154552. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálható alumíniumpigment-paszta és por előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. V. 31. (HA—781) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154552 Szabadalmi osztály: 22 f Nemzetközi osztály: C 09 c Decimal osztályozás: Hauska Miklós vegyészmérnök, 40%, Schütz Mihály vegyészmérnök, 35%, Kontra Ferenc művezető, 25%, Budapest Eljárás fokozottan reakcióképes, vízben diszpergálfaató alumíniumpigment-paszta és por előállítására A találmány olyan alumíniumpigment-paszta és por előállítására vonatkozik, amely vizes közegben emuigálható és főként vizes közegben lejátszódó hidrogén fejlődéssel járó kémiai folyamatokhoz 'használható. A gázbetongyártásnál, vagy a hasonló elvek alapján megvalósított szivacsos vakolat, ill. műanyaghabok előállításánál további és mindazon területeken, ahol az alumínium és a savas vagy alkalikus reagensek közötti reakciót hasznosítják, alapkövetelmény, hogy az alumíniumszemcsék felülete jól és főképpen gyorsan nedvesedjék. Ugyanakkor arról is gondoskodni kell, hogy az alumíniumpigment tartósan, oxidációmentesen tárolható legyen. Az említett követelmény kielégítését célzó, vízben emuigáliható, aiumíniumpigment-paszta, illetőleg por előállítására számos eljárást dolgoztak ki. Az egyik ismert eljárás esetében a szerves oldószerekkel, pl. lakkbenzinnel és sztearinsavval őrölt pasztához utólag keverik az alkalikus vagy semleges kémhatású emulgátort. Az alkalikus emulgátor feladata egyrészt a szerves oldószer emulgálása vízben a felhasználás során, másrészt a szemcséket borító zsírsav elszappanosítása és eltávolítása a fém felületéről. Az eljárás hátránya, hogy az alumíniummal is reakcióképes alkalikus emulgátorok az alumíniumpigment-paszta tárolását bizonytalanná teszik, mivel tárolás közben a gázfejlő-10 15 20 25 £0 déssel járó reakció könnyen megindul és a termék tönkremegy. A semleges kémhatású emulgátorok viszont az alumíniumpigmentpaszta felhasználásánál a szemcséket borító zsírsavréteget lassan távolítják el és ezáltal a gázfejlődést eredményező reakció beindulását késleltetik. A második ismert eljárás jellemzője, hogy az akuníniumpigmentet vizes közegben őrölve állítják elő, ill. a szerves közegben őrölt alumíniumpigment-pasztát emulgátorok segítségével, utólag diszpergálják a gyártás során a vizes közegben, miközben a fém felületét a víz káros hatása ellen tároláskor inhibitorok hozzáadásával védik. A második megoldás hátránya, hogy a tárolás alatti vízzel való reakció ellen alkalmazott inhibitorok, mint pl. a foszfátok, borátok, cukorszármazékok stb. az alummiumszemcsék reakcióképességét nemcsak tárolás közben, hanem később a felhasználásnál is akadályozzák és ezáltal lehetetlenné teszik a már említett felhasználási területeken az alumínium- és reagensek közötti reakció gyors beindulását. A harmadik ismert eljárás száraz alunnküumpigmentpor előállítása, melyre kétféle alternatív megoldást alkalmaznak: az alumínium száraz őrlését zsírsav jelenlétében, vagy az oldószeres közegben pasztaként őrölt termék utólagos szárítását. 154552