154419. lajstromszámú szabadalom • Fonalvezető szerkezet vetülékcsévélő gépekhez
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1965. VII. 07. (FE—643) Közzététel napja: 1967. IX. 22. Megjelent: 1968. VII. 31. 154419 Szabadalmi osztály: 76 d 6—11 Nemzetközi osztály: D 02 f Decimái osztályozás: Fontos Kálmán textiltechnikus és Fekete László oki. gépészmérnök, Budapest Fonalvezető szerkezet vetülékcsévélő gépekhez i A találmány tárcsás fonalvezető szerkezet vetülékoséivélő gépekhez, amelynek felhasználásával bármilyen alapanyagú és kis szilárdságú, közepes és kis finomsági számú nyújtott vagy kártolt fonalak kezdőkúpos vagy tömlős 5 vetülékesévélését üzembiztosan és nagy fonalsebességgel lehet végezni. A fonalak vetülékesévélésének termelékenységét főiként az alkalmazott fonalsebesség és a csévélés közben bekövetkező szafcaidások száma 10 befolyásolja. Kis szilárdságú fonalaknál gyakori a szakadás, ezért ezeket nem lehet nagy íonalsehességekkel, termelékenyen csévélni. A szakadások száma a fonaisebességen kívül, illetve ennek folyományaként függ a fo- 15 nalban csévélés köziben fellépő feszültségváltozások, illetve feszültségnövekedések nagyságától is. A csévélés közben fonalban fellépő feszültségek függenek az előtétcsévéiről (fonó- vagy keresztcsóvéről) lehúzott fonaíszaikasz P0 feszültségétől és a fonal vezetése közben alkalmazott irányváltozások nagyságától és számától, valamint a sebességtől. Az irányváltozást 25 létrehozó fonalvezetés imilltíplikáeiós (szorzó) jellegű fékezésnek tekinthető. A fonal igénybevételét növeli a fonócsévérőU történő lefejtődés közben bekövetkező állandó feszülségváltozás. 30 Az irányváltozásoknál az ú. n. kötélsurlódás jelenségével állunk szemlbén. Az irányváltozás utáni fonálágban! fellépő feszültség P = P0 e M<x . Ha a terelő elemek, illetve irányváltozási helyek száma egynél több, akkor p = p0 . e HZ* . A feldolgozási, illetve esévélési sebesség azért befolyásolja a fonalban fellépő feszüld séget, mert a terelő elemeken körív, mentén áthaladó fonal irányváltozása köziben äz egységnyi hosszúságú fonalszakaszban centrifugális erő ébred, aminek nagysága: C=V2m«, ahol V a fonal esévélési sebessége, m a fonal egységnyi.hosszának tömege és a az irányváltozási szög. A vastag, vagyis Nm = 13,5 és ez alatti fonalak egységnyi hosszának tömege aránylag nagy, ezért ezeknél kisebb sebesség alkalmazható, mint a finomabb fonalak csévé-20 lésénél. Az előbbi képletből számítva V = 1 C m« Az ismert fonalvezető szerkezetek — az előbbiek alapján megítélve — ma már nem felelnek meg a modern gyártástechnológiai (követelményeknek. Ennek oka főként abban található, hogy az ismert fonalvezető szerkezetek többször megváltoztatják a fonal irányát és a fonal ezekben, illetve ezeken oly mértékben súrlódik, fékeződik, hogy a fonalban fellépő feszültségek eredményeként gyakori a fo-154419