154488. lajstromszámú szabadalom • Utánzengető hangsugárzó
3 154488 4 külön teljesítményerősítővel kell meghajtani, a késleltető vonalról kapott kis szintű jelet pedig ugyancsak egy külön erősítővel lehet a főerősítőhöz csatlakoztatni. Közepes kategóriájú rádió készülék ára ilyen rendszerű berendezéssel ellátva kb. 60—'100%-kaI emelkedik. A kisebb költségre való törekvés eredményeképpen ismertté váltak olyan megoldások, amelyekre jellemző, hogy az utánzengetett hangképet nem az erósítőláncba beépített késleltető vonallal, hanem kizárólag a hangsugárzóban (hangszóróban) hozzák létre. Ezeknek szerkezeti kivitele általában olyan, hogy egy dinamikus hangszóró lengőtekercséhez a membrán csatlakozási pontjában egy — általában spirál rugókból álló — mechanikai késleltető vonal csatlakozik. Az így kialakított mechanikai rendszer önmagában visszacsatolt, így az utánzengetett hangképnek megfelelő jel a késleltető vonalban jön létre mechanikai rezgés formájában. Mivel a rugók a membránnal merev mechanikai kapcsolatban vannak, az utánzengetett jelkomplexummal gerjesztik a .membránt, amely ezt a jelet a hangtérbe sugározza. Egy ilyen megoldás az előbbihez képest egy nagyságrenddel alacsonyabb költségszinten megvalósítható, ami azt jelenti, hogy egy közepes kategóriájú rádiókészülék árát csak 10— 20%-kal emeli. Annak ellenére, hogy ez utóbbi megoldás régen ismert, költségnövelő hatása jelentéktelen, alkalmazása mégsem terjedt el. Ennek legfőbb oka az, hogy minőségben messze elmarad az elsőiként említett, az igényeket kielégítő minőségű, de nagyon költséges megoldástól. Ez abban nyilvánul meg, hogy az általa létrehozott utánzengetett jel a hangképet — zengetés tekintetében — nagyon csekély mértékben változtatja meg. A hangkép zengetett volta csak beszéd-műsor esetén vehető észre. Zenei műsor hallgatásakor a zengetés jelenléte alig vagy egyáltalán nem észlelhető. Ezen megoldás fenti nagy fogyatékossága miatt egyáltalán nem tudott elterjedni, helyette inkább az egy nagyságrenddel költségesebb, de hatásában az igényeket kielégítő elsőként említett megoldás terjedt el. A találmány szerinti utánzengető hangsugárzó egyik előnye az, hogy segítségével olyan rádiókészülékek, zeneszekrények, hangvisszaadó berendezések stb. létesíthetők, amelyek hanghatásban az elsőként említett megoldással azonos hangképet szolgáltatnak, a létrehozott zengetés mértéke a követelményeket kielégíti, a zengetett hangkép mind zene, mind beszéd műsornál kétséget kizáróan jól észrevehető meglepő változást eredményez. A másik nagy előny az, hogy előállítási költség tekintetében a másodikként említett megoldásokkal azonos, ami azt jelenti, hogy az első megoldás előállítási költségeinél egy nagyságrenddel kisebb önköltséggel előállítható. A fenti előnyök és az ismert megoldások összevetéséből látható, hogy a találmány szerinti utánzengető hangsugárzóval épített hangvisszaadó berendezések szolgáltatásuk tekinte. tében elérik az eddig elterjedt, de költséges megoldás színvonalát, önköltség és bonyolultság tekintetében pedig egy nagyságrenddel az elterjedt megoldás alatt maradnak. Tekintettel 5 arra, 'hogy a mesterséges utánzengetés lehetőségével felszerelt készülékek iránti igények széleskörű kielégítését eddig nagy mértékben az előállítási költségek nagysága korlátozta, a találmány szerinti megoldással lehetőség nyílik 10 ezen szolgáltatással rendelkező hangvisszaadó berendezések (rádió készülékek, zeneszekrények stb.) széleskörű elterjedésére. A találmány alapját az a felismerés képezi, hogy a másodikként említett ismert utánzengető 15 hangsugárzó — amely végeredményben egy hangszóró lengőrendszeréhez mereven csatlakoztatott mechanikai késleltető vonalból áll — azért nem ad kellően zengetett hangképet, mert szükségszerűen közvetlen (direkt) hangot is su-20 gároz, míg az elsőként említett elterjedt megoldásnál a közvetlen és utánzengetett jelek tetszőlegesen keverhetők, arányuk az optimális mértékűre állítható kezelőszervek segítségével. Irodalomból (Journal of The Audio-Engínee-25 ring Society 196.2. júl. vol. 10 No. 3, M. R. Schroeder: A természetes hangzású mesterséges utánzengés című cikke) ismert, hogy az élethű mesterséges utánzengetés előállításának egyik alapvető feltétele, a közvetlen és után-30 zengetett jelek megfelelő arányának beállítása. Hogy a. másodikként említett ismert utánzengető hangsugárzó közvetlen hangot nagy szinten sugároz az utánzengetett hangon kívül, az működési elvéből következik: Ha egy elektro-35 mos impulzust táplálunk az utánzengető hangsugárzó lengőtekercsébe, a hangsugárzó membrán azt késleltetés nélkül azonnal hangenergiává alakítja (közvetlen hang), s egyben a mechanikai késleltető vonal is gerjesztő impulzus 40 jelet kap, melynek eredményeképpen a mechanikai visszacsatolás révén késleltetett impulzus sorozat keletkezik, amely mint mechanikai rezgés ugyancsak a membránt gerjeszti (utánzengetett hang). A találmány szerinti megoldás 45 hasonlóan a másodikként említett megoldáshoz 3 fő részből áll: elektromechanikus meghajtó átalakító, mechanikai késleltető vonal és 50 hangsugárzó membrán. Az említett előnyöket azzal érjük el, hogy a találmány szerinti utánzengető hangsugárzót, amely utánzengetett hangkép előállítására szol-55 gál és amely elektromechanikai meghajtó átalakítóból, mechanikai késleltető vonalból (vonalakból) és hangsugárzó membránból (membránokból) áll az jellemzi, hogy az elektromechanikus meghajtó átalakító és a hangsugárzó 60 membrán a mechanikai késleltető vonal különböző pontjaihoz csatlakozik. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük, amelyek a találmány szerinti utánzengető hangsugárzó egy példaképpeni ki-65 viteli alakját tüntetik fel. 2
