154439. lajstromszámú szabadalom • Szelektív elektromágneses vezetőképességszelvényező eljárás és berendezés
154439 áram az (M) mérőtekercsben U^ feszültséget indikál, s ezt a '(2) erősítő kimenetén mérőműszer jelzi. Az így kialakított hengerszimmetrikus potenciáltér'az O, R, Z, 0 koordinátarendszerben írható le. Az O kezdőpont a tekercstávolság felező pontjában van. A teret az ábrán feltüntetett ÓA négyzetes keresztmetszetű elemi csatornákra bontva a mágneses térerő egy elemi csatornában: H„ ki; Ag lg sin a t L T <S) 10 15 aíhol: Ag — a gerjesztőtekercs keresztmetszet, lg sin co t — a gerjesztőáram, kx — konstans. Hasonlóképpen felírható a He intenzitású mágneses tér időbeli változása által indukált Ee elemi elektromotoros erő, majd az Ee elektromotoros erő hatására keltett ále áram az elemi áramcsatornában továbbá a dle áram által keltett dHm mágneses térerő a mérőtekercs elhelyezési pontjában. A mérőtekercsben a dHm mágnestér időbeli változása mérőfeszültséget kelt. Az indukált elektromotoros erő középértéke: dem = ke r2 4-f2 r 3 n ff A e n m A m I e dA + z r2+hf-z = K-T-ö dA (6) es így: = K T dr d z (7) ahol: K — a szondaállandó, T — a térparaméter. A szondaállandó tehát: K = k7 f2 n g Aa n„ Am l g (8) A T differenciális térparaméter értéke az egyes áramcsatornák viszonylagos helyzetének megfelelően : ; r2+|-^ + z (9) Egynemű közeg esetén a mérőtekercsben indukált elektromotoros erő: = K„J Td, = K-0 (10) Tehát a térparaméter integrálértéke egységgel egyenlő. A bemutatott összefüggéseket áttekintve megállapítható, hogy az indukciós rendszer tényleges méretezésével — minthogy az Aw, Am tekercskeresztmetszetek a lyukátmérő miatt, a tekercshossz és ng, nm menetszám a pontszerűség közelítésének biztosítása miatt az lg gerjesztőáram a lyukműszer lehetséges méretei miatt szigorúan lehatárolt maximális értékekkel bíztat — csupán a lyukfrekvencia magasra történő megválasztásával növelhető a bemeneti jelszint, a szükséges jel/zaj viszony biztosítása érdekében. Ez a megoldás azonban, mint az alapegyenletek mutatták, azzal a káros következménnyel jár, hogy a rendszer további paraméterek függvényében jelentkező zavaró-indikációt produkál, a mérési anyag értelmezése 50 korlátozottá, szélső esetben lehetetlenné válik. A bemutatott probléma megoldásaként a találmány olyan rendszertani kialakítású mérőműszert és mérési eljárást ismertet, mélynél a kívánt irányított érzékelési hatásdiagram nem 55 mindjárt a bemeneti kapcsoknál jön létre. így a találmány — a soktekercses csatolt rendszerek elvét elvetve — olyan több független tekercspárból álló komplett rendszert valósít meg, melynél a kívánt eredő • íhatásdiagram csak az 60 egyes komponensek erősítése, elektromos feldolgozása után jön létre, az egyes részhatások elektromos szuperpozíciója útján. Az indukciós mérőeszköz ilyen rendszertani kialakítása elvileg akár időszétválasztásos, akár frekvencia 65 szétválasztásos módszerrel biztosítható. Mint-3
