154466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dibenzocikloheptatrién-származékok előállítására

5 154466 6 tulajdonságaik vannak; nagyon hatásosak a központi idegrendszerre, különösen, mint neu­roleptikumok és mint nappali nyugtatók; ha­sonlóan hatásosak, mint hisztamingátló, szero­toningátló, hányinger elleni és érzéstelenítő szerek. Állatkísérletben jó eredményt adtak orálisan alkalmazott, az állat súlyára számított 0,01—SO mg/kg-os adagok. Orvosi célra az új vegyületek .alkalmazhatók akár a bázisok, akár addiciós sóik vagy kva­terner ammóniumsóik alakjában, ha az utób­biak, gyógyszerészetileg elfogadhatók, azaz az alkalmazott adagokban nem toxikusak. Elfogadható addiciós sókként megemlíthet­jük ásványi savak sóit (mint a hidrokloridok, szulfátok, nitrátok, foszfátok) vagy szerves sa­vas sóit (mint az acetátok, propionátok, szuk­cinátok, benzoátok, fumarátok, maleátok, teo­fillinacetátok, szalicilátok, fenolftalinátok, me­tilén-bisz-^-oxinaftoátok) vagy a megfelelő sa­vak helyettesítési termékeinek sóit. Gyógyszerészetileg elfogadható kvaterner am­móniumsókra példaként megemlíthetjük a szer­vetlen és szerves reakcióképes észterszármazé­kokat, mint például a klór- bróm- vagy jód­metilátokat, -etilátokat, -allilátokat vagy -ben­zílátokat, a metil- vagy etilszulfátokat, a ben­zolszulfonátokat vagy e vegyületek helyettesí­tett származékait. A XXV általános képletű vegyületek, ame­lyekben X halogénatomot vagy alkil-, alkoxi­vagy alkiltiocsoportot, R pedig alkilcsoportot jelent, amikor is ezek a csoportok a fent emlí­tett módon korlátozottak, különösen értékes fiziológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Kü­lön kiemeíendők ezek közül azok a vegyületek, amelyek képletében X klóratomot vagy metil­csoportot, R pedig metilcsoportot jelent. A következő példákban szemléltetjük az él­járás gyakorlati végrehajtását anélkül, hogy/a találmány terjedelmét ezekre kívánnánk kor­látozni. A hőmérsékleteket Celsius-fokokban közöljük. 1. példa: 31,6 g magnéziumforgácsból, 189 g metil­jodidból és 520 ml vízmentes éterből készült metilmagnéziumjodid-oldathoz hozzáadunk 260 ml hexametilfoszfortriamidot. A reakciókeve­réket vízfürdőben lehűtjük kb. 30° belső hő­mérsékletre, majd hozzáadunk 263 g 1-metiL­-piperazint 260 ml hexametilénfoszfortriamid­ban oldva. Ezután hozzáadjuk 2-klór-l 0-bróm­-dibenzo[a,d]cikloheptatrién és 2-klór-l 1-bróm­-dibenzo[a,d] cikloheptatrién 80,5 g keverékének 390 ml hexametilénfoszfortriamiddal készült oldatát. A reakciókeveréket visszafolyató hűtő alatt 2 óra hosszat melegítjük (belső hőmér­séklet 50°). Lehűtése után 1000 g ammónium­kloridnak 3000 ml desztillált vízzel készült ol­datával kezeljük. Hozzáadunk 500 ml étert, majd a vizes oldatot dekantáljuk, és három íz­ben összesen 1500 ml éterrel mossuk. Az egye­sített éteres oldatokat tízszer 2000 ml összes desztillált vízzel semlegesre mossuk, majd víz­mentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk. Az éter elpárologtatása után a 70 g maradékot fel-5 oldjuk 100 ml etilacetátban, majd 25,2 g fu­mársavnak 250 ml etilacetáttal készült forró oldatával kezeljük. Az oldatot 2 óra hosszat 3°-on tartva kristályok válnak ki, ezeket el­különítjük, 25 ml etilacetáttal mossuk, és 20 10 torr nyomás alatt megszárítjuk. 2-Klór-10-(4-rmetil-piperazino)-dibenzio[a,d]cikloheptatrién­-fumarát és 2-klór-ill-i(4-metil-piperazino)-di­benzo[a,d]cikloheptatriénjfum;arát 43,8 g keve­rékét kapjuk; olvadáspontja kb. 255°. 15 A fumarátoknak ezt- a keverékét 1500- ml n nátronlúggal és 2000 ml éterrel kezeljük. A dekantált vizes oldatot 750 ml éterrel mossuk. Az egyesített éteres oldatokat hat ízben ösz-20 szesen 900 ml desztillált vízzel mossuk, víz­mentes káliumkarbonát fölött megszárítjuk és bepároljuk. így 30,1 g, 2-klór^l0-i(4-metil-piper­azino)-dibenzo[a,d]cikloheptatrién és 2-klórj U­-(4-metil-piperazíno)-dibenzo[a,id]cikloheptatrién 25 keverékéből álló, nyers terméket kapunk, amely infravörös színképének tanúsága szerint kb. , 50—50%,-ot tartalmaz)a két vegyületből. Ezt a 30,1 g nyers bázist feloldjuk 120 ml forró izopropiléterben. Az oldatot 4 óra hosz-30 szat 3°-on tartva kristályok válnak ki, ezeket 15 ml jéghideg izopropiléterrel mossuk, és ,20 torr nyomás alatt megszárítjuk. Így 14,4 g nyers 2-^klór-10-i(4-metil-piperazino)-dibenzo[ia,d]ciklo­heptatriént kapunk 146° olvadásponttal. Ezt a 35 terméket 120 ml acetonitrilből, majd 75 ml etanolból átkristályosítva tisztítjuk. Végül 11,2 g 2-klór-10-i(4-metil-piperazino)-dibenzo[a,d]cik- -loheptatriént kapunk 152° olvadásponttal. Az előző műveletben kapott szűredéket be-40 pároljuk, és a kapott 16 g maradékot 50 ml izopropiléterből kikristályosítjuk. 8,6 g termé­ket kapunk kb. 120° olvadásponttal. 25 ml acetonitrilből átkristályosítva 7,5 g 120°-on ol­vadó terméket nyerünk. 45 ml izopropiléterből 45 átkristályosítva 3,67 g 129 °-on olvadó terméket különítünk el, majd ezt ismét átkristályosítjuk 18 ml izopropiléterből. Így 2,77 g 2-klór-l l-(4--metil-piperazino)-dibenzo[a,d]cikloheptatriént kapunk 133° olvadásponttal. 50 A termékek szerkezetét savas hidrolízissel derítettük fej: a 2-klór-l 0-i(4-metil-piperazino)­-dibenzo[a,d] cikloheptatrién (op. 152°) 2-klór­-10-oxo-dibenzo[a,d]eikloheptadiént ad 146— 147° olvadásponttal, viszont a 2~klór-)ll-(4-me-55 til-piperazíno)-dibenzo[a,d] cikloheptatrién (op. 133 °) 2-klór-l l-oxo~dibenzo[a,d]cikloheptadiént ad 104° olvadásponttal. Ezek a hidrolízistermé­kek azonosak azokkal, amelyeket a követke­zőkben leírt szintézisben kapunk a 2-klór-l 0-60 -bróm- (és ll-bróm-)dibenzo[a,d]cikloheptatrié­neknek az előállítása során kiindulási anya­gokként való felhasználásra. A kiindulási anyagokként alkalmazott 2-klór­-10- és -ll-brómdibenzo[a,d]cikloheptatriének a 65 következőképpen állíthatók elő: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom