154489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás önbevonó kis utózsugorodású sajtolt formadarabok előállítására

MAGTAR NfiPKOZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. IX. 28. (VI—521) Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. 154489 Szabadalmi osztály: 39 b 16—17 Nemzetközi osztály: B 29 b Decimal osztályozás: Feltalálók: Leyrer Richard vegyészmérnök, 25%, Kopniczky Szaniszló oki. vegyész, 25%, Miszlivetz József gépészmérnök, 10%, Simó Tamás vegyészmérnök, 10%, Dr. Kelemen Andorné oki. vegyész, 30%, Budapest Tulajdonos: Villamosipari Kutató Intézet, Budapest, 70%, Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest, 30% Eljárás önbe vonó kis utózsugorodású sajtolt formadarabok előállítására 1 Mint ismeretes, a présanyagok két fő alkotókomponensként általában műgyantát és töltőanyagokat tartalmaznak. Műgyanta komponensként fenol-, krezol-, karbamid-, melamin-, epoxi- vagy telítetlen poliészter gyanták haszna- 5 latosak, míg töltőanyagként a gyakorlatban falisztet, ásványi porokat vagy szálasanyagokat alkalmaznak, A keletkező préselvények villamos, mechanikai vagy hőállósági tulajdonságai döntően függnek nemcsak az alkalmazott 10 gyantáktól, hanem a töltőanyagoktól is. A villamosiparban általában szívesen alkalmaznak présanyagokat, mert nemcsak igen komplikált alakú szigetelőtesteket lehet belőlük jó mérettűrésekkel könnyen gyártani, hanem 15 mert a préselvények villamos és mechanikai szempontokból is kielégítik a követelményeket. Az utóbbi években azonban a villamosipar által támasztott igények több vonatkozásban megnövekedtek, főleg akkor, amikor a villamos- 20 ipar gyártmányai — különösképpen a híradástechnikai készülékek — mindinkább kezdtek elterjedni-a nedves trópusi vidékeken. E vidékeken ugyanis azt tapasztalták, hogy az igen nagy relatív légnedvességek (hatására a prés- 25 anyagok mind több és több nedvességet vettek fel, egyben villamos szigetelési tulajdonságaik nagymértékben leromlottak. Kézenfekvő volt ezen tapasztalatok alapján a faliszt töltőanyag elhagyása és helyettesítése más, anorganikus 30 anyagokkal. Sajnálatos módon azonban az anorganikus por töltőanyagok használata sem vezetett kedvező eredményekre, mert mint megállapítást nyert, a vízfelvétel változatlanul bekövetkezett, és ha volt is valami kismértékű javulás az előző helyzethez képest, azt nagymértékben lerontotta az ásványi por töltőanyagot tartalmazó présanyagok nehézkes feldolgozástechnológiája. E présporok ugyanis nagymértékben koptatták a présszerszámokat, és kisebb mechanikai szilárdsági értékeket adtak. A mechanikai szilárdság növelésére lehetőség nyílt olyan formában, hogy a présanyaghoz anorganikus szálas töltőanyagot kevertek, a nedvességfelvétel megakadályozása azonban így sem vált lehetővé. Ismeretes, hogy a nedves trópusi vidékeken a levegő páratartalma, ill. a relatív légnedvesség a 85—90%-ot is eléri, és a napszakok változásával, különösen a 'hajnali órákban, igen erős harmatképződés jön létre, mely az alkatrészekre rárakódik és azokat vízfilmmel vonja be; ez a vízbevonat sokáig a felületen marad, és különösen a mélyedésekben és a vízszintes felületeken tetemes vastagságokat elérve a port és egyéb szennyező anyagokat a felülethez köti. E helyeken igen nagy a villamos szilárdság csökkenésének veszélye. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a prés-154489