154536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés füstölőszer előállítására

3 154536 4 sabb anyagokat, mint pl. a rákot elősegítő anyagot ne tartalmazzon. A találmány szerint továbbá az eljárás kötött, merev csatlakozásoktól, mint kéménycsatlakozásoktűi és hasonlóktól függetlenül mehet végbe és biztosítja a találmány a kész füstölőszer egyidejű tárolását is. A füstölendő élelmiszereket előre meghatározott módon zamatosító anyagokkal és hasonlókkal készítjük elő. Különös fontossággal bír, hogy az intenzitást és koncentrációt, amelyben az aromás anyagok és hasonlók felvétele megtörténik, az élelmiszereknél pontosan meghatározzuk és az élelmiszerek füstölését gyorsan kell végrehajtani. A feleslegként a füstölőkamrából, illetve főzőszekrényből vagy hasonlóból távozó gőzalakú közeget egyszerűen kell elvezetnünk, oly módon, hogy a felesleges gőzalakú közeg gyorsan lecsapódjon és azt pl. a csatornába vezethessük. A füstölőkamrában uralkodó nyomást pontosan kell szabályoznunk és teljes védelmet kell biztosítanunk a csatornából visszacsapódó légkörrel szemben is. Lényeges feladata továbbá a .találmánynak az eljárás megvalósításához szükséges készülék kialakítása is, melynek segítségével a füstölőközeget folyamatosan, ül. időbelileg megszakítás nélkül, azonos, illetve előre megállapított minőségben állítjuk elő. A készülék felépítése egyszerű legyen és biztosítania kell a gázállapotú közeg felhasználását az előállítás után vagy a szer egyszerű tárolását. Az élelmiszerek, mint hús, kolbász, hal, sonka, sajt vagy hasonlók füstöléséhez szükséges szer előállítása, melynek során az élelmiszert fűrészpor alkalmazásával előállított füstölőszer hatásának tesszük ki, fűrészpornak termikus lebontása útján, túlhevített, legalább 180 C°, előnyösen 250—390 C° hőfokú gőz segítségével történik. Ennek az az előnye, hogy az aromás anyagoknak vagy hasonlóknak a fűrészporból való kivonása során a hőmérséklet pontosan ellenőrizhető és így csak a kívánt anyagok kiválasztása történik meg a fűrészporból. Továbbá a vízgőz felhasználásával nem lobbanhat lángra a fűrészpor sem és így a füstölendő élelmiszerek elhelyezésére szolgáló füstölőkamrák tisztán maradnak. A találmány további jellemzője szerint a füstölőszert 70 és 100 C° között, előnyösen 80 C° hőmérsékleten, megközelítően 100% nedvességtartalomig itatjuk és így a füstölőszer a füstölendő élelmiszereken csapódhat le. Ilyen módon a füstölőszerben levő anyagok lényegesen gyorsabban és hatékonyabban átvihetők az élelmiszerekre és egyben biztosítjuk azoknak az élelmiszer felületén történő egyenletes eloszlását is. A találmány egy további javaslata szerint a túlhevített vízgőzhöz a fűrészporon történő áthaladása előtt levegőt, vagy semleges gázt keverünk és így a füstölőszer nedvességtartalmát és aromáját megváltoztathatjuk. Lehetséges továbbá, az aromás anyaggal már füstölt ízűvé tett vízgőzt, vagyis á füstölőszert, az élelmiszernél történő felhasználása előtt levegővel vagy semleges gázzal keverni és így annak koncentrációját, összetételét és hatását rögzíteni. Attól függően, hogy milyen mennyiségben és milyen hőmérsékleten adagolunk semleges gázt a füstölőszerhez, a füstölőszer többé vagy kevésbé mélyre hatol és az élelmiszerben és ennek„következtében az íz és a nedvességtartalom is kívánság szerint változtatható. Előnyösen a vízgőznek a levegőhöz vagy más semleges gázhoz történő adagolása a füstölőszer folyékonnyá tétele előtt történik, ebben az esetben ugyanis különösen kedvező eloszlás érhető el. Különösen gyors és hatékony füstölés biztosítható az élelmiszereknél abban az esetben, ha a füstölőszert kondenzálás útján juttatjuk a füstölendő élelmiszerre. Ilyen módon elkerülhető az is, hogy túlzott mennyiségű füstölőszer gőz állapotban elillanjon és egyben biztosítható a füstölőszernek az élelmiszeren történő egyenletes eloszlása is. Amennyiben az élelmiszert megszakításokkal hozzuk érintkezésbe a füstölőszerrel, melynek során az érintkeztetés időben előre meghatározott szakonként történik, a füstölőszernek legkedvezőbb behatását biztosíthatjuk a füstölendő élelmiszerre. Az élelmiszert egyidejűleg csak kis mértékben hevítjük fel. Ezt az eljárást egyszerű módon a füstölőszer beáramlását szabályozó időkapcsoló berendezés segítségével valósíthatjuk meg. A találmány egy további jellemzője szerint az élelmiszer füstölése során feleslegként elillanó gőzalakú füstölőszert vízzel folyékonnyá teszszük és ennek során a feleslegként elillanó gőzalakú vagy gőzzel lekötött füstölőszert célszerűen vízzel töltött edénybe vagy hasonlóba vezetjük. Ezt az edényt a víztükör alatti részen túlfolyórész vezetékével kapcsoljuk össze és az edényben a vízszintet és a víz hőmérsékletét hőmérő segítségével ellenőrizzük, szabályozását pedig önműködően biztosítjuk. Ilyen eljárás mellett a felesleges gőz alakú füstölőszert egyszerű módon biztonságosan kondenzáljuk, annak elvezetése előtt. A vízszint magasságát a túlfolyó részben pontosan az edényben, illetve az azzal összekapcsolt főzőszekrényben uralkodó nyomás segítségével választhatjuk meg. A találmánynak különösen előnyös továbbfejlesztését jelenti, hogy a példaképpen a tartályban levő fűrészport folyamatos áramlásban tesszük ki a túlhevített gőz hatásának és ennek során a folyamatosan átáramló fűrészpor és túlhevített gőz mennyisége szabályozható. Ilyen módon az előállított füstölőszer állandó egyenletes minőségét biztosítjuk. Célszerű az átáramló fűrészpor magasságát (vastagságát) úgy megállapítani, hogy a fűrészpor felső rétegét a túlhevített gőz termikusan ne tudja lebontani, hanem az a réteg alatt levő füstölőszerre szűrőrétegként hasson. Ezzel a megoldással elérjük, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2