154482. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsavhidrazidok, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó növényvédőszerek előállítására

154482 Elemzési eredmény. Számított: 50,6% C, 5,4% H, 27,1% Cl Talált: 50,8% C, 5,6% H, 27,1% Cl. Hasonló módon állíthatók elő az alábbi hatóanyagok is: Akrilsav-<(4^klór-ifenil-ihidrazid) A kr ilsav-(3 ,4-diklór^f enil-hidrazid) Valeriánsaiv-f(4-nitiroifenil-Mdrazid) . Kapronsav-í(4-nitro:fenÍ!l-faidrazid) o. p.: 178—,179 C° i0 o. p.: 15&—154 Cc o. p.: 1417—148 C° o. p.: 148—1140 C 15 A találmány szerinti vegyületek igen hatékonyak például gabonabétegségek, mint Fusarium, Helminthosporium és Ustilago stb. ellen 20 és ilyen vonatkozásban jobbak, mint a TMTD, ill. a OAPTAN. Ezt a hatást egyáltalán nem lehetett előre várni. Ezen túlmenően a találmány szerinti kaibonsavhidirazidok nem rendelkeznek a higanytartaimú hatóanyagokra jel- 25 lemző toxikussággal, ami különös előnyt jelent, minthogy manapság az a követelmény, hogy a mezőgazdaságiban felhasznált szerek kevésbé legyenek: toxikusak. A felhasználás a vetőmagkezelő szerek vona- zo Ián szokásos módon célszerűen száraz vagy folyékony alakban történik, szilárd és/vagy folyékony (hígítószerek, ill. hordozóanyagok és adott esetben tapadásjavító, nedvesítő, emulgáló és/vagy diszpergáló segédanyagok hozzá- 35 adása mellett. A találmány szerinti vegyületeket önmaguk-Kísérleti eredmények: ban, vagy pedig egyimálssal keverten és/vagy egyéb növényvédő szerekkel, például inszekticidekkel keverten használhatjuk fel. A hatóanyag koncentrációja a szerben célszerűen 10—75 súly%, előnyösen 25—50 súly%. A felihasznált 'hatóanyag' pontos koncentrációja főleg attól függ, hogy a szert milyen menynyiségben használjuk fel a vetőmag kezelésére. A találmány szerinti vegyületek által magokon élősködő gombák ellen kifejtett kitűnő hatás a kereskedelmi szerek ;(TMTD, Captan) hatékonyságához viszonyítva az alábbi kísérleti példákból egyértelműen kitűnik. A hatóanyagokat 20%-«s emulzió vagy oldat alakjában, ill. 50%-os száraz pácként használtuk fel. 1. példa: Hópenész elleni hatás rozson (Fusarium nivalle). Kísérleti metodika. Természetes hópenész-fertőzéssel (Fusarium nivale) megtámadott > rozs vetőmagokat kezeletlenül, ill. a táblázat szerinti kezelések után agyagedényekben nem steril földben kikeltettünk és 7—12 C° hőmérsékletű hűtött térben naponta 14 órán át tartó mesterséges megvilágítás mellett két hónapon keresztül növesztettünk. A kísérleti idő alatt a rozsnövények hópenésszel való megtámadottságát feljegyeztük. A mindenkori megtámadottság mértékét viszonylagos értékként adjuk meg, ahol a kezeletlen kontrollnövénynek megfelelő érték = 100. Két kísérletet végeztünk. Hatóanyag g hatóanyag/ ' A rozs ;növények viszony-1O0 kg vetőlagos megtámadottsága mag 1. kísérlet 2. kísérlet 188 0 94 13 188 2 94 6 250 0 188 111 120 14 ' 375 0 120 12 262 20 166 40 —• 100 100 Akrilsav-((4-klór-lfeni:llhidrazid) Akrilsav-í(3,4-dik!lórfenilhidrazid) ' Valeriánsav-i(3,4-dik!

lórfenilhidrazid) ValeriánsavJ(4t-nitrotfenilihidrazid) KapronsavH(4-nitrofenillhidrazid) TMTD Captan Kezeletlen kontröllnövények 2. példa: Árpa csíkos betegsége (Helmintihosporium gramineum) elleni hatékonyság. Kísérleti metodika. Csíkos betegség (Helminthosporium gramineum) által természetes úton megtámadott árpa vetőmagot kezeletlenül, ill. az alábbi táblázat adatai szerint kezelve szabadföldön elvetettünk. Kihajtás után megszámoltuk a betegség által csíkozott szárakat. Két kísérletet végeztünk. 2