154498. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlítőgázos hűtőgép egy vagy több, különböző hőmérsékletű hűtőtérhez

5 154498 6 párologtatók közvetlenül kapcsolatban állnak a —11—, illetve —12— jelű abszorberekkel, ame­lyekben a lecsurgó oldat az elpárologtatókban elpárolgott hűtőközeget elnyeli. A hűtőközeggQz a rendszerben levő semlegesgáz áramlása foly­tán kerül az abszorberekbe. A semlegesgáz-hűtő­közeggőz keverék áramlásának irányát nyilak jelzik mindkét hőmérsékletfokozatnál. Az ab­szorber-elpárologtató csőrendszereket egymás­sal a —13— csőhurök köti össze. Kiképzése olyaá, hogy a lecsurgó oldat benne folyadék­zárat képez és így a két rendszert egymástól elválasztja. Az abszorberekben feldúsult oldal a —14— gyűjtőbe kerül, ahonnan gravitációval jut vissza a —15— csővezetéken és a —16— hő­cserélőn át, az —1— kiűzőbe. A kiűzőben a hűtőközeg egy részének elpá­rologtatása után keletkező úgynevezett szegény­oldatot a —17— oldatkeringtetőszerkezet emeli fel a —'18— csővezetéken át a —11— abszor­berbe, ahonnan az oldat már gravitációval ha­lad tovább. A —19— szintszabályozó a —2— fűtés inten­zitását vezérli. A —20— csővezeték a készülék különböző részei között a nyomáskiegyeniítést szolgálja. Az ábrán egyszerűség kedvéért nem kerültek ábrázolásra az ökonómiát fokozó — ön­magukban ismert — hőkicserélők. A 2- ábrában csupán a berendezés hűtőrésze került ábrázolásra, a kiűző és kondenzátor nél­kül. Elmaradtak ezenkívül az oldattároló, a különböző hőkicserélők és nyomáskiegyenlítő vezetékek is. Az ábrában az van feltételezve, hogy a —21— hűtőközegtárolóba már konden­zált hűtőközeg került. Innen a —22—, —22e— jelű hűtőközegvezetékek, illetve az ezekről le­ágazó egyéb hűtőközegvezetékek juttatják a folyékony hűtőközeget az egyes elpárologtatók­ba. Az ábrán a —22c— és —22d— jelű vezeté­kek érzékeltetik, hogy a rajzoltnál több elpá­rologtató is ellátható hűtőközeggel. A —23a— és —23b— jelű, valamint a —23c— jelű elpárologtatók kíshőmérsékletűek és az áb­ra érzékelteti, hogy kishőmérsékletű elpárolog­tató még több is elhelyezhető az abszorber­fokozathoz kapcsolódóan. A —24a—, —24b— és —24c— jelű elpárologtatók nagyobb hőmérsék­letűek és az ábra szerint ezekből is több helyez­hető el ugyancsak az abszorberfokozathoz kap­csolva. Valamennyi elpárologtató előtt az oda­vezető folyékony hűtőközeggőz-vezetékbe egy­egy hőmérsékletszabályozó szelep van beépítve —25a—, —25f— és az ábra jelzi, hogy még to­vábbi hőmérsékletszabályozók beépítése is le­hetséges, természetesen az elpárologtatók szá­ma szerint, ugyanis a folyékony hűtőközeg cső­hálózata bővíthető. Az egyes hőmérsékletfoko­zatú elpárologtatók tetszés szerinti számban kapcsolhatók a —26a—, —26b—, illetve —27a— és —27b— jelű abszorberekhez. A semlegesgáz hűtőközeggőz keverék áramlási irányát nyilak tüntetik fel, miként az 1. ábrában is. Az egyes abszorber-ifokozatok között a —28a— és—28b— jelű csőszakaszok szerepe megegyezik az 1. áb­rán —13— jelű csőszakasszal. Eminél az elren­dezésnél is jól alkalmazható a —#1— tároló szintszabályozója, mely ez esetben a feözps kjflző fűtőtestét kapcsolja. Az abszorberekbe a —30— 5 oldatkeringtető szerkezet a —31— csővezetéken át szállítja a kiűző felől a szegényqlclatjpt. A semlegesgáz-ftiűtő-közeggőz körbe párhuza­mosan bekapcsolt -^23a-b—, — 24a-b—, —23c—, —24c— jelű elpárologtatók a —32—, —39— jelű 10 csővezetékek által vannak egy áramlási rend­szerbe kapcsolva. Az 1. ábrán bemutatott hűtőkészülék pl. egyedi hűtőszekrény két hűtőterének hűtésére szolgál. Jól mutatkozik a találmány szerinti be-15 rendezés azon üzemviteli előnye, hogy a kiűző fűtésének intenzitása nem követi a hűtés telje­sítmény-igényének csúcsértékeit, haiiem az egy átlagos — kisebb — fűtőteljesítményt szolgáltat. Emiatt a kiűzött hűtőközeg kisebb oldószer-20 tartalmú és a hűtés effektusa javul. Különösen előnyösen mutatkozik ez a tulajdonság a 2. ábra szerinti elrendezésnél, ahol az egyes elpárolog­tató-abszorber egységeket nagyobb többlakásos bérház egyes lakásaiban elhelyezett külön hűtő-25 készülékként lehet tekinteni, ahol minden egyes lakásban kétfokozatú hűtőkészülékkel ellátott hűtőszekrény üzemel. Ebben az esetben külö­nösen fennáll a jellemzett szabályozási mód előnye, ugyanis a sok fogyasztónál feltétlenül 30 egyidejűség is fellép a hűtési igények terén, így az átlagos fűtés intenzitása még kisebb lehet. ' A közös kiűző^kondenzátor egység mellett igen olcsó kivitelt is eredményez. 35 Természetesen a találmány szerinti hűtőké­szüléknek még más kiviteli formája is lehet-Az 1. és 2. ábra szerinti hűtőberendezés készít­hető egyfokozatú hűtéssel, azaz egy elpárolog­tátó^abszorber egységgel, a folyékony hűtőközeg 40 tárolása magában az elpárologtatóban is lehet­séges, a 2. ábra szerinti berendezésnél vala­mennyi elpárologtatóhoz külön abszorber is tar­tozhat, stb. 45 Szabadalmi igénypontok: 1. Kiegyenlítőgázos abszorpciós hűtőgép, mely­nél az oldatkeringtetés a kiűző felől az abszor-50 ber felé mutat, azzal jellemezve, hogy a folyé­kony hűtőközeg a kondenzátor (3) után kap­csolt tárolóban (4, illetve 21) gyűlik össze, a tárolóban összegyűlő hűtőközeg szintjéről vezé­relt fűtése (2) van, a hűtőközeget hőfokszabá-55 lyozóval (9, 10, 25a—2i5f) ellátott külön csőveze­tékek (5, 6, 22a—22f) juttatják el az elpárolog­tatókba (7, 8, 23a—23c, 24a—24c), melyek kü­lönféle oldatkoncentráció határok között üze­melő abszorberekkel {11, 12, 26a—b és 27a—b) 60 vannak közvetlenül, vagy külön a gáz-gőz keve­réket szállító csővezetékekkel (32;—39) össze­kötve, abszorberfokozatai között folyadékzár (13, 28a—b) van, és amelynek egyetlen oldat­keringtetőszerkezete (17, illetve 30) van. 65 2. Az 1. igénypont szerinti hűtőgép kiviteli 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom