154454. lajstromszámú szabadalom • Önzáró fogókkal ellátott hidraulikus csörlő

154454 9 10 következtéiben a B és C kamrákban nyomás keletkezik, ami magával hozza, hogy a 126 vezérlő vezeték révén a 1115 szelep nyit, vagy pedig, hogy az A kamra közegbe a B kamra felé ömlik, válaminit, hogy a rúd gyorsan ki- 5 tolódik, miközben a sodronykötelet a szilár­dan álló fogó fogja. A szilárdan álló fogónak önzáródása köziben a 70 szelep az E kamraiban nyomásesökkenést idéz elő, aminek következ­tében a 1:20 kiegyenlítő szelep nyit. 10 Ha a 1:14 elosztó a második helyzetébe, a 113 elosztó pedig az első helyzetébe jut, a B kamra a 114 elosztón keresztül a B kamrával és a 11!3 elosztón keresztül a 12S ellennyo:má- 15 sú vezetékkel kapcsolódik. Ezalatt a C kaimra a 114 elosztón, a 119 nyomásesökfcentőszelepen és a 113 elosztón keresztül kapcsolódik a 110 nagynyomású vezetékkel. Ezeknek a kapcsola­toknak a következtében a C kamrában nyomás 20 keletkezik, amely igyekszik a terhet tartó mozgó fogó pofáit lazítani. Az A 'és a B közötti és a 119 szelep által előidézett nyomáskülönbség kö­vetkeztében a 64 dugattyú és -rúd megkezdik visszahúzódásukat, miközben magukkal viszik 25 a mozgó fogót, amely a sodronykötélen siklik, mielőtt még teljesen szétnyílhatnék, amikoris a sodronykötelet a szilárdan álló fogó tartja. Ha a 113 és 114 elosztók második helyze- 30 tűkbe jutnak, a B kamra a 114 elosztón ke­resztül a D kamrával és a 113 elosztón keresz­tül a 110 tápvezetékkel kapcsolódik, ezalatt a C kamra pedig a 114 és 113 elosztón keresz­tül a 123 ellennyomású vezetékkel. Miközben a 35 szilárdan álló fogó tartja a terhet, a B és D kamrákban fellépő nyomás a 115 fékszelepet nyitja anélkül, hogy ez a 64 fő dugattyúnak elmozdulását eredményezné, hidraulikusan ve­zérli továbbá a 116 szelepét, amely a 115 szie- 40 lep vezérlésében .uralkodó nyomást szünteti meg, mire az zár, továbbá nyitja a szilárdan álló fogót, miközben a mozgó fogó fokozatosan átveszi a terhet. A D kamrában uralkodó nyo­más bizonyos értékénél, mielőtt a szilárdan álló 45 fogó teljesen szétnyílnék, a 116 szelep nyugal­mi helyzetébe kerül, a 115 szelep nyit, és az A kamra közege a B kamra felé kifolyik, mi­alatt a teher lefelé irányuló mozgásának se­bessége fokozódik, mindaddig, amíg a 110 ve- 50 zetékben áramló közeg mennyisége nem elég­séges ahhoz, hogy a B kamrát nyomás alá he­lyezze. Ekkor a 115 szelep nem nyílik tovább, és a teher sebessége állandó marad. 55 Ebben a kivitéli alakban a 113 elosztót mind a két irányban a 9:6 vezetékszelep révén hid­raulikusan lőhet vezérelni. A vezetőszelep a vonócsavar szára .mozgásának végén mechani­kus úton, a vonócsaVarHrúd útjának bármely 60 pontján pedig kézi erővel vezérelhető. A csörlő előbbiekben leírt három első kivi­teli alakjának a hidraulikus vezetékében csak az A, B, C, D kamrák vannak (1., 3-, 4., 5., 6. és 7. ábrák), amely vezeték a következők- 65 bői áHI: (10. ábra): a 110, 111, 112 tápvezeték, a 113 elosztó, 114 elosztó, a 115, 116, 117, 118 fékszerkezet, a 113 elosztót vezető 9iß szelep és az ellennyomás nélküli 1213, 124 visszaáramló vezeték. A fenti különlböző szerkezeti elemek és az A, B, C, D közötti hidraulikus kapcso­latok az előzőkben leírtakkal azonosak, kivéve a következő két kapcsolatot: ha a 114 elosztó az első helyzetben van, a C kamra ennék az egyetlen elosztónak a révén kapcsolódik a 123—124 visszaáramló vezetékhez, bármilyen állásban legyen is a 113 elosztó; egyébként, ha a 114 elosztó a második helyzetben és a 113 elosztó az első helyzetben van, a C kamra kap­csolódik a 114 és a 118 elosztó'kon keresztül a 110 tápvezetékkel. A továbbiakban részletesen ismertétjük • az egyes kiviteli változatok működésmódját, me­lyek minden változat esetében a 2. ábrán szem­léltetett és csak másodlagos jelentőségű kivi­teli alak kivételével nagyjából azonos műkő • désűek. A találmány szerinti hidraulikus csörlőszer­kezet (vagy hidraulikus emelő- és vonószerke­zet) adott esetiben egy kábelre akasztott teher húzására vagy emelésére alkalmas, vagy al­kalmazható a berendezés valamely kábelhez erősített teher lesüllyesztéséire is, azt a mozgás során megtartva, ill. a leszálló mozgás gyorsa­ságát fékezve. A csörlő ebből a célból egy rög­zített 1, 74 fogából és egy mozgó, 2, 76 fogó­ból áll, melyek mindegyikén két-két 5, 6 és 5i, 61, ill. Ö2, 62 és 53, 63 pofa van kialakítva (9. ábra). Az egyes fogókhoz 3, 4 és 3j, 4i vagy 3/,, 4/t és 35, 4,5 emelőkarok is tartoznak, mely utóbbiak a pofák és végső soron a rög­zített li, I2 és 2j, 22 vagy 74i, 75 x oldallemezek működtetésére szolgálnak és ezeken csuklósan vannak közvetlenül (a 4. ábra szerint) vagy közvetve (a 9. ábra szerint a 76, 7ÖJ. hajtókára kon keresztül) az emelőkarok elhelyezve. Mind a fentiekben ismertetett emelőfcairok, mind pedig a pofák úgy Vannak elhelyezve, hogy önműködő zárást biztosítanak. Pontosab­ban kifejezve, amikor a kábel vonóerőt fejt ki a rajz szerint jobboldali irányban a fogók testéhez viszonyítva, vagyis az oldallemezek­hez viszonyítva, meghajtja súrlódás következ­tében a pofákat és azok az emelőkarolk hatá­sára, a kábel felett önműködően, annál erő­sebben zárnak, minél jobban növekszik a ká­bel által kifejtett vonófaatás. Az önműködő zá­ráshoz feltétlenül szükséges, hogy a pofák a kábellel való érintkezést megelőzően bizonyos előzérási helyzetben legyenek, vagyis hogy a fogók ne legyenek teljesen nyitott helyzetben. A rajzakon szemléltetett kiviteli változatok esetében a fogók akkor záródnak, amikor a működtető emelőkarok az oldallemezekhez vi­szonyítva jobboldal felé mozdulnak el, vagy természetesen, amikor a fogók oldallemezei az 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom