154499. lajstromszámú szabadalom • Sújtólégbiztos bányagyutacs

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. VI. 23. (BA—1895) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1968. IX. 30. 154499 Szabadalmi osztály: 72 i; 78 e Nemzetközi osztály: F 07 1; C 06 c Decimal osztályozás: Feltaláló: Dr. Kunz Alfonz oki. vegyészmérnök, a kémiai tudományok doktora, Budapest Tulajdonos: Bányagyutacsgyár, Nagytétény Sújtólégbiztos bányagyutacs A találmány olyan bányagyutacsok körébe tartozik, amelyben iniciálóelegyként bármilyen dex^rines ólomazidot vagy legelőnyösebben mikrokristályos ólomazidot alkalmazunk, és célja ilyen gyutacsok teljesen sújtólégbiztossá té- 5 tele. Azt találtuk mármost, hogy a sújtólégbiztosságnak eddig el nem ért magas fokát tudjuk megvalósítani akkor, ha a következő három rendszabályt egyidejűleg alkalmazzuk: 10 1. Az ólomazidot magába a szekunder töltetbe ágyazzuk be (korábban föléje rétegezték); 2. a szekunder töltethez 1—2 súlyszázalék mennyiségben valamely lángcsökkentő anyagot adunk ((ilyeneket gyutacsoknál eddig még egy- 15 általán nem alkalmaztak); 3. az egyébként lényegileg tengelyirányú szúróláng szétszórására (divergáltatására) a gyutacs fenekét kifelé domborúra alakítjuk ki. A mikrokristályos ólomazid beágyazása vé- 20 gett célszerűen úgy járunk el, hogy a szekundertöltet felső, szabad felületének közepén sajtolással fészket alakítunk ki és az ólomazidot ebbe sajtoljuk. A fészek keresztmetszeti alakja előnyösen lefelé, vagyis a szekundertöltet belseje 25 felé szűkül, pl. kúposán- Ha ügyelünk arra, hogy a réztartalmú gyutacshüvely a mikrokristályos ólomaziddal ne kerüljön érintkezésbe, akkor nem jön létre az ismert, veszélyes rézazid vegyület és így nincs szükség stabili- 30 zátorok alkalmazására vagy a réztartalmú gyutacshüvely belső felületének védelmére, miként egyéb fajtájú ólomazid használata esetén. Lángcsökkentő anyagként elsősorban a kálium-vegyületeket, ezek közül is leginkább a káliumszulfátot találtuk igen alkalmasnak. Ehelyett azonban a szúróláng gyújtóhatását a gyutacs fenekébe préselt, tetszőleges alakú sópárnával is el lehet érni, ennek bevitele azonban körülményesebb. A kifelé domború gyutacsfenék alakja pl. lapos csonkakúp, félgömb vagy egyéb forgásfelület lehet. Ilyen felületek a szúrólángot hatásosan szétszórják, ill. annak koncentrálódását, mely a sújtólégbiztosságot csökkentené, megakadályozzák. A rajz a találmány szerinti bányagyutacs egyik jól bevált kiviteli alakját példaképpen, hosszmetszetben tünteti fel- Az alul ogival alakú 1 gyutacshüvely alsó részében helyezkedik el a 2 szekunder töltet és ennek felső részében, középen a csonkakúp alakú 3 fészekben, a mikrokristályos ólomazid. Példa: 7 mm átmérőjű, 42 mm hosszú tombak gyutacshüvelybe 75 cg nitropentából és 1,5 cg káliumszulfátból álló szekunder elegyet töltünk, melybe sajtolás útján primer (iniciáló) töltet-154499