154450. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sugárkémiai folyamatok lefolytatására filmreaktorban

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. III. 16. Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. (NE—366) 154450 Szabadalmi osztály: 21 g 17—21 Nemzetközi osztály: H 01 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Harmathy László tud. munkatárs, Veszprém (35%), Dr. Király György tud. főmunkatárs Budapest (35%), Dr. Almásy Andor tud. osztályvezető, Veszprém (15%), Róna Vilmos tud. munkatárs, Budapest (15%) Tulajdonos: Nehézvegyipari Kutató Intézet, Veszprém Berendezés sugárkémiai folyamatok lefolytatására filmreaktorban A vegyipar korszerű eljárásai között egyre nagyobb teret hódítanak a sugárkérniiai eljá­rások. Ezeknek az eljárásoknak a lényege a kémiai reakcióiknak ionizáló sugárzással való kiváltása. Ionizáló sugárzásként radioaktív izo- 5 tóp emittált sugárzását vagy töltött részecskék részecske-igyorsítóvail előállított sugárnyaláb­ját lelhet alkalmazni. Kémiai folyamatok ipari megvalósítása esetén elsősoirban a nagy átha­tolási képességű gamma-sugárzást emittáló, io hosszú felezési idejű radioaktív izotópok (Co— 60, Gs—137) jönnek számításiba. A nagy átha­tolási képességű sugárzás lehetővé teszi a be­rendezések hagyományos szerkezeti anyagból való elkészítését. , 15 A sugárkémiai eljárások számos művelete heterogén fázisban, gáz és folyadék rendsze­rek között, a folyadékfázáslban játszódik le, és­pedig vagy a folyadékifázis határfelületén, vagy 20 a gáznak a folyadékban való oldódása ered­ményeképpen, a folyadék belsejében. A kettő között az a különbség, hogy az előbbi esetiben a reakció egy vékony — esetleg monomoleku­lánis — ifitaré'tegben, míg az utóbbi esetben 25 a teljes folyadékfázisban játszódik le. Tekintve, hogy a reakciósebesség koncentrációitól függ, a reakciósebesség és ezzel a terimelékenység nö­velésére kézenfekvő módszer a fázishatárfelü­let és a fázistórifogat közötti arány növelése. 20 A térfogati koncentráció növelésének külö­nösen nagy a jelentősége a sugárkémiai eljá­rások alkalmazása esetében. Ismeretes ugyanis, hogy a sugárkérniiai eljárások alkalmazásának, ill. gazdaságos megvalósításának előfeltétele polimértermékek előállításia, vagy láncreakció­hoz vezető kémiai folyamatok lejátszatása. Te­kintve azonban, hogy az ionizáló sugárzás és az anyag ikölcsönlhiatása révén képződő szabad gyölkölk, ionok élettartamia általaiban mifcro­secundum nagyságrendű, a láncletönrés pillanat­szerűleg bekövetkezik, ha a láncot vivő kom­ponensnek) koncentrációját folyamatos és igen intenzív anyagátadással nem. tudjuk állandóan a kritikus éirték felett tartani. Az eddig isment eljárásoknál egyrészt a fá­zislhatárfelület a fázistérfogalihoz képest cse­kély, ami hosszú reakcióidőket eredményezett, másrészt a szükséges dózisteljesítmény eléré­séhez nagy intenzitású sugárforrásra volt szük­ség. Ez utóbbi feltétel főként azért állott fenn, mart a folyadéfcfáziis térbeli kiterjedése és az emittált sugárzási energiának a távolság négy­zetével fordítottan arányos csökkenése követ­keztében a térkoordináták függvényében egyre kisebb intenzitás hasznosíitiható. Ez másrészt azzal a hátránnyal is jár, hogy a dózisteljesít­mény a folyadékfázáslban széles határok között változik: és ezért az optimális dózisteljesítmény csak kis térfogatra áll fenn. 154450

Next

/
Oldalképek
Tartalom