154505. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet különösen kaptafák térkoordináta rendszerben történő vizsgálatára
3 154505 4 talmazó illesztőberendezéssel megjelöljük és rögzítjük. A találmányt közelebbről a csatolt rajzok alapján magyarázzuk, amelyek annak példaképpeni kiviteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra a kaptafa oldalnézete a járósíkon, a jellemző pontok feltüntetésével. A 2. ábra az 1. ábra szerinti kaptafa felülnézete. A 3. ábra a kaptafa befogásának felülnézete. A 4. ábra a 3. ábra szerinti kaptafa oldalnézete. Az 5. ábra az illesztőszerkezet. A 6. ábra a 4. ábra szerinti kaptafa E—E sík mentén vett metszete, az illesztőberendezés felülnézetével. A 7. ábra a harántmetszetrajzolatok készítéséhez szükséges berendezés a pantográffal együtt. A 8. ábra a szinkron forgatható íróasztal az előnyomtatott papírlapok befogására. A kaptafa koordinátáinak egyértelmű kijelöléséhez az alábbi jellemzők meghatározása szükséges, amelyek az 1—4. ábrákon vannak feltüntetve : az Lp lábhosszpont, az Sp saroksúlypont, a saroksúlyponttól egyforma távolságra levő A,B sarokélvonalpontok, az s forgatótengelytávolság és a forgató tengelynek a járási síkkal bezárt « szöge. Ezek az értékek és pontok a kaptafaszerkesztés jellemző adatai. Az Lp lábhosszpontot, az Sp saroksúlypontot és a A,B sarokélvonalpontokat a talpsablon szerkesztése során határozzuk meg. Helyeiket a talpsablonról jelöljük át a kaptafára úgy, hogy a talpsablont a kaptafa talprészére fektetjük. Az s forgatótengelytávolságot a hajlatsablonnal állapítjuk meg, melynek értékét tolómércével mérjük le, vagy a haj latsablonról jelöljük át. A a szög a kaptafaszerkesztés során ugyancsak meghatározott érték. Célszerűségi okokból az Lp lábhosszpont és az Sp saroksúlypont valamint az O sarokbefogási pont által meghatározott csíkot tekintjük például z—x síknak. A z—x síkra az O pontban emelt merőleges legyen az y ordináta. A fentiekben leírt módon az Lp lábhosszpontot és az Sp saroksúlypontot pontosan meg tudjuk határozni, de a kaptafa geometriai alakzatából adódóan a O pontot az s forgatótengelytávolság segítségével csak az x abszcissza irányában tudjuk megfelelő pontossággal kijelölni. Az y ordináta irányának és ezzel együtt az O pont y irányú helyzetének meghatározásához az A,B sarokélvonalpontokat használjuk fel. Az A,B sarokélvonalpontokat összekötő egyenes (2. ábra) párhuzamos a tájolási alapnak vett járási síkkal. Ez a követelmény a sarok szimmetriájából adódik. Célszerű az egyik koordinátát a járási síkkal párhuzamosan felvenni. Irányát az A,B sarokélvonalpontokat összekötő egyenes, az Sp saroksúlypont, az Lp lábhosszpont egyenesnek a járási síkban vett z vetületére emelt yx merőleges határozza meg. A koordináták közös O metszéspontját az Sp saroksúlypont-Lp lábhosszpont egyenes vonalában, a járási síkra emelt merőleges, síkban határozzuk meg. (1. ábra) A találmány alapján kidolgozott könturográf segítségével, a kaptafák fent leírt szerkesztési adatainak felhasználásával, a kaptafák geometriai méreteit x—y—z koordináta rendszerben tudjuk vizsgálni. Az 1 kaptafának a koordinátákkal azonosított befogását a 2—5. ábrákon ismertetett szerkezetek biztosítják. Az 1 .kaptafát az Lp lábhosszpontban befúrt 2 orrbefogóval szereljük fel, amelynek megfelelően kialakított furatába illeszkedik a 3 orrtámasz. A 4 sarokbefogóhegyet az 1 kaptafa hátsó sarokélvonalától mért s tengelytávolságra a kaptafa hátsó részének legíveltebb pontjába szúrjuk be. A kaptafa "a befogócsúcsok által meghatározott tengely mentén szabadon foroghat. A kaptafa további betájolását az 5. ábrán ismertetett illesztőszerkezet segítségével végezzük el. A járósík és a befogás tengelye által előre meghatározott a szöget a 9 szögskálán állítjuk be és a helyzetet 8 rögzítőcsavarral rögzítjük. A járósíkot a 10 forgástengelyre emelt merőleges sík határozza meg. A befogástengelyre merőlegesen mozgatható 6 kocsit a kaptafa talprészének irányában toljuk, hogy a 14 súlypontjelölő tű (6. és 7. ábra) és a 12, 13 tájolótűk azzal érintkezzenek. A 14 súlypontjelölő tű a 10 forgástengely irányában rugó ellenében elmozdítható. A 10 forgástengelyre szerelt 11 vezetőlécet a forgástengely körül úgy forgatjuk el, hogy a 12, 13 tájolótűk a kaptafán feljelölt A,B sarokélvonalpontok irányába mutassanak. A befogástengely z irányában a kaptafa mozgatható. A tájolásnál a kaptafa helyzetét úgy állítjuk be, hogy az Sp saroksúlypont a súlypont jelölő tű magasságába kerüljön. Helyes befogás esetén a 14 súly pont jelölő tű a kaptafára jelölt Sp saroksúlypontba mutat, miközben a forgástengelytől egyforma távolságra állított 12, 13 tájolótűk az A,B sarokélvonalpontokkal érintkeznek. Amennyiben az egyidejű érintkezés nincs meg, akkor a 4 sarokbefogóhegyet a 15 csuszka segítségével az y ordináta irányában addig mozgatjuk, míg a helyes tárolásról meg nem győződtünk. A kaptafa helyzetét azután az 5 rögzítőcsavarral rögzítjük. A kaptafa harántmetszeténék rajzolását a 7. ábrán ismertetett 16 pantográffal végezzük. A harántmetszetek a z-irányú befogástengelyre merőleges síkban készülnek. A metszetek helyeit milliméterskála vagy tetszőleges osztóskála segítségével határozzuk meg. A metszetrajzolatoknak a z irányú tengely mentén az O ponttól mért távolságát az egyes rajzolatokon feltüntetjük. Természetesen más tetszés szerinti kiindulási bázist is választhatunk. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2