154521. lajstromszámú szabadalom • Műszer csővezetéktengely kitózésére ill. ellenőrzésére

3 154521 4 közt mindenütt úgy állították fel, hogy talpa az árokfenékben nyugodva, keresztlécének felső éle az egyik zsinórálláson túlról nézve pontosan a két szomszédos zsinórállás irányzéklécének felső éleivel egy síkban legyen látható. Így a benézőkereszt alsó vége két zsinórállás között — állandóan a megfelelő mélységet jelezte a talajszint változásaitól függetlenül. A lefektetett csővezetéknél minden egyes darabokat akkor is ellenőrizni kell, ha az árokfenék a hossz-szelvényrajznak teljesen megfelel. A csőtengelyt nem lehet mérni (ami pedig a legcélszerűbb és a legpontosabb!) ezért a cső tetején való mérésnél igen óvatosan kell eljárni, mert a cső falvastagságának esetleges egyenetlenségei zavaró adatokat eredményeznek. A nyomvonal betartását <(a csőfektetés egyenességet) a tengely vonálszegeket összekötő kifeszített drótból lefüggőzve kell ellenőrizni. A csővezetékek magassági és vízszintes beállítása mindez ideig tehát igen hosszadalmas, állandó, magas műszaki tudást igénylő, anyagigényes (faanyag) tevékenység volt, mindamellett pontossága a „benézés", a csőméretváltozás, a zsinórállások elmozdulása, stb. miatt igen kifogásolható. E mérési módszer legnagyobb hátrányát abban kell látni, hogy a munkaárkot keresztező, előre elkészített zsinórállások és tengelyvonalhuzalok jelenléte miatt a már kidolgozott korszerű építéstechnológiák nem vezethetők be. A mérési berendezések a földmunka az univerzális építőgépek beállítását, folyamatos munkáját lehetetlenné teszi, a >hosz~ szadalmas mérések pedig az idővel arányos építési költségek (pl. víztelenítés) is növelik. Bizonyos esetekben, mint a forgalmas városi területeken, amikor a forgalom ideiglenes hídon keresztezi a munkaárkot, a szabad kilátás hiánya miatt a mérés lehetősége időszakosan kizárt. Nagy hátránya a mérési módszernek, hogy állandó munkaerőt köt le. . A találmány célja a fent felsorolt hiányok kiküszöbölésével olyan csővezetéktengely kitűző műszer kialakítása, amelynek alkalmazásával a terepszinten szükséges mérési segédberendezések feleslegessé válnak, és a nehezen végrehajtható pontatlan szintbeállítási művelet igen gyorsan, egyszerűen és nagy pontossággal végrehajtható. Célja továbbá, hogy a mérési módszer megváltoztatásával megszűnjön a munkaárok fölötti zsinórállások okozta területfoglalás és ezzel a korszerű csőfektetési technológiák korlátozás nélkül alkalmazhatók legyenek. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy a fektetendő csővezeték magassági és vízsziMtes értelmű beállítása nem a terepen létesített szintező és irányító síkról, hanem magában a csővezeték tengelyében történik az erre a célra kialakított műszerrel, amely azonnal a csővezeték lejtésszermti tengelyét tűzi ki. A találmány szerinti csővezetéktengely kitűző műszerrel tehát a fektetendő cső tengelyének nemcsak a vízszintes iránya, hanem az esése ill. emelkedése is azonnal kitűzhető ill. állandóan ellenőrizhető. Azzal, hogy a műszer a már elkészített aknában ül. csővezetékben nyer elhelyezést az építés zavartalansága biz-5 tosítva van, az észlelés pedig akár a fektetendő csőnél, akár az akna fölött időkiesés nélkül, nagy pontossággal megtörténhet. A találmány szerinti műszer lényeges részei egyrészt a csővezeték elején elhelyezett szin-10 tező és irányító elemekkel ellátott közel pár• huzamos fénynyalábot kibocsátó fényforrás, mely a csővezeték középvonalát kijelöli, másrészt pedig a csővezeték végén elhelyezett, az éppen fektetendő csődarabszakasz végéhez fcöz-15 pontosító elemekkel illeszkedő ernyő, mely a ráeső fénynyaláb által megvilágított folt helyzetét indikáló elemekkel van ellátva. A találmány szerinti műszer fényforrásának képét az. 1. és 2. ábra, a cső végén elhelyez-20 kedő ernyő képét a 3. ábra, az ernyő kialakításának változatait a 4. és 5. ábra, a felszínen elhelyezett jelzőlámpa-rendszer képét a 6. ábra mutatja. A találmány szerkezeti kialakításának egy 25 példaképpeni alakját a fenti ábrák kapcsán mutatjuk be. Az 1 fényforrás fénye, a 2, 3 és 4 lencsékből álló optikai rendszeren keresztül közel párhuzamos nyalábban hagyja el a műszert. Az 1 fényforrás és az optikai elemek £0 vízszintes tengely körül elfordítható 5 házban vannak elhelyezve. A ház finomállítására szolgál a 6 csavarorsós mikrométer, mely a 7 rugó ellenében működik. A 5 ház a 8 libellával és a 9 irányzó jelekkel van ellátva. Az 5 ház víz-SS szintes tengelyét tartó konzol a 10 alapon van elhelyezve, mely a 11 finomállító orsóval és a 12 talpcsavarokkal van ellátva. A 3. ábrán mutatjuk be a 13 ernyőházat, 40 mely az ábrán fel nem tüntetett, önmagukban ismert központosító elemekkel csatlakozik az utolsó csődarab peremére. A 13 ernyőházban van elhelyezve az áttetsző 14 ernyő, mely a ráeső fénynyaláb helyzetének indikálására köz-45 pontos körjelekkel van ellátva. Az ernyő jobb, könnyebb megfigyelése céljából a 13 ernyőházban van elhelyezve a 14 tükör, melynek segítségével a 15 megfigyelő nyíláson keresztül a fényfolt helyzete a 14 ernyőn észlelhető. Cél-50 szerű a 13 ernyőházat úgy kialakítani, hogy az a vázlatosan feltüntetett 16 hidraulikus szorító segítségével a csődarab besajtolásához szükséges erőt is közvetítse. 55 Az ernyő kialakítható oly módon is, hogy a közvetlen vizuális megfigyelés célját szolgáló koncentrikus kör jelek helyett azon megfelelő sűrűségben fényérzékelőket helyezünk el. Ezeket a 17 fényérzékelőket megfelelő erősítő és 60 kapcsoló áramkörök segítségével elektromosan a felszínen elhelyezett jelzőtáblához kapcsoljuk, melyen 18 fényforrások vannak elhelyezve, az ernyő fényérzékelőihez geometriailag hasonló elrendezésben. Így a külső jelzőtáblán 65 azok a fényforrások világítanak, melyekhez 2