154441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék automatikus vérnyomásmérésre

3 154441 4 tafelfújó szerkezet, Korotkoff hangot észlelő mikrofon és elektronikus erősítő. Az egyes ké­szüléktípusok a nyomásérték meghatározásának és kijelzésének műszaki megoldásaiban külön­böznek egymástól. Az automatikus készülékek további közös jellemzője, hogy a manzsetta felfújásának mér­téke nem fiziológiás, vagyis nem alkalmazko­dik a pillanatnyi vérnyomásértékekhez, hanem minden mérést azonos nyomásváltozási séma szerint hajt végre, ,azaz minden esetben maxi­málisan feltölti a manzsettát pl. 300 Hgmm-re. Ez, a megoldás a betegre nézve hátrányos következményekkel jár, éspedig — az egyes mérések, függetlenül a nyomás­értékek nagyságától, azonos ideig tartanak, holott a hasznos szakasz esetenként lénye­gesen kisebb, — gyakran ismétlődő mérések esetén abban a végtagban, amelyiken a manzsetta van, vérellátási zavar keletkezhet, — súlyos állapotú betegek rendszerint egyéb­ként is alacsony vérnyomása esetén a kib. 1 percig tartó mérés a végtag eleve rossz vérellátását csak fokozza. Az automatikus vérnyomásmérő készülékek te­hát éppen azokban az eseteikben, amikor hasz­nálatuk a legindokoltabb lenne, csak ellenőrzés mellett és elővigyázatossággal használhatók. Az előbbiekben vázolt problémát olyan auto­matika alkalmazása oldhatja meg, amely fizio­lógiásán, vagyis az életfunkciókhoz illeszkedve végzi feladatát. A gyakorlatban az ilyen vér­nyomásmérő tehát — a mérés kezdetén nem tölti fel jobban a manzsettát, mint amennyire azt a beteg szisztolés vérnyomásának meghatározása szükségessé teszi, — a manzsetta feltöltésének és ürítésének nem közvetlenül a vérnyomásértékek meg­határozásálhoz tartozó nein mért szakaszát olyan gyorsan végzi, amilyen gyorsan csak lehet. Ezeknek a feltételeknek kielégítése esetén- a keringési pangás említett veszélyei minimumra csökkennek. Jelen találmány fiziológiás vezérlésű automa­tikus vérnyomásmérési módszerre és e módszer szerint működő készülékre vonatkozik, amely a mérési pontosság növelése érdekében — el­térően más automatikus vérnyomásmérő készü­lékektől — mind a szisztolés, mind a diasztolés nyomásértéket az indikáló jel, célszerűen a Korotkoff hang megjelenését észlelve határozza meg. A jel megjelenése ugyanis méréstechnikai­lag mindig jobban érzékelhető, mint a jel-el­tűnés. A találmány műszaki megoldást ad a külső zajok okozta mérési hibák elkerülésére, illetve csökkentésére is. Ha ugyanis mérés közben valamilyen külső zaj a mikrofon útján az erő­sítőben kellő intenzitású jelet hoz létre, hamis mérési eredményt jelez ki a készülék: t. i. a manzsetta nyomását a zaj keletkezésének pilla­natában. Az említett mérési hibák elkerülhetők két egymással szemben kapcsolt érzékelőszerv­vel, célszerűen mikrofonnal, amelyek közül az egyikre a hasznos jel és a hibás mérést elő­idéző zavar, a másikra pedig csak a zavar hat. Hasonló hatás érhető el pl. oly módon is, hogy az indikáló jelet célszerűen a Korotkoff hangot felvevő szervvel, célszerűen mikrofonnal pár­huzamosan kapcsolunk egy olyan érzékelőiszer­vet, amely hasznos jellel azonos frekvenciájú jelet szolgáltat, de külső zajokra nem érzékeny. Ilyen lehet pl. bármilyen hangra érzéketlen pulzusreceptor (fényelektromos, kapacitív, stb.), de szolgáltathatja ezt a jelet közvetlenül maga a szív is. (Akcióspotenciál.) A berendezés működését a következő két példaképpeni kiviteli alak ismertetése kapcsán mutatjuk be. A példaképpeni kiviteli megoldások ismerte­tése a mellékletben lévő, következő ábrák alap­ján történik. 1. ábra az automatikus vérnyomásmérő rend­szer általános tömbvázlata, 2. ábra a nianzsettában létrehozott nyomás­függvény időbeli lefolyása, valamint az 1. ábra szerinti tömbvázlat egyes pontjainak mérhető jelalakok, 3. ábra egy speciális, jelfogókkal megvalósított kiviteli alak tömbvázlata és 4. ábra a manzsettában fellépő nyomás idő­beli változása és az egyes jelfogók működési diagramja. Az 1. ábra szerint az áramkör működése a következő: Előre' beállított időközönként az 1 időkap­csoló indítja a 2 programvezérlő egységet. Utóbbi vezérli a 3 pneumatikus egységben ta­lálható kétnyílású átömlő szelepet, mire a 4 nyomásforrásból a töltőgáz (levegő, esetleg egyéb közömbös gáz) az 5 manzsettába ömlik, és abban gyors nyomásemelkedést létesít. -A manzsettához csatlakozó 6 nyomásátalakító kimenetén a bemeneti nyomással arányos fe­szültséget szolgáltat, amely feszültség a lezárt állapotban lévő 7 kapuáramkör bemenetére jut. Innen a jel nem juthat tovább, mert a kaput a monostabil multivibrator zárva tartja. Abban a pillanatban, amikor a manzsettanyomás eléri a diasztolés értéket, megjelennek a Korotkoff­-féle hangok. Ezeket érzékeli a 8 szembekap­csolt két mikrofon egyike és a hangoknak meg­felelő elektromos jelet szolgáltat a 9 impulzus­erősítőre. Amikor az erősítőből, kijövő jelek szintje a 10 integrátor után egy bizonyos fe­szültségszintet meghalad, a 11 komparátor át­billen és a kimenetén feszültségugrás keletkezik. E feszültségugrást a 12 differenciáló áramkör meghegyezi. A korotkoff hangok megjelenésének megfe­lelő roeghegyezett tüimpulzus a 13 vágóáram­körön átjuthat, de a 16 vágóáraimkörön nem. Rájutva a 14 monostabil multiviibrátorra, azt billentené. Ezt azonban megakadályozza a 2 program­vezérlő egység, amely a monostabil multivibrá-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom