154503. lajstromszámú szabadalom • Fokozatmentes szabályozó berendezés villamos áramkörökhöz

3 154503 4 rendezés tekercselrendezési viszonyait és azok kötésmódját tünteti fel. A 6. és 7. ábra a 4., ill. 5. ábrának megfelelő tekercselrendezést és kötésviszonyokat mutatja a találmány szerinti berendezés egy további ki­viteli alakjának. Az 1. ábrán 1 és 2 két U-alakú vasmagrészt jelöl, amelyek úgy vannak elrendezve, ihogy az la, 2a, ill. lb, 2b oszlopok egymással szemben fekszenek. A két 1 és 2 vasmagrész a 3 tengely körül egymáshoz képest elforgatható és mind­egyik vasmagrész la, lb, 2a és 2b oszlopán egy­egy 4, 5, 6, ill. 7 tekercs van elhelyezve. Az egyes vasmagrészek oszlopain elhelyezett teker­csek egymással páronként sorba vannak kap­csolva és e párok egy-egy végükkel a 3 tenge­lyen keresztül vannak egymáshoz galvanikusan kötve úgy, hogy a 8 és 9 csatlakozó elrendezés esetén az ábrán feltüntetett 10, 11, 12, ill. 13 nyillal jelzett értelmű gerjesztést hozzák létre. Amint a 2. ábrán látható, a vasmagrészek a légrés síkja mentén vett külső 14 kontúrjának két szomszédos 14a és 14b oldalának hossza előnyösen azonos, vagyis lényegében négyzetes a kontúrvonallal határolt felületrész, a szom­szédos oldalak hosszában legfeljebb 15%-os el­térés engedhető meg. Ez a kialakítás azt cé­lozza, hogy &z 1, ábra szerinti 1 és 2 vasmagré­szek egymáshoz képest tetszőlegesen elfogadott helyzetében a pólusfelületek (oszlopok) — a né­hány fokos elforgatás során bekövetkező vas­magtelítődést követően —• mindig rendelkezze­nek olyan felületrésszel, amely vason keresztül történő fluxus-záródást eredményez, s így kü­lön mellékzár alkalmazása szükségtelen. A 3. ábra a berendezést olyan helyzetben tün­teti fel, amikor az 1 és 2 vasmagrészek az 1. ábra szerinti helyzethez képest egymáshoz vi­szonyítva 180°-kal el vannak fordítva a légrés síkja mentén. Az ábrából látható módon alakul­nak e helyzetben a gerjesztési viszonyok a be­jelölt 10, 11, 12, ill. 13 nyilak szerinti értelem­ben. Az ábrákon bemutatott találmány szerinti példakénti kiviteli alak működése a következő. Ha a berendezés az 1. ábra szerinti helyzetben van, a rendszer eredő gerjesztése 0, az áramfor­rásra sorosan csatlakozó rendszer fojtása 0, amint ez a 4. ábrán egyszerűsített vázlatban be­mutatott tekercselrendezés alapján is követhető (a 15, 16, 17 és 18 nyíl az egyes tekercsek ger­jesztési irányát és értelmét jelöli). Amennyiben az 1 és 2 vasmagrészt a 3. ábrán feltüntetet helyzetbe forgatjuk el (180°-os elforgatás az 1. ábrán feltüntetett helyzethez képest), az 5. áb­rán egyszerűsített vázlatban is bemutatott te­kercselrendezés szerinti gerjesztési viszonyok jönnek létre (a 15, 16, 17 és 18 nyíl itt is az egyes tekercsek gerjesztési irányát és értelmét ,. 'JÍI), az áramforrása sorosan csatlakozó rend­szer "u !ú < i„.v/tése és fojtása maximális lesz. K 1:'•* s/i-1, - ' v't között az 1 és 2 vasmagrész >•.!..."!' ,<m..V 'nőilékétől függő, gyakorlatilag lio. <.i-, s/ibalyo.-ás válik lehetővé. a találmány szerinti berendezés lényegében azonos feltételek között alkalmas feszülségszabá­lyozásra is. Egy ilyen példakénti kiviteli alak vasmagjá­nak felépítése azonos az áramszabályozó, ill. fojtó vasmag felépítésével, míg a tekercselren­dezést a 6. és 7. ábra mutatja. A 19 és 20 te­kercsek azonos tekercselési iránnyal vannak egy U-alakú vasmagrész egy-egy oszlopára, míg a 21 és 22 tekercsek egymással ugyancsak azonos 10 tekercselési iránnyal vannak egy másik U-alakú vasmagrész egy-egy oszlopára feltekercselve. E két U-alakú vasmagrész pólusvégei egymáson felfekszenek, s a négy tekercs egymással sorba van kapcsolva. A 20 és 22 tekercsek valamelyi-15 kének végpontja, vagy a közöttük galvanikus kapcsolatot létesítő elemhez csatlakozik egy V kivezetés, míg a sorbakötött tekercsek egyik ki­vezetése u-val, a másik v-vel van jelölve, a negyedik U-val jelölt kivezetés a v kivezetéssel 20 közösített. A példakénti kiviteli alak a következőképpen működik. Az U és V kivezetéseket egy nem ábrázolt, pl. 220 V-os váltakozóáramú feszültségforrásra 25 kapcsolva, a berendezés a 6. ábrán bemutatott helyzetben, amely a 3. ábra szerinti helyzetnek felel-meg, az ábrán feltüntetett nyilak szerinti gerjesztési viszonyokat eredményezi, s így az u és v kivezetések között kétszeres nagyságú fe-30 szültség, tehát 440 V mérhető. Ha a 3. ábra sze­rint 1 és 2 vasmagrészt egymáshoz képest 180°­al elforgatjuk, vagyis a berendezés az 1. ábra szerinti helyzetben van, akkor a 7. ábrán nyi­lakkal jelzett gerjesztési viszonyok alakulnak 35 ki és az u és v kivezetések között a feszültség 0 értékű lesz. A két szélső érték között az .el­forgatás során a feszültség az elforgatás mérté­kétől függő értékű. Az ábrákon bemutatott példaképpeni kivite-40 leknél magtípusú vasmagelrendezés szerepel és mindegyik vasmagrészen két-két tekercs van elhelyezve. Kivitelezhető azonban természetsze­rűen atalálmány szerinti berendezés pl. köpeny­típusú vasmaggal is, s lehetséges a két vasmag-45 félen egy-egy tekercs alkalmazása is, ezen utóbbi esetben azonban — bár kis mértékben — romlanak a szimmetria viszonyok. A bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál ugyanakkor az egyes vasmagrészeken, ill. azok oszlopain levő 50 tekercsek azonos menetszámúak, lehetséges azonban a szabályozási tartomány változtatása érdekében ezeket egymástól eltérő menetszámra is készíteni. Előnyös a vasmagot önmagában ismert irányí-55 tott szemcseszenkezetű vas-szilicium szalagból előállítani, s pl. érintésvédelem, ül. munkavé­delmi szempontból célszerű az egyes vasmagré­szeket a rajtuk elhelyezett tekercsekkel és egyéb alkatelemekkel együtt az 1. és 3. ábrán 60 látható módon műgyantába ágyazni. Szabadalmi igénypontok: 1. Fokozatmentes szabályozó berendezés villa-65 mos áramkörökhöz, különösen áramszabályozó 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom