ha tehát a ki­indulóanyagként használt alumínium őrlését a szokásos szervés oldószeres közegben a fém fe­lületi rétegéhez képest feleslegben jelenlevő, szabad sav-csoportot tartalmazó anionaktív nedvesítőszer jelenlétében végezzük, akkor a végbemenő reakció következtében az alumí­niumszemcsék felületén egy monomolekuláris, kémiai vegyületből álló felületaktív réteg, kép­ződik. Az így kialakított felületi réteg a táro­lás során meggátolja az alumíniumfelület oxi­dálódását és aktivitásának csökkenését. Ugyan­akkor az előállított termék fokozottan reakció­képessé válik és lehetővé teszi az alumínium­paszta- vagy por felhasználását olyan ipari te­rületeken, ahol az ismert eljárással készített alumíniumpigment-paszták- vagy porok a be­vezetőben ismertetett hátrányaik miatt, nem váltak be. A találmány szerint előállított termék tehát a száraz őrléssel zsírsav jelenlétében gyártott alumíniumpigment-porral szemben, számos mű­szaki és gazdasági előnyt mutat. Ezek közül ki­emeljük azt, hogy az alumíniumpigment-paszta gyártásánál és felhasználásánál a robbanásve­szély kiküszöbölhető. A száraz por alakú alumí­niumpigmentnél az ismert eljárásokban a reak­cióképesség fokozása érdekében szükséges tűz­és robbanásveszélyes zsírsav eltávolítás elke­rülhető. Az eljárással előállított paszta- vagy por alumíniumszemicséi tárolás közben nem oxi­dálódnak, így az aktívfém tartalomban nem lép fel veszteség. Az előállított paszta 1,4 g/cm3 halmaztérfogatsúllyal rendelkezik, szállítása és kezelése egyszerűbb és könnyebb, mint az igen kis halmaztérfogatsúlyú (pl. 0,15 g/cm3 ) ismert módon készített száraz pigmenté. Előnyök adódnak azonban a találmány sze­rinti termék felhasználásánál alkalmazástechno­lógiai szempontból is. A találmány szerinti termék ugyanis vizes közegben kézi keve­réssel emulgálható és a fémszemcsék diszper­gálhatók. Az alumíniumszemcse-diszperzió tet­szés szerinti hígításnál is stabilnak mutatkozik, a fémfelület gyors nedvesedését és a kívánt re­akció beindulását a termék fémszemcséinek fe-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom