154458. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok és oldatok elektromos kezelésére
154458 8 csolását a Fig 10 tünteti fel. 31 az áramlási csatorna falai, 32—33 a külső elektródarendszer, 34 az áramló folyadék, 35 a használt egyenfeszültség vagy váltófeszültség kapcsai. Váltakozó erősségű elektromos erőtereket, pl. 5 lapos berendezések esetén elektrétefóből álló rendszer segítségével is előállíthatunk. Az ilyen berendezés előnye, hogy hálózati feszültség vagy külön galvánelemek nélkül is évekig használható. Az egyes elektréték ellentétes po- 10 laritással vannak elhelyezve egymással szemben. Az egymás melletti vagy alatti elektrétpárok között .megfelelő nagyságú térközök vannak hagyva, amelyekben az elektromos térerősség lecsökken és ezzel 'biztosítjuk a hasz- 15 nált erőtér inhomogenitását. Ez az elrendezés nagyon célszerűen építhető be pl. öntöző-tömlőkbe vagy orvosi vérkezelőkibe. A belső elektródarendszerre és a külső ellenelektródarendszerre adott feszültségek lehet- 20 nek egyenlő vagy különböző nagyságúak, azonos vagy különböző alakúak, például szinusz-, négyszög-, fűrészfogfeszültségek vagy feszültségimpulzusok. A folyadékot vagy oldatot forgó elektromos 25 erőtereken is átáramoltathatjuk, a forgások síkjával nem párhuzamosan, általában a forgások síkjára 'merőlegesen. A forgó elektromos erőtereket kétfázisú vagy háromfázisú váltófeszültségékkel állíthatjuk 30 elő, mégpedig háromfázisú feszültségek mind csillagkapcsolásban, mind deltakapcsolásban alkalmazhatók. Kettősfalú áramlási csatorna helyett dielektrikumból készült egyszerű áramlási csatornát 35 és az áramlási csatorna külső falán elhelyezett kétfázisú vagy háromfázisú elektródarendszert használunk. A háromfázisú berendezés példaképpeni kiviteli alakját csillagkapcsolásban vázlatosan 40 Fig 11 "szemlélteti: A kezelendő folyadék vagy oldat az áramlási sebességet szabályozó 1 csapon és ^ csővezetéken át a dielektrikumiból készült és "elektromosan megfelelő átütési szilárdságúra 45 méretezett 3 hengerrel határolt áramlási csatornán folyik át az ábrán felülről lefelé. Az áramlási csatorna keresztmetszete adott esetben köralakú. Az áramlási csatorna külső falán helyezkednek el adott esetben a íháromfá- 50 zisú elektródarendszerek 36a, 38b, 37a, 37ib, 38a 38b, 39a, 39b, 40a, 40ib, 41a, 41b, 42a, 42b, 43a, 43b, 44a, 44b elektródákkal. 37a. 37b. 38a, 38b, 39a, 3,9b elektródapárok a 36a, 35b, 39a, 39b, 42a. 42b elektródapárok- 55 hoz viszonyítva 120°-kal, a 38a. 38b" 41a, 41b, 44a, 44b elefctródapárok pedig a 36a, 36b. 39a, 39b, 42a, 42b elektródapárokhoz viszonyítva 240"-kal vannak elforgatva. 60 12 szigetelőréteg az elektródákat egymástól és kívülről is leszigeteli. A 3-fázisú feszültség 45 háromfázisú kapcsolón és .15 biztosítókon át jut az elektródákra. A feszültség bekapcsolását 18 jelzőlámpák jel- 65 zik. Az ellenelektródák 17-ben földelve vannak. Az elvi kapcsolást a Fig 12 és Fig 13 szemlélteti. A kezelt folyadék vagy oldat 46 nyíláson áí folyik ki. A forgó elektromos erőterekkel vegyesen alkalmazhatunk mem forgó elektromos erőtereket is úgy, hogy a kezelendő folyadék vagy oldat váltakozva egyszer forgó, utána pedig nem forgó elektromos erőtereken áramlik át. Az áramlási csatorna keresztmetszete lehet állandó nagyságú, de a folyadékáram felgyorsítására vagy lelassítására szűkülő keresztmetszetű konfuzorrá vagy táguló keresztmetszetű diffuzorrá is ki lehet képezve. Ugyanazon folyadék vagy oldat több azonos vagy egymástól különiböző kivitelű berendezésen is átvezethető. A folyadék vagy oldat optimális átfolyási sebessége elsősorban a folyadék vagy oldat elektromos szuszceptibilitásának, kristályai és molekulái disszociációs energiájának, valamint relaxációs idejének és az alkalmazott térerősségeknek a függvénye. Legegyszerűbben kísérleti úton (határozható meg. A kezelt folyadék vagy oldat fajlagos mágneses energiatartalmát (a térfogategységben foglalt mágneses energiát) a folyadék vagy oldat mágneses szuszceptilbilitása, a fajlagos elektromos energiatartalmát pedig (a térfogategységben foglalt elektromos energiát) a folyadék vagy oldat elektromos szuszceptilbilitása határozza meg. Minthogy a folyadékok fajlagos mágneses szuszceptibilitása 10~7 nagyságrendű, elektromos szuszceptibilitásuk pedig 2 és 6,3 közé esik, ezért elektromos kezeléssel a folyadékokban vagy oldatokban általában három nagyságrenddel nagyobb energiatartalom érhető el, mint mágneses kezeléssel. Víz esetében ply.m — — 9,04 • IO-7 x e = 20/jt, B = ,2 • 10 3 gauss, E = 9000 volt/cm = 30 CGS/cm értékekkel a térfogategységben foglalt mágneses energia 1,8 erg/cm3 , a térfogategységben foglalt elektromos energia pedig 2866 erg/cm3 , azaz fenti paraméterek esetében az elektromosan kezelt víz fajlagos elektromos eneergiatartalma kb. 1600-szor nagyobb, mint a mágnesesen kezelt víz fajlagos mágneses energiatartalma. Áz elérhető, nagyságrendileg nagyobb, fajlagos energiatartalom az elektromos folyadékkezelés vagy oldatkezelés döntő fölényét biztosítja, mind ipari, mind biológiai és gyógyászati alkalmazása területén. A nagyobb fajlagos energiatartalom ugyanis általában kedvezően befolyásol bizonyos vegyi és technológia 1 folyamatokat, biológiai téren pedig kedvezően befolyásolja a növényi, állati és emberi sejtek életműködését és felfokozza a szervezet ellenállóképességét betegségekkel szemben. Egyébként az elektromos folyadékkezelés <.•-" oldatkezelés mindazokon a területéken alkalmazható, ahol a mágneses vízkezelés beva^így pl. melegvízvezetékek és kazánok kazán-4
