154468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbanóképes gáz levegőkeverékek kialakulásának jelzésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. II. 24. Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. (SA—1705) 154468 Szabadalmi osztály: 42 1 4 Nemzetközi osztály; G 01 n Decimái osztályozás: Feltaláló: Molnár Sándor oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézet, Budapest Eljárás és berendezés robbanóképes gáz levegőkeverékek kialakulásának jelzésére Az utóbbi évek sújtólég-robbanásai és üzemi gázrobbanásai megmutatták, hogy milyen következményekkel járhat az éghető gázok levegővel való keveredése. A gázoknak a légtérbe kerülése mind bányákban, mind üzemekben szinte természetes, ugyanis a szénféleségekkel együtt bezárt nagynyomású metán a kisebb nyomású tárók^felé igyekszik kiáramlani, az üzemekben pedig a csővezetékek tömi tétlenségei, törései, vezethetnek gázömléshez. Ha a gázkeverék elér egy bizonyos koncentrációt (az alsó robbanási határkoncentráció) és valahol ebben a „sújtóléges" térben szikra keletkezik a légtér berobbanhat. A gázkoncentrációk folyamatos mérésére készítettek már számos berendezést, amelyek azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A különböző elven működő mérőberendezések között jó helyet foglal el pl. a (Cerhar) készülék, amelynek mérési módja az, hogy erre a célra jó méretezett kamrában izzószállal melegítve elégetik a metán-levegő keverékből a metánt, a felszabaduló hő felmelegít egy platina-rhodium szálat, melynek az ellenállását mérik (az ampermérő metán %-ra van kalibrálva). Az ezen az elven működő berendezéseknek hátránya, hogy az akkumulátor töltöttségi fokának mértékében hibásan mérnek és egyébként 10 15 20 25 30 is kényesek, ezért nem gyártják és nem használják őket. A másik nagyobb csoport az interferencia elemzéssel működő berendezések családja. A kézben hordozható készülékek közül ezek vannak leginkább elterjedve. Pontos használatukhoz bosszú gyakorlat és nagy szakértelem kell ugyanis a levegőben levő egyéb gázok, nedvességtartalom stb. zavarólag hatnak. Mindkét megoldásnak hátránya, hogy hordozható kivitelben készül és kezelőszemélyzetet igényel. Készültek nagyméretű helyhezkötött automata készülékek is, [amelyek közül az ismertebbek: Si—3 interferometer <SZU), Rikkenkeihi indikátor (Japán), Zeiss—M terferométer (NSZK"), Ringrose metánvészjelző (Angol), MSA metántester (Angol), M—4 metánanalizátor (Lengyel), Cerchar ADR 59 D (Francia), Onera 80 (Francia), bed 5'8 (Francia) stb.], de sehol a világon így nálunk sem nyertek általános bevezetést. Legfőbb hiányosságnak azt tartják velük szemben, hogy mérési idejük hosszú, így a bányászat által felállított követelményeket (1 másodpercen belül való jelzés, ül. lekapcsolás) nem tudják biztosítani, pedig ez hirtelen gázkitöréseknél végzetes lehet. A szabadalmaztatni kívánt eljárás, ill. berendezés az előzőekhez képest igen nagy előrelépést jelent, mert automata működése ellenére 154468